A főváros vezetése és a tervezők hétfőn mutattak be arról egy látványtervet, hogy nézne ki a Lánchíd környéke, ha autómentes maradna a híd. Az enbudapestem.hu oldalon megjelent erről egy részletesebb bemutató és néhány látványterv is.
A látványtervekhez szorosan kapcsolódik, hogy egy hete indított szavazást a főváros vezetése arról, hogy autómentes maradjon-e a Lánchíd, vagy visszaengedjék a gépkocsikat a Belvárosba.
A döntést budapesti lakosok hozhatják meg a Karácsony Gergely főpolgármester által elindított Lakógyűlés szavazási oldalon.
A Clark Ádám tér, a József Attila utca, a Széchenyi tér látványterveit Erő Zoltán főépítésszel és Grabner Balázs tájépítésszel, a Korzó Tervezési Stúdió vezető tervezőjével mutatta be a főpolgármester. A képeken az látható, hogy a hídra felvezető utakat mindkét oldalon kétsávosra szűkítenék, a Széchenyi tér nagy részét pedig korzóvá és parkká alakítanák.
A Telex cikke emlékezetett rá, hogy a bemutatott tervek már 2015 óta megvannak, de a Lánchíd autómentesítéséhez még nincs közösségi jóváhagyás.
Ha lesz is jóváhagyás, pénz nincs, és az is bizonytalan, hogy lesz-e pénz mindezek megvalósítására, ráadásul a terület jelentős része nem is a fővárosi önkormányzat, hanem az állam tulajdona.
A tervekről Karácsony Gergely is írt a Facebook-oldalán.
„A BKK és a Főváros álláspontja egyértelmű, de most a budapestiek kezében van a döntés”
Izgalmas könyvsétával rukkolt elő a hosszúlépés.járunk? és a Libri Kiadó. Mi az elsők között fedezhettük fel a legendás Hatvany család életének budavári helyszíneit Hatvany Helga új, Viharos idők című családtörténeti memoárja nyomán.
Az exkluzív épületbejárásokon maga az írónő is részt vett, és izgalmas, személyes anekdotákkal egészítette ki a sétát.
A Hatvany családról eddig méltatlanul keveset tudtunk, pedig Magyarország nélkülük teljesen máshogy festene. Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában felemelkedő zsidó új arisztokrácia leggazdagabb családjának tagjai voltak: gyárosok, mecénások, írók, képzőművészek, túlélők, akiket irigyeltek és csodáltak kortársaik.
Hatvany-festmények a Lónyay-Hatvany villában
Első állomásunk a Lónyay-Hatvany villa épülete volt, ahol ma az Aranybástya étterem működik.
A villát az I. világháború idején vásárolt meg a műgyűjtő Hatvany Ferenc, aki itt tartotta a világ legnagyobb múzeumaival vetekedő kollekcióját: Manet, Delacroix, Courbet és Ingres művei mellett kiemelkedő volt szőnyeggyűjteménye is.
Miközben az újjáépített villa kulisszái között sétálunk, megismertük e műalkotások szégyenletes kifosztásának szomorú történetét is.
A valaha volt legnagyobb magyar magángyűjteményt egymás után rabolták ki az SS, a Vörös Hadsereg és az angolszász szövetségesek tisztjei.
A kiállítótérben megnézhettük viszont azokat a műveket, melyeket a festőként is jelentős Hatvany Ferenc alkotott.
Köztük az egyik legérdekesebb a Hatvanban lévő Hatvany-kastélyt ábrázolja, ahol a magyar elit színe java megfordult. Rend szerint itt került sor a „kiöntés” nevű eseményre is, amikor a család minden tagja összeadta az üzleteiből származó bevételét, majd szétosztották egymás között, hogy aztán műalkotásokat vegyenek, befektessenek és művészeket támogassanak belőle.
A Hatvany család felemelkedésének végül a holokauszt, majd az államosítás vetett véget. Megismertük a szomorú sorsú Hatvany Irén történetét is. Az írónő elmesélte, hogy Irén és férje felfogadtak valakit, aki kimenekítette volna őket az országból 1944-ben. Egy igen komoly összeget, egymillió pengőt fizettek ezért, ami ma nagyjából százmillió forintnak felel meg.
Eljutottak a Budaörsi Repülőtérre, ahol a segítséget ígérő ember személyesen adta át őket a Gestapónak.
