Budapest egyik legszebb modern épülete áll a Pozsonyi úton
Bele lehet szeretni egyetlen szempillantás alatt egy épületbe? Természetesen, erre bizonyíték a pasaréti Szent Antal plébániatemplom is. És bele lehet szeretni egy bérpalota lépcsőházába is? Persze, hiszen a Dunapark-ház különleges, égszínkék padlóburkolattal ellátott lépcsőházainak komoly rajongótábora van Budapesten.
Nem csoda, hogy a Budapest100 idei programjain az egyik legnépszerűbb ez a Pozsonyi úti épület volt. Rengetegen akarták látni a saját szemükkel vagy kísérletet tenni arra, hogy lélegzetelállító fotókat készítsenek a csodaszép ívekben kanyarodó lépcsőkről.
A Pozsonyi út és a Szent István park sarkán álló épülettömböt a Alföldi Cukorgyár építtette, a hozzá kapcsolódó, és vele egységet alkotó 42. szám alatt álló házat egy másik vállalat. A teljes tömb egy zseniális építészpáros, Hofstätter Béla és Domány Ferenc munkája. 1935-36-ban épült, akkor, amikor Újlipótváros gyors ütemben terjeszkedett és egymás után jelentek meg a modern, nagyvárosi életre tervezett modernista lakóházak emberléptékű belmagassággal és gangos udvarok helyett zárt lépcsőházakkal.
Ezeknek a körülményeknek az összhatása alatt épült ki szinte amerikai tempóban Budapestnek egyik legérdekesebb, legújabb városrésze, az Új-Lipótváros is és létesült annak dunaparti részén a ma már általánosan ismert, impozáns méretű Lipótvárosi park."
Miért volt olyan különleges ez a ház? Egyrészt azért, mert bár a külseje alapján mindenki azt mondja rá, hogy Bauhaus, a lépcsőházak az art deco formavilágát tükrözik.
Másrészt azért, mert tökéletesen megkomponált épületegyüttes, amely túlélte Budapest ostromát és azokat az évtizedeket is, amelyekben szerették eltüntetni a nagypolgári élet nyomait.
Harmadrészt azért izgalmas, mert luxus bérháznak épült, és a kényelmi szolgáltatásoktól a dizájnig minden ezt igazolja.
Negyedrészt pedig a beépített anyagok miatt: ez teszi mai is a fotósok számára vonzóvá.
A vasbeton lépcsőfokokat ugyanis márvánnyal burkolták, középen élénk, kék színű Emergé gumiszőnyeggel. Ettől is ilyen gyönyörű a Pozsonyi út 38-40 két lépcsőháza.
A 38-as számú lépcsőház:
Milyen megoldások szolgálták ki az igényes lakókat? Többek között a korabeli, speciális kaputelefon-rendszer. Ez a földszinti névjegyzékkel összekötött hangosbeszélőből és házitelefonból állt. Az előcsarnokból érkező hangot felvevő mikrofon és a lakásbeli hangot továbbító hangszóró egy készülékké volt összeépítve, és az előcsarnok márványburkolatába süllyesztve a lakók névtáblája mellett volt.
A lépcsőházakból két vagy három szoba hallos, négy szoba hallos lakások nyíltak (nyílnak). Bár, mint azt a Tér és Forma című lapban megjegyzik, az ablaktalan hall nem éppen modern megoldás, csak a különféle előírások és szabályok miatt kényszerültek a tervezők arra, hogy ez is legyen a lakásban. A kor érdekessége, hogy még mindig alkalmaztak cselédeket, szakácsnőket stb., de a lakáson belüli cselédszoba helyett a VI. emeleten voltak garzonlakások (kis fürdőszobával és az előszobába beépített teakonyhával.)
Lépcsőházanként két lift működött. A tetőteraszon kert volt zuhanyzóval és öltözőkkel, de ebből mára nem látni semmit...
A földszinten gyerekkocsi tároló is volt, és az építtetők gondoltak a korszerű fűtésre, hang- és hőszigetelésre is. "A környéken a tapasztalat szerint a főváros lakosságának az a rétege keres lakást, amely tulajdonképpen villalakásba menne, de hivatása a város ezen kerületéhez köti. A dunaparti jó levegő és szép kilátás, valamint az itt kialakult korszerű lakásépítési mód pótolja a villalakás közvetlen kertjét és egyéb előnyeit" - indokolják a kényelmi megoldásokat a Tér és Forma című folyóiratban.
A földszintre eredetileg mozit terveztek, majd elvetették az ötletet, és így született meg a ma is működő Dunapark Kávéház, amelyről az épületegyüttes a becenevét kapta.
A 40-es számú lépcsőház
Hírességek és közéleti személyiségek is szívesen költöztek ide
Állítólag Dévényi Tibornak és Fenyő Miklósnak is van itt lakása.
De a házban lakott többek közt Major Tamás, báró Hatvany Lajos, Heltai Jenő, Kéthly Anna, az egyik építész Hofstätter Béla, Szabolcsi Bence zenetörténész-művészettörténész és Rétsági László (a Kútvölgyi Kórház belgyógyásza).
A legenda szerint az épületben található lakása teraszáról szúrta ki Hatvany Lajos, hogy a Szent István parkban felállított Raoul Wallenberg emlékművet a felavatása előtti éjszaka bontani kezdték és elszállították.
Fotó: Draskovics Ádám
