BUDAPEST

Csodaszép lett a felújítás után az egykori Postapalota

Látványos belső terekkel és az eredeti állapotot tükröző külső homlokzattal nyerte vissza eredeti funkcióját Budapest első irodaháza.

Link másolása

Emlékeztek? Még a felújítási munkák alatt, 2020 nyarán jártunk a Széll Kálmán téren álló egykori Postapalotában, hogy megmutassuk nektek, hogyan újul meg Budapest egyik ikonikus épülete. A külső homlokzat helyreállítása akkor már megtörtént, a szakemberek a belső terek átépítésén dolgoztak.

A gyönyörű, szecesszió és art deco stílusjegyeit idéző épület 2021-ben készült el, ma a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központjaként működik, és március 15-től a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is itt nyitotta meg a kapuit.

Még a nyitás előtt újra bejárhattuk az épületet, hogy megmutassuk nektek, hogyan kapott látványos belső tereket és miként kaptak egyes helyiségek új funkciókat.

A Postapalota története

A palotát egy, a Városmajor közvetlen szomszédságában fekvő telekre tervezték az 1920-as években. A mai Várfok utca, Sándy Gyula köz (Csaba utca), Városmajor utca, Krisztina körút által határolt területen korábban mezőgazdasági munka folyt. A telek a Magyar Királyi Postához került, és 1923-ban nyilvános tervpályázatot hirdettek a terület beépítésére.

A tervezési irányelveket a posta- és távírda vezérigazgatóság fogalmazta meg. Ezek között szerepelt, hogy a szabadon álló épülettel a lehető a leggazdaságosabban építsék be a telket, hogy az őt körülvevő négy utcára külön bejárat nyíljon, a főbejárat azonban a Krisztina körúton legyen. Az eredeti funkciók közt volt a postahivatal, az értékcikk-raktár, a kapcsolóterem és egy 150-200 fős ülésterem is. Azt is előírták, hogy a homlokzaton kerüljék a felesleges díszítéseket.

A 25 benyújtott pályamű közül a bírálóbizottság Sándy Gyula munkáját fogadta el győztesnek a „helyiségtömeg” gazdaságos és praktikus elrendezése, valamint az épülettömb művészi és harmonikus megjelenése miatt.

Az 1924 és 1926 között épült palotát a szaksajtó méltató szavakkal illette, kiemelték, hogy egy hajszálrepedés sem található az épületen, hogy nem vizesedhet, mivel "hat méter mélyen a föld alatt fekvő épület kitűnő vízhatlan aszfaltteknőben pihen". Sándy Gyula tervezőt azért is dicsérték, mert bár az építésügyi szabályzat szerint a homlokzat magassága nem haladhatta meg a 25 métert, neki sikerült tíz emeletes épületet terveznie, 3 méteres belmagassággal, megfelelő megvilágítással, a helyiségek kitűnő elosztásával, mindezt modern technológiával, vasbeton pillérrendszer alkalmazásával. Zsenialitását és praktikus gondolkodásmódját tükrözi, hogy a világítás áramköreit nem horizontálisan, hanem vertikálisan vitte, hogy bármilyen probléma lépjen is fel, emeletenként csak egy szoba maradjon sötétben.

A szaksajtó a palotát “kétarcú titokzatos tündéri várkastélyként” emlegette, és ebben van is valami, mivel a torony láttán bennünk is a felvidéki reneszánsz kastélyok képe villant fel. Sándy Gyula munkájának erénye az is, hogy a hagyományos vonalakat, formákat és mintázatokat a modern, az amerikai nagyvárosok art deco felhőkarcolóinak stílusával ötvözte.A Postapalota Sándy Gyula terveinA Postapalota Budapesten 1941-benA budapesti Postapalota 1975-ben

Az épület műemléki helyreállítása

Érdekes, hogy mindezek ellenére a 2000-es évekig nem kapott az épület műemléki védelmet. A védetté nyilvánítási javaslat elkészítése 2007-ben kezdődött, az indoklásban pedig az állt, hogy „védetté nyilvánítása a környezet történeti arculatának megóvása érdekében elengedhetetlen fontosságú, a Moszkva tér arculatát meghatározó kilencszintes, belső udvaros Postapalota az egyik legnagyobb szabású postaépület, mely a szűkös költségvetés ellenére mind homlokzatai kialakításában, mind a részletformák alkalmazásában egyedi”.