Mindketten Auschwitzban haltak meg. Ők voltak az egyetlen tagjai a családnak, akik a holokauszt áldozatai lettek.
Sétánk során megálltunk a Kard utca táblája alatt is. Az írónő elmesélte, hogy a háború után Hatvany Lajos utcának hívták. A rendszerváltás után azonban az akkori kormány minden utcát visszakeresztelt a háború előtti névre.
Itt mesélt az írónő arról is, hogy milyen volt a Kádár-korszakban korábbi arisztokrataként élni Magyarországon. Sokszor kérdezték tőle, hogy ő is annak a Hatvany családnak a tagja-e, ami nagy büszkeséggel töltötte el. Osztálytársai gyakran viccelődtek azzal, bárónőnek szólították, ugyanakkor elmonda azt is, hogy nem szeretett volna ezzel kilógni a többi gyerek közül.
Az irodalmár báró háza, ahol Thomas Mann is megszállt
A séta során ellátogattunk Hatvany Lajos budapesti otthonába is. Ő volt a Hatvany család talán legismertebb tagja. Barátai Lacinak szólították. Zsidó arisztokrataként elképesztő luxusban nőtt fel, és esze ágában sem volt a családi üzletet folytatni. Irodalmi pályára lépett, és jelentős életművet hagyott maga után.
Még fontosabb volt azonban mecénási tevékenysége. Neki köszönhetően maradt fent a Nyugat, rendszeresen támogatta Ady Endrét, József Attilát, és Thomas Mann is mindig itt szállt meg, amikor Budapestre látogatott. Ezzel kapcsolatban a sétán hallhattunk egy humoros anekdotát is.
Hatvany rávette Thomas Mannt és Bartók Bélát, hogy jelentsenek beteget, és örömzenélést tartottak, miközben hivatalos fogadásokon kellett volna részt venniük.
Hatvany Lajosról úgy tartják, - ő nem a műtárgyakat, hanem - az embereket gyűjtötte. 1930-as években ebben a Bécsikapu téri palotában gyűlt össze rendszeresen a magyar értelmiség progresszív tábora.
Erdődy-Hatvany palota, az irigyelt partik színhelye
Utolsó állomásunk a Zenetudományi Intézet volt, aminek homlokzaton a mai napig látható a Hatvany-címer.
Itt az Erdődy-Hatvany palota egy külön szalonjában őrizték Hatvany-Deutsch báróné több mint ezer darabos porcelángyűjteményét. Az írónő ezzel kapcsolatban mesélt édesapja gyerekkoráról is.
A kis Hatvany József a porcelánteremben csak hátratett kézzel közlekedhetett.
Illetve a nagymamánál az étkezések alkalmával egy könyvvel a fején, illetve egy-egy könyvvel a hóna alatt kellett elsajátítania a helyes tartást.
A sétán bejutottunk az egyetlen, változatlan formában megmaradt terembe, az emeleti szalonba. A kor influenszerének tekinthető Hatvany Lili bárónő itt adta Budapest-szerte irigyelt partijait. Az ékszerész Cartier család és a hollywoodi filmcsillagok mellett mindenki megfordult itt, aki a két világháború közti társasági életben számított.
Hatvany Lili már befutott forgatókönyvíró volt Amerikában, amikor 1937-ben elfogadott egy állásajánlatot Hollywoodban. Ebben a palotában volt a búcsúbulija, ahol hajnalig mulattak. Búcsúztatása pedig igazi tömegjelenetté változott a pályaudvaron. Minden ismerőse megjelent, és virágokkal, zserbókkal halmozták el Lilit. Nem örökre búcsúzott, mégis úgy alakult, hogy soha többé nem jött haza Magyarországra.
Ha téged is érdekelnek a legendás dinasztia egykori palotáit, elmerülnél az új zsidó arisztokrácia partijainak sűrűjében, és megismernéd a valaha volt legnagyobb magyar műgyűjtemény történetét, akkor jelentkezz te is a könyvsétára. Részletek a Hosszúlépés honlapján.
Rengeteg lesz a lezárás a hétvégén a fővárosban – itt kell figyelni az autómentes napokon
Az Európai Mobilitási Hét hétvégéjén számos program várja a városlakókat. Emiatt több helyen nem lehet autóval közlekedni, és sok busz, villamos és troli módosítva közlekedik.
