Elfogytak a szálláshelyek az ünnepi hosszú hétvégére a legnépszerűbb szálláshelyeken, amelyek az idén Siófok, Hajdúszoboszló és Budapest - közölte a Szallas.hu az MTI-vel.
A portál adatai szerint egyre népszerűbb a főváros a magyar vendégek körében,
a napi bejövő foglalásokat már Budapest vezeti: a háromnapos pihenő közeledtével több Budapestre szóló foglalás érkezik, mint Siófokra.
A közlemény szerint a Balatonon egy főnek az ünnepi hétvégén átlagosan 12 ezer forintba, a fővárosban és térségében 11 ezer forintba kerül egy éjszaka, országos átlagban pedig 10 ezer forintba. A cég adatai alapján a fővárosban átlagosan 16 százalékkal, a Balatonon és országosan pedig körülbelül 9 százalékkal drágultak meg a szállásárak éjszakánként egy fő részére tavalyhoz képest.
Átlagosan 3 éjszakára és 3 főre foglalnak a vendégek. Apartmant a vendégek harmada választott, hotelben a turisták 27 százaléka száll meg. Minden ötödik foglalás vendégházba szól, panzióba 15 százaléka. Wellness-szállásra minden ötödik vendég voksolt.
Régiós szinten tarolt a Balaton, a hosszú hétvégi foglalások harmada ide szól. Észak-Magyarország (15,7 százalék), Nyugat-Dunántúl (10,8 százalék) és Észak-Alföld (10,7 százalék) települései iránt is fokozott az érdeklődés. A dobogón kimagasló városok mögött Eger, Hévíz, Balatonfüred, Gyula, Zalakaros, Szeged és Pécs sorakoznak a népszerűségi listán.
A Balatonon a Szallas.hu 4660 partnere közül már csak 48 szabad találat van, Siófokon pedig mindössze 6. Hajdúszoboszló 637 szállása közül csak 2 elérhető. Eger 420 szálláslehetőségéből már csak 4 vár gazdára.
A nyilvános cégadatok szerint a Szallas.hu Zrt. tavaly 3,8 milliárd forint árbevételt ért el, az előző évi 3,3 milliárd forint után. Adózott nyeresége 594 millió forint lett 2020-ban, majdnem a felére csökkent.
Elfogytak a szálláshelyek az ünnepi hosszú hétvégére a legnépszerűbb szálláshelyeken, amelyek az idén Siófok, Hajdúszoboszló és Budapest - közölte a Szallas.hu az MTI-vel.
A portál adatai szerint egyre népszerűbb a főváros a magyar vendégek körében,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márk: Míg Orbán az Old Spice-kormányt méltatta, addig Magyar Péter a 8000 milliárdos uniós pénzről tárgyalt Münchenben
A TISZA Párt alelnöke számolt be a pártdelegáció müncheni tárgyalásairól Donald Tusk és Friedrich Merz részvételével. A cél a V4-es kapcsolatok újraindítása és a befagyasztott uniós források feloldása.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelőjén egy Old Spice-reklámból vett hasonlattal méltatta kormányát, addig a TISZA Párt delegációja a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt európai vezetőkkel. A nap eseményeit Radnai Márk, a párt alelnöke a közösségi oldalán egy „Magyar–Orbán meccsnek” nevezte, amely szerinte 5–0-ás eredménnyel zárult.
Posztjában Radnai azt írta, amíg Orbán Viktor „nyíltan megint megfenyegette az egész nemzetet”, addig a TISZA delegációja Magyar Péterrel és Orbán Anitával az ország jövőjét képviselte Münchenben. A bejegyzés szerint a tárgyalásoknak több közös pontja is volt:
• a mielőbbi, nemzetközi garanciákkal biztosított orosz–ukrán béke támogatása
• Európa külső határainak megerősítése
• a szigorú, de jogállami migrációs politika
• Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását
A bejegyzés szerint Magyar Péter többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel állapodott meg a magyar–lengyel és a V4-es kapcsolatok újraindításáról, valamint arról, hogy Lengyelország támogatja a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintos uniós forrás felszabadítását.
Friedrich Merz német kancellárral a TISZA-kormány elsődleges céljai, az uniós pénzek hazahozatala és a jogállamiság megerősítése volt a téma.
A megbeszélések sorában Christian Stocker osztrák kancellárral a kétoldalú együttműködés újraépítéséről, Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel pedig a vitás kérdések rendezéséről egyeztettek. Utóbbira a poszt szerint nyolc éve nem került sor miniszterelnöki szinten.
Ezzel párhuzamosan Budapesten Orbán Viktor a kormányzati teljesítményt hangsúlyozta évértékelőjében.
„A nemzeti kormány afféle Old Spice-kormány. Bizonyíték, nem ígéret. Amit vállaltunk, azt megcsináljuk, és ez így lesz a következő négy évben is” – idézte a miniszterelnököt Radnai Márk, aki a kijelentést „hatalmas öngólnak” minősítette.