Lezárják a Szabadság hidat és a Vámház körutat a Lónyay utcáig a hétvégén az Európai Mobilitási Hét programjaihoz kapcsolódó autómentes hétvége miatt – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön az MTI-vel.
Hozzátették: ezen kívül a rendezvény további helyszínéül szolgál a Margit híd és az Irányi utcai lehajtó közötti gyalogosoknak megnyitott pesti alsó rakpart is.
Azt írták, a lezárások miatt szombaton és vasárnap a kiskörúti 47-es, 48-as, 49-es villamosok nem közlekednek, a 61-es és 56A villamosok azonban meghosszabbított útvonalon járnak. A 61-es villamos Hűvösvölgy és a Városház tér végállomás között, az 56A villamos pedig Hűvösvölgy és Kelenföld vasútállomás között jár majd.
Közölték azt is, a 83-as trolibusz, a 15-ös autóbusz és az éjszakai 934-es és 979-es buszok a belváros felé módosított útvonalon, a Közraktár utca helyett a Lónyay utcán keresztül érik el a Kálvin teret és nem érintik a Fővám teret. A 15-ös autóbusz Boráros tér felé a József Attila utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Károly körút-Múzeum körút-Kálvin tér útvonalon jár, nem érinti a Széchenyi István tér és a Fővám tér közötti megállókat. A 9-es, 15-ös és 100E buszok, valamint a 72-es trolibuszok az Astoriánál mindkét irányban a villamosmegálló helyett a közúton, a 914-es éjszakai busz megállójában állnak meg.
A BKK tájékoztatása szerint a Vámház körúton mindkét napon 10 és 18 óra között járműbemutatót tartanak a villamospályán.
A Szabadság híd lezárása idején az M4-es metró, valamint a változatlan útvonalon és menetrend szerint közlekedő 7-es és 133E autóbuszok, a belvárosi szakaszon a kiskörúti villamosforgalom szüneteltetése miatt az ott közlekedő M3-as metró, a 9-es és 15-ös autóbuszok és a 72-es trolibuszok igénybevételét ajánlja a BKK.
Utazásaink során a hotelszoba sokszor csak a programok közötti megpihenés színtere. De ha az Anantara New York Palace Budapest Hotel egyik lakosztályában szállunk meg, sokkal többet kapunk majd egy kényelmes ágynál.
A szálloda történelmi múltja, díszes falai, monumentális oszlopai egyedi hangulatot árasztanak, így amint belép az ember, egy telesen más világba kerül.
De a luxus ebben az esetben egyáltalán nem rideg és barátságtalan. A világos terek, a meleg árnyalatok annak ellenére is otthonosnak hatnak, hogy egy tekintélyt parancsoló épületről van szó.
Rossz választás nincs. Ha egy deluxe szobában szállunk meg, akkor is élvezhetjük a szálloda számtalan előnyét, de én most a "Sweet Suite" élményt fogom bemutatni nektek, ami a Junior lakosztálytól felfelé érvényes.
A New York-palota az Erzsébet körút 9–11. szám alatt található, és 1894-ben épült.
Eredetileg bérlakásokat is magában foglaló biztosítótársasági székháznak épült, majd 1945 után irodaházként funkcionált. 2006 óta luxusszálloda, 2020 óta Anantara New York Palace Budapest Hotel néven üzemel.
A négyemeletes, historizáló stílusú, főként barokk és reneszánsz hatást tükröző palota napjainkig a Nagykörút egyik legimpozánsabb épülete. Architektonikai és homlokzati kialakítását elsősorban a neobarokk hatás jellemzi.
A főbejárat az aulán keresztül egy négyszög alaprajzú, olaszos hangulatú palotaudvarba vezet, amelyet három oldaláról négyszintes loggia szegélyez. A földszint nagy részét a magyar főváros azóta is egyik legszebb neobarokk enteriőrje, a háromhajós, többszintes, erkélyekkel, karzatokkal tagolt, csavart oszlopokkal és árkádívekkel, a szinteket szobordíszes lépcsőkkel áthidaló New York Kávéház foglalja el.
Már az érkezésünk és a fogadtatásunk is exkluzív:
A transzfer szolgáltatás benne van az árban, így a ha repülővel érkezünk, egyenesen a szállodába visznek minket, és a visszautunk is hasonlóan zökkenőmentes lesz.
Egy külön pultnál történik a bejelentkezés, ahol egy itallapról választhatunk magunknak frissítőt. Kávéval, borral vagy akár pezsgővel is koccinthatunk a megérkezés örömére.
A pompás folyosónál és lobbynál pedig csak egy jobb dolog van: maga a lakosztály.
A luxus kategóriába eső szállodai szobák sokszor hatnak ridegnek. Mivel az otthont idéző apró tárgyak hiányoznak, máshogy kell megteremteni a hangulatot.
A lakosztály, amiben én szállhattam meg, egyszerre volt lenyűgöző és barátságos. És külön öröm, hogy ezt nem egy óriási, ágy fölé helyezett festménnyel érték el.
A jacquard mintájú fotel, a tapéta arany madarai, a márványlapokkal és mozaikkal kirakott fürdőszoba kellemes egésszé állnak össze.
És várt itt rám még egy meglepetés.
A hotel földszintjén található New York Kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar történelembe. Itt találkoztak a híres nyugatosok is, akik a Nyugat című folyóirat számára alkottak. A lap a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt.
A lap emlékének tisztelegtek a dohányzóasztalon elhelyezett, édes válogatással is. Ráadásul a sütemények mellett maga az újság lapja is ehető volt. Aprónak tűnő, de mégis különösen izgalmas ajándék volt ez.
A szobához megannyi extra szolgáltatás tartozik még.
A minibár-sarok alkoholmentes üdítői, kávéi, teái közül szabadon fogyaszthatunk, és a fürdőszoba pipererészlege is tartalmaz minden fontos apróságot.
Ide nem kell magunkkal cipelni sem a hajkefénket, sem a kedvenc tusfürdőnket, mert mindenből prémium minőség van bekészítve.
Ha vasalásra van szükségünk, azt is térítésmentesen intézik nekünk.
És vannak azok az apróságok, amik szinte észrevétlenül tesznek hozzá az egész élményhez: például ha megkívánunk egy alkoholos italt (ezek közül térítés ellenében tudunk fogyasztani), különböző üveg poharak állnak a rendelkezésünkre. Egy jó bort ugyanis egészen szomorú érzés vizespohárból inni.
A prémium érzetet az is növeli, hogy a szálloda ahol csak tud, műanyagmentes megoldásokat használ. A szobakártya, a fogkefe, a borotva és a fésű is minőségi fából készül.
És ne felejtsük el, hogy a szállóvendégek egy minden igényt kielégítő wellness részleget is igénybe vehetnek a tartózkodásuk alatt. Erről ITT írtam már bővebben.
A hotelben a kávéház mellett étterem és koktélbár is található, de én annyira élveztem a szobám nyújtotta kényelmet, hogy inkább a szobaszervizt választottam, és a tökéletes magyar-amerikai kombinációt rendeltem meg:
Gulyáslevest és Anantara nyitott club szendvicset, sült burgonyával.
A tálalás és az ízek is éttermi minőséget képviselnek.
Reggel felemás érzésekkel ébredetem, mert semmi kedvem sem volt elhagyni a szobát, de várt még rám egy kihagyhatatlan élmény: a reggeli a Kávéházban.
A New York Kávéház 2011-ben egy nemzetközi verseny során elnyerte "A Világ Legszebb Kávéháza" címet, és vált közkedvelt turistalátványossággá. Ennek megfelelően a mai napig óriási érdeklődés övezi, és nem könnyű helyet találni egy-egy asztalnál.
Viszont a szállóvendégek egészen 11 óráig élvezhetik a Kávéház hangulatát egy lezárt részen, bőséges reggeli mellett.
És amikor azt mondom, hogy bőséges, akkor azt úgy értem, hogy életemben nem láttam még ennyi finomságot egy helyen.
Két óriási pulton sorakoznak az édes és sós elemek, és ezek mellett még étlapról is rendelhetünk különböző reggeliket.
A tökéletes Egg Benedictem felett pedig folyamatosan az épület apró részleteit csodáltam. Egészen szürreális élmény, hogy ott hajthattam le a fejem, és ott kortyolhattam el a reggeli kávémat, ahol Ady Endre vagy éppen Kosztolányi Dezső is alkotott.
Ennél gazdagabb élményt aligha adhat egy nap egy hotelben.