A müncheni biztonságpolitikai konferencia a világ egyik legfontosabb ilyen jellegű fóruma, amelyen évente állam- és kormányfők, miniszterek és pártvezetők vesznek részt. A TISZA Párt az álláspontját fenntartja Ukrajna uniós csatlakozásáról: a gyorsított eljárást nem támogatják, a döntést a standard eljárásrendhez és egy későbbi, kötelező erejű népszavazáshoz kötnék. A posztban említett 8000 milliárd forintos uniós forrás a 2021–2027-es költségvetési ciklus része, de a teljes összeghez való hozzáférés továbbra is jogállamisági feltételekhez kötött, így a lehívható keret és annak időzítése bizonytalan.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelőjén egy Old Spice-reklámból vett hasonlattal méltatta kormányát, addig a TISZA Párt delegációja a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt európai vezetőkkel. A nap eseményeit Radnai Márk, a párt alelnöke a közösségi oldalán egy „Magyar–Orbán meccsnek” nevezte, amely szerinte 5–0-ás eredménnyel zárult.
Posztjában Radnai azt írta, amíg Orbán Viktor „nyíltan megint megfenyegette az egész nemzetet”, addig a TISZA delegációja Magyar Péterrel és Orbán Anitával az ország jövőjét képviselte Münchenben. A bejegyzés szerint a tárgyalásoknak több közös pontja is volt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron Orbán Viktornak: Te egy alternatív valóságban élsz, miközben a halál vámszedőiről prédikálsz
A színész-aktivista posztjában a gödi akkumulátorgyár és a letelepedési kötvények ügyét is felhánytorgatta. A bejegyzés azután született, hogy Orbán a Shellt és az Erstét a „háború kutyáinak” nevezte.
„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.
A színész-aktivista posztjában egy sor korábbi, vitatott kormányzati döntést kért számon a miniszterelnökön.
„Elgondolkodtató azt hallani, hogy »a halál vámszedői«-ről beszélsz a Tisza Párt kapcsán. Te, aki Putyint támogatod, aki orosz bankot hozattál Magyarországra, te, aki tudtál a gödi akksigyár mérgezéseiről, de haszonért cserébe kussoltál, te aki kiadtad az azeri baltás gyilkost, gazdasági érdekek miatt, aki letelepedési kötvényt adsz terroristáknak az országunkban, te aki még a lélegeztetőgépeken is nyerészkedtél, miközben emberek haltak meg a Covid alatt..”
– írta Molnár, majd hozzátette:
„úgy csinálsz, mintha utcai harcos lennél, de az utcán mi vagyunk és sehol sem látunk téged.”
Orbán Viktor az évértékelőn a Tisza Párt és az európai partnerek összefonódásáról azt mondta: „nincs többé álarc… itt áll előttünk a pőre és nyílt, nemzetközi pénzügyi hatalom”.
Molnár Áron posztjában több, nagy nyilvánosságot kapott ügyre utalt. Az „orosz bankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben Budapestre költöztette a székhelyét, de miután az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, Magyarország 2023-ban bejelentette kilépését a pénzintézetből. A gödi Samsung-gyár esetében a hatóságok többször is bírságot szabtak ki környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságok miatt, mert a gyár többek között veszélyes oldószert bocsátott ki és nikkellel szennyezte a talajvizet. Az „azeri baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarovot 2012-ben adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak, ahol hazatérése után azonnal elnöki kegyelmet kapott, és hősként ünnepelték. A 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programról oknyomozó cikkek tárták fel, hogy több, kockázatos hátterű személy is magyar, és ezzel uniós tartózkodási engedélyhez juthatott. A Covid-járvány alatt a kormány több mint 300 milliárd forintért vásárolt nagyjából 17 ezer lélegeztetőgépet, amelyeknek csak a töredékére volt szükség. A kormány a beszerzéseket a világpiaci hiánnyal és az emberéletek mentésével indokolta, a kritikusok szerint azonban a beszerzések jelentősen túlárazottak voltak.
„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.
Orbán Old Spice-illatára reagált Márki-Zay: szerinte átüt rajta a csődközeli Magyarország izzadtságszaga
A miniszterelnök a Várkert Bazárban a kormányt a „bizonyíték, nem ígéret” szlogennel egy dezodorhoz hasonlította. Márki-Zay szerint a valóság a rendszer bebetonozása és menekülés az elszámoltatás elől.
Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”
Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.
"Orbán Old Spice-illatán ma átütött az izzadtságszag, a felsőbbrendűség és a pökhendiség. Semmi alázat, csak gyalázat."
A miniszterelnök kommunikációját a régi propagandahíradókhoz hasonlította, ahol
„az Orbánhoz hasonló, tsz-elnök alkatú figura éltette a szovjet-magyar megbonthatatlan barátságot, és uszított az imperialista Nyugat és annak ügynökei ellen”. Szerinte az ország valójában csődben van, a költségvetést „kínai és más, eltitkolt hitelekkel” dúcolták alá, az államcsődöt pedig azzal kerülik el, hogy minden délután az önkormányzatok pénzét át kell utalni az államkincstárnak.