Csak idő kérdése, és örökre eltűnnek az autók a pesti rakpartról? A Valyo ezért dolgozik
A korábban a Szabihidat is szervező egyesület 13 éve tűzte ki célul, hogy közelebb hozza a Dunát a városlakókhoz. Idei fő projektjükről, a pesti rakpart forgalom előli elzárásáról beszélgettünk velük, és megkérdeztük a Magyar Autóklubot is.
Bár az autósok ezt nem feltétlenül fogadták annyira lelkesen, mint a gyalogosok, sokak szerint az idei nyár egyik legnépszerűbb és egyben legmenőbb kiülős helye Budapesten a Jane Haining rakparton volt. A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt július közepétől egy hónapon át teljesen lezárták a forgalom elől, előtte és utána – a tervek szerint egészen október 23-ig – pedig hétvégente vehetik birtokba a városlakók.
Autók helyett színes utcabútorok lepték el az úttestet és a Dunáig tartó sávot, amelyek minden este tömve voltak emberekkel. Emellett igazi kuriózumként megnyitották a 2-es villamos vágányai alatt húzódó viaduktot is, aminek létezését a nagy többség még csak nem is sejtette eddig.
A vízparton üldögélés és iszogatás mellett rengeteg program is várta a látogatókat, köztük számos olyan, ami egészen szürreálisnak hatott ebben a környezetben.
Többek között bicikliszerelő workshopon, filmvetítéseken, tánc- és jógaórákon, kerekasztal-beszélgetéseken és vegán grillezésen is részt lehetett venni, a Fekete Zaj fesztivál szervezői akusztikus koncertekkel készültek, több más DJ mellett pedig az underground igazi legendája, Palotai is zenélt.
Luxus, hogy itt autók mennek
Az egész programsorozatot a Valyo Egyesület álmodta meg és koordinálta, akik már 2010 óta dolgoznak azért, hogy a budapesti Duna-part élhetőbbé tételével összekapcsolják a várost és a folyót.
„Kézzelfogható példákon keresztül szeretnénk megmutatni, milyen sokféle módon használhatjuk ki a part adottságait” – mondja a két alapító, Lohász Cili és Tömör Miklós, akikkel az egyesület újbudai, közösségi térként is funkciónáló bázisán ültünk le beszélgetni.
Egészen kicsiben indultak: legelőször egy kacsakődobó bajnokságot hirdettek meg, de legnagyobb meglepetésükre már erre is több mint százan jöttek el. Innentől nem volt megállás, 2011-ben elkezdtek köztéri bútorokat gyártani, valamint művészek bevonásával megalkottak egy 15 állomásos tanösvényt a Duna budapesti szakasza mentén, az A38 Hajótól a Margitszigetig.
Ennek kapcsán tüzetesen megismerték a fővárosi partszakaszt, így jutottak arra az elhatározásra, hogy a pesti rakpartra érdemes fókuszálniuk. Szakmai körökben ugyanis már akkor konszenzus volt abban, hogy hosszú távon ennek kell majd átalakulnia, mivel luxus, hogy itt autók mennek.
„A pesti rakpart autóforgalmát ki tudja váltani a Kiskörút, a Nagykörút, a Hungária körút és az M0-s is, a budai oldalon viszont egyelőre semmilyen alternatíva nincs, ezért jóval nehezebb lenne közlekedni a kiiktatása esetén” – indokolja Tömör Miklós.
A körülmények szerencsés együttállása folytán tavaly az utóbbit is ki tudták próbálni: a Lánchíd felújítása idején fővárosi felkérésre egy hónapig szerveztek oda programokat, és rá kellett jönniük, hogy sokkal kellemesebb, mivel ott jóval több árnyék van. A realitások talaján maradva egyelőre mégis a pesti oldalra fókuszálnak.
Tömör Miklós és Lohász Cili
Az elmúlt bő tíz évben több projektjük is megvalósult ezen a szakaszon: 2012 és 2014 között három szezont élt meg a Valyo Part a Lánchíd lábánál, ahol több száz négyzetméteren székeket és asztalokat, vendéglátást, koncerteket és egyéb kulturális programokat kínáltak. Utána a Pontoon működött ott, majd a híddal együtt ez is építési területté vált.
Indultak a RakPark fantázianevű pályázaton is, ahol egy komplex koncepciót dolgoztak ki arról, hogyan hasznosítánák a rakpart pesti szakaszát a Parlamenttől a Bálnáig. Ennek egy nagyon kicsi részét tudták megmutatni idén a Jane Haining rakparton, de a teljes terv sokkal összetettebb: többek között burkolatcsere és fasorok kialakítása is része lenne.
Korábban is megcsinálták már a nyár legmenőbb helyét, aztán ráépült egy stadion
Közben a Római parti ellenállást is szervezték hat éven keresztül, 2013-tól 2019-ig: tüntetésekkel, közösségszervezéssel léptek fel a tervezett mobilgát ellen, és végül ez lett az egyetlen olyan kiemelt kormányzati beruházás, ami nem valósult meg.
Létesült viszont helyette egy szabadstrand, amit máig az egyik legnagyobb sikerüknek tartanak: először 2019-ben nyílt meg egyetlen napos tesztüzemre, 1973 óta akkor lehetett először legálisan fürdeni a Dunában.
„A ‘60-as években óriási evezős- és úszóélet volt a Római parton, de az iparosodás hatására annyira szennyezett lett a víz, hogy be kellett tiltani mindent. Utána lassanként megépültek Budapest körül a szennyvíztisztító telepek, ezek hatására elkezdett tisztulni a folyó vize. Végül 2019-ben készültek olyan mérések, amelyek kimutatták, hogy ismét alkalmas akár fürdésre is. Nagy siker, hogy 2021-ben önkormányzati szervezésben nyílt meg újra, és azóta is üzemel, idén már két hónapon át” – meséli Lohász Cili.
A Valyo-hoz kötődik a grillezőhelyek építése is a Gellért-fürdő sokak által „hajléktalan-jacuzzinak” nevezett kifolyójánál. Ezekből aztán más partszakaszokra is jutott, mára már 8 darab van belőlük, mindegyik óriási népszerűségnek örvend. Hamarosan újabb kettőt adnak át a Margitszigeten és a Vizafogó-lakótelepnél, ezzel 10-re nő majd a számuk.
Egyik legsikeresebb projektjük a Szabihíd volt: ez eredetileg tőlük függetlenül, teljesen önszerveződő kezdeményezésként indult, amikor 2016 nyarán a budai fonódó villamos építése miatt két hónapig le volt zárva a Szabadság híd. Az emberek pedig felfedezték maguknak és a város legmenőbb piknikezős-kiülős helyévé tették. Akkora sikere volt, hogy a következő évben a Valyo már célzottan kezdeményezte a folytatást az akkor még fideszes városvezetésnél.
„Az persze egyértelmű volt, hogy teljes nyárra nem fogják ismét lezárni a hidat, ezért kezdettől fogva a hétvégék mellett kampányoltunk. Ekkor ugyanis annyira alacsony ott a forgalom, hogy komolyabb fennakadás nélkül ki lehet iktatni” – mondja Cili.
Felhúztak rá egy 4-5 hónapos, egymásra épülő médiakampányt, ami nagyon jól sikerült: több ezren töltötték ki a kérdőívüket, a végére pedig tulajdonképpen már mindenki készpénznek vette, hogy ismét le lesz zárva a híd. Végül az akkori főpolgármester, Tarlós István se tudott ellenállni a társadalmi nyomásnak, és engedélyezte a hétvégi lezárást.
„A helyzetnek külön pikantériát adott, hogy ezzel egy időben a Római part ügyében folyamatos vitában álltunk Tarlóssal, a híd lezárása kapcsán mégis engednie kellett. Óriási siker volt ez nekünk, és magát a projektet is imádták az emberek” – fogalmaz Miklós. Utána még két szezonban töltötték meg programokkal a hétvégékre lezárt hidat, a projektnek a járvány kirobbanása vetett véget.
Ezzel párhuzamosan, 2018-ban Valyo Kikötő néven megcsinálták az akkori nyár legizgalmasabb kiülős helyét, az éppen most zárult atlétikai vb stadionjának helyén. A helyszínt már évekkel korábban is próbálták megszerezni, végül egyetlen szezonra jártak sikerrel, mielőtt elkezdődött az építkezés.
2019. március 15-én még tartottak egy nyitó- és egyben záróbulit, amire a rossz idő ellenére is közel kétezren látogattak ki. Nem sokkal később már a munkagépeké volt a terület.