Úgy fogalmazott: „Orbánnak a felé megmutatkozó lojalitás fontosabb volt a teljesítménynél, a szolgalelkűség értékesebb a szakértelemnél.” Amennyiben a miniszterelnök bizalmat kapna, hátat fordítana Európának, és „Moszkva, a kínai kommunisták és Erdoğan Balkánja felé venné az irányt”.
Végül úgy vélte:
"Egy valódi államférfi nem szétveri a saját társadalmát, hanem építi. Építi a közösségeket, az utánpótlást, a jövő társadalmát, és még a generációk között is hidakat létesít, nem falakat.
És kár, hogy azt sem sikerült megértenie Orbánnak, hogy ha belőle és a rendszeréből hiányzik a tisztaság, a szeretet, az alázat és a mértéktartás, akkor bármilyen erős Old Spice-szal is próbálná elfedni a valóságot, a bűz akkor is áthat rajta."
Ezzel szemben Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott:
„A nemzeti kormány afféle Old Spice-kormány: bizonyíték, nem ígéret.” A miniszterelnök a fő politikai veszélyforrásnak Brüsszelt nevezte, mondván: „Akik a szabadságot szeretik, azoknak nem keletről, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk.”
A kormány eredményei között említette az infláció letörését, a 3 százalékos otthonhitelt, a minimálbér-emelést és a 13-14. havi nyugdíjat.
Az évértékelőre a TISZA Párt elnöke is reagált. Magyar Péter szintén a 57 napos visszaszámlálást hangsúlyozta, és Orbán „halál vámszedőiről” szóló kijelentésére utalva azt írta: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.” Az országgyűlési választást április 12-én tartják.
Az önkormányzatok pénzügyeit egy 2025 októberében bevezetett szabály módosította: eszerint a települések a megelőző második évi kiadásaik 5 százalékát meghaladó összeget kötelesek kincstári számlán tartani. A kormány emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét is, ami egyedül Budapestnek 97,7 milliárd forintos terhet jelent. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5738,7 milliárd forint volt, miközben az uniós források kifizetése továbbra is bizonytalan. A kínai hitelek ügyében ismert, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszát nagyrészt, mintegy 85 százalékban a kínai Eximbank finanszírozza, a szerződés több részletét pedig a kormány korábban államtitokká minősítette.
Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”
Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Marco Rubio az orosz-ukrán tárgyalásról: a fő kérdés, hogy kié legyen Donyeck megye ötöde
Az amerikai külügyminiszter szerint a béke egyetlen területi vitán, Donyeck megye státuszán múlik. A kedden folytatódó tárgyalásokon Steve Witkoff és Jared Kushner keresi a kompromisszumot.
lényegében egyetlen kérdésre szűkültek: kié legyen Donyeck megye azon ötöde, amely még nem áll orosz felügyelet alatt
– jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton Münchenben a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. A politikus jelezte: Washington elkötelezett a megoldás keresése mellett, bár a kudarc sem kizárt.
"Folytatni fogjuk azon módozatok feltárását, amelyek láthatóvá teszik, van-e olyan megoldás erre a kivételes problémára, ami elfogadható Ukrajna számára, és amit Oroszország is elfogad"
– fogalmazott a külügyminiszter.
Rubio kifejtette, hogy a terület feladása Ukrajna számára "nyilvánvaló okokból" kemény engedmény lenne mind taktikai, mind politikai nézőpontból. Kijev eddig következetesen elutasította, hogy területeket adjon fel, Moszkva pedig ragaszkodik a 2022-ben annektált négy megye teljes orosz ellenőrzéséhez és nemzetközi elismeréséhez.
A béketárgyalások amerikai küldöttségét Steve Witkoff, az elnök békemissziókért felelős különleges megbízottja és Jared Kushner vezeti. A két diplomata a kedden, február 17-én folytatódó háromoldalú tárgyalás után már az Iránnal tervezett közvetlen egyeztetésekre készül.
Az amerikai külügyminiszter megállapította, hogy
a háború vélhetően nem zárul hagyományos értelemben vett vereséggel. Rámutatott: Oroszország hetente 7-8 ezer katonát veszít, míg Ukrajnában hatalmas károk keletkeztek az infrastruktúrában, amelynek újjáépítése évekbe telik és dollármilliárdokba kerül majd.
Rubio azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államok Európa túlélésében érdekelt a szoros összekapcsoltság és a transzatlanti szövetség kritikus fontossága miatt. Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy a német, a kanadai vagy a brit kormány vezetői Pekingbe látogatnak, hozzátéve, hogy Donald Trump amerikai elnök tavasszal utazik a kínai fővárosba.
"Azt várjuk el, hogy a nemzetállamok egymással kapcsolatban legyenek, de végső soron azt várjuk, hogy a nemzetállamok a saját nemzeti érdeküknek megfelelően cselekszenek" – fogalmazott.
lényegében egyetlen kérdésre szűkültek: kié legyen Donyeck megye azon ötöde, amely még nem áll orosz felügyelet alatt
– jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton Münchenben a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. A politikus jelezte: Washington elkötelezett a megoldás keresése mellett, bár a kudarc sem kizárt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