Kicsit még segített is a Covid
Mivel Karácsony Gergely programjában szerepelt a Duna-part felszabadítása, a győzelme után sok civil szervezet bekopogott az új főpolgármesterhez, köztük a Valyo is. A kezdetek kissé döcögősek voltak, ma viszont már szinte minden, a folyópartot érintő kérdésben kikérik a véleményüket.
2020 elején kezdték el tervezni, hogy az Antall József rakparton, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszon bútorokat helyezzenek el, aszfaltfestést, sportprogramokat és hasonlókat szervezzenek. Márciusban viszont beütött a járvány, és az egészet félre kellett tenni.
„A főváros először úgy reagált, hogy lezárta a Margit-szigetet, de amint elkezdtek jönni az hírek arról, hogy más európai nagyvárosokban ezzel pont ellentétes a trend, lassan ők is kapcsoltak, és onnantól már bátorították, hogy az emberek egy tágas területen a szabad levegőn lehessenek. Ennek szellemében nyitották meg a rakpartot is hétvégente, a Covid farvizén sokkal simábban átment ez a kezdeményezés, mint amiben mi reménykedtünk” – mondja Cili.
A hétvégi lezárások őszig tartottak, erre még nem igazán csatlakoztak rá, 2021-ben viszont már igen: növényekkel, napozóágyakkal, tollaspályával, piknikasztalokkal és aszfaltfestéssel dobták fel a Parlament és a Lánchíd közötti szakaszt.
A tavalyi budai kitérő után idén visszatértek a pesti oldalra, a nagy újításuk az volt, hogy az útpálya és a Duna-part közti szakaszt is berendezték napernyőkkel, bútorokkal, grillezőhellyel. Ezzel szerették volna megmutatni, hogy akkor is lehet használni a rakpartot, ha nincs lezárva a forgalom elől – persze nem olyan kellemes, de délutánonként így is nagyon sokan vannak ott.
„Alapelvünk, hogy bárki hozhat programot, mindössze egy űrlapot kell kitöltenie hozzá. Mi ebben csak közvetítők vagyunk, segítjük a megvalósítást és a promóciót, de tartalommal nektek kell megtölteni. Minden elszállt ötlet jöhet: volt már görkoriverseny, masszázs, coach-kitelepülés is. Olyan fura dolgok jutnak az emberek eszébe amelyekről magunktól biztosan nem gondolnánk, hogy működnek ezen a helyszínen” – teszi hozzá Miklós.
Fotók innentől a cikk végéig: Nagy Bogi
Csak vurstli ne legyen belőle
A két alapító mellett – akik egész évben ezzel foglalkoznak – a szezon idején még négyen dolgoznak a belső stábban, valamint rengeteg önkéntesük is van, aki hosszabb-rövidebb időt szán erre. A projekt költségeit a Főváros állja, emellett pályázati forrásokra is támaszkodnak.
Jövőre szeretnék az idei koncepciót továbbvinni, a hosszú távú céljuk pedig az, hogy teljesen megszűnjön a rakparton az autóforgalom, és egy parkként funkcionáló köztér jöjjön létre a helyén. Ezzel kapcsolatban eléggé optimisták, szerintük csak idő kérdése a dolog.
„Nem azonnal, de mondjuk 4-5 éven belül jó eséllyel meg fog történni. Fontos momentum, hogy tavaly ősszel 17 civil szervezet, köztük a Magyar Autóklub és az Országos Taxiszövetség közös nyilatkozatot írt alá a rakpart fejlesztéséről. Ennek lényege, hogy hosszú távon, megfelelő körültekintéssel támogatják a rakpart autómentessé tételét” – mondja Cili.
Miklós szerint bármerre nézünk Európában, mindenhol azt a példát látjuk, hogy a köztereket sokkal intenzívebben használják a közlekedésen túl minden másra. A Duna-part pedig nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország egyik legikonikusabb helye, ehhez képest jelenleg alig lehet közelférkőzni hozzá, ami nonszensz.
Szeretnék tágítani a kereteket térben és időben is, hogy mire napirendre kerül az állandó megnyitás, már bőven legyenek tapasztalataik. A terjeszkedés leginkább erőforrás kérdése, ötletük rengeteg van.
Azt sem engedték még el teljesen, hogy az október 23-i szezonzáró előtt hétközben is legyen még egy egybefüggő lezárt időszak. Már csak azért is jó lenne ez, mert így tesztelni tudnák, milyen hatással van a város forgalmára élesben, vagyis a nyári szabadságok és iskolaszünet végeztével a rakpart kiiktatása.
„Szerintünk hatalmas növekedési potenciál van még ebben az egészben. Most kiraktunk összesen 60 darab bútort, székekkel együtt 160-at, de este 8-kor gyakorlatilag mindegyik foglalt. Úgy tűnik, a fővárosnak is fontos a projekt, szóval abszolút bizakodóak vagyunk” – teszi hozzá Miklós.
A vendéglátósok is sokkal szívesebben települnek már ki a rakpartra, mint a korábbi években, mivel a hatalmas érdeklődés megnyugtatta őket. Azt ugyanakkor a szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy véletlenül se az anyagi haszonszerzés kerüljön túlsúlyba, és a helyi lakosoknak és a turistáknak is szerethető helyek legyenek itt
„Nem szeretnénk, ha ez az egész egyfajta vurstlivá válna, ahol az idelátogatók lehúzása a fő cél, mint például a Váci utcában.”
A Magyar Autóklub tartja magát a 17 szervezet által aláírt nyilatkozathoz
Megkértük a szervezetet, hogy kommentálják részletesebben a pesti rakpart teljes autómentesítésének tervét. Válaszként a fentebb említett nyilatkozat meghatározó elemeit idézték nekünk, ezt az alábbiakban szó szerint közöljük:
„A pesti alsó rakpart Budapest egyik legmeghatározóbb, ikonikus helyszíne, a világörökség része. Fejlesztése kiemelkedő jelentőségű mind az itt élők, mind az ide látogatók szempontjából. A pesti alsó rakpartot megújító közterületi fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a jelen kihívásaira, így a klímaváltozás hatásaira is reflektáló, színvonalasabb kialakítás jöhessen létre.
A fejlesztésnek – tekintettel a város adottságaira – megalapozottnak és megtervezettnek kell lennie, ami szolgálja a város által kitűzött célokat, ugyanakkor partnerségben születik meg a budapestiekkel, valamint az érintett civil érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel.”
„A Fővárosi Önkormányzat a Partnerekkel közösen kidolgozandó mérési sztenderdek alapján monitoring rendszert állít fel a további tesztidőszakok eredményeinek értékelésére.”
„A Fővárosi Önkormányzat a pesti alsó rakpart felújításának teljes programjának második szakaszát, kifejezetten ideértve azoknak a szakaszoknak a megvalósítását, ami a pesti alsó rakpart közúti közlekedési hálózatban betöltött jelenlegi szerepét érinti, akkor indítja el, ha a tesztidőszakok alatt látott forgalmi tapasztalatok és valamennyi forgalmi tényező, tekintettel a közlekedési hálózat egészére igazolják a közlekedési hálózat működőképességét, ezzel lehetővé téve a pesti alsó rakpart átmenő és tranzithálózatból való kiemelésének megvalósítását.”
A Fővárosi Önkormányzat ismert célja a közösségi közlekedés, az aktív és mikromobilitási forgalom arányának növelése párhuzamosan az egyéni gépjárműforgalom arányának csökkentésével. Ugyanakkor cél, hogy a jövőbeli kisebb egyéni gépjármű forgalom, kisebb mértékű torlódások mellett valósulhasson meg. Ezáltal azok az egyéni gépjárművel megtett utazások, amelyek nem válthatóak ki fenntartható közlekedési móddal, a jelenlegi körülmények és lehetőségek romlása nélkül történhessenek meg.
Jelenleg még csak a monitoring rendszer közös kidolgozásánál és elfogadásánál tartunk, így a megállapodás szerinti tesztidőszak még meg sem kezdődhetett, azaz koraiak azok a médiában szárnyra kapott állítások, miszerint a kedvező tapasztalatok alapján a nyitás/zárás folytatódik – tették hozzá.
A Magyar Autóklub vonatkozó álláspontját 14 pontban foglalta össze, amit bár a Lánchíd forgalmával kapcsolatban állítottak össze, valamennyi környezettudatos struktúraváltás követelményrendszerét megfogalmazza.
(A rakpartot legközelebb szeptember 9-10-én nyitják meg, az aktuális programokat itt találod.)