A tanulmány az épület értékei közül kiemelte az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz hatását tükröző mozgalmas attika falazatokat, a magyaros sgrafitto díszítést, a főlépcsőház páternoszterének liftházát, a lépcsőházak korlátait, a növényi ornamentikával és kovácsoltvas kilincsekkel díszített míves tölgyfa kapukat. A Postapalota 2008. február 1-től ideiglenes műemléki védelmet kapott, és 2009 márciusa óta műemlék.Postapalota Budapest 2022

Teljes körű felújítása is szükségessé vált. A postai funkciók kiköltözését követően az akkori építtető megbízásából Szalay Tihamér építész, a felújítás tervezője készített tanulmánytervet az épület hasznosítására. Ekkor készült tanulmány a Széll Kálmán térrel való szintbeli összekötésre a Várfok utca alatt a villamos felől, és/vagy a Csaba utca felől. Készült tanulmány mélygarázsra is a Várfok utca alatt.

Az elkészült tanulmánytervek alapján az akkori építtető elkészítette azt a tervet, amely az akkori gazdasági körülmények között leginkább megfelelt az üzleti elképzeléseinek. Vagyis biztosította a maximális bérbeadható felületet a legkisebb ráfordítással. Emellett elkészültek a szükséges műemléki kutatási munkák, a műemlékvédelmi szakvélemény, kő-, fa-, festő-, fém- restaurátori szakvélemény, valamit tartószerkezeti és talajmechanikai szakvélemény. A tervezés későbbi ütemében 2017-ben elkészültek az asztalos, a kő, a sgrafitto és a kovácsoltvas restaurátori tervek.

Látványos fal a földszinti aulában

Az épület külső és belső díszítőelemei közt visszatérő motívum a csigavonal

A felújítás magában foglalta az épület szerkezeti átalakítását, a három szintes mélygarázs, a homlokzatok első emelet feletti teljes szakaszának restaurálását sgrafitto díszítésekkel, kőfaragó munkákkal, lakatos munkákkal, valamint a belső felújítást és átalakítást.

Fontos, hogy a felújítás során az egykori Postapalota külső tömege és körvonala nem változhatott, a homlokzatokat az eredeti, 1925-ös állapotnak megfelelően kellett helyreállítani. A belső helyiségek beosztásában és a belsőépítészeti munkákban azonban szabad kezet kaptak a szakemberek.

A konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó tárgyalóhelyiségek az art deco szépségét és geometrikus vonalait idézik, a fémet és üveget finom, puha textúrájú anyagokkal ötvözve. A legfelső emeleti nagy tárgyalóterem pedig tradicionálisabb vonalat képvisel.Postapalota My Secret Budapest


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Virágpompában a Tóth Árpád sétány, Budapest egyik legszebb japán díszcseresznye fasora
A történelem viharait is átvészelte a várfal, amelyen az öreg gesztenyefák elé 2009-ben ültették a lenyűgöző látványt nyújtó másik fasort.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

A tavasz egyik legszebben virágzó fája a japán díszcseresznye. A pár napig élvezhető látványosság sokakat vonz magához, gyönyörködni, fotózni. A rózsaszín virágözön a Budai Várban is minden évben elvarázsolja a látogatókat.

A Tóth Árpád sétány önmagában is egy különleges hely, hiszen egy régi középkori várfal tetején vezet végig, ahol a panorámát is érdemes kiélvezni.

A sétány jelenlegi formája 2009-ben készült el, a déli szakasz felújításával, ekkor ültették a fákat is Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján. A ma már romantikus Várhegy várfalai korábban hadicélokra szolgáltak. A várfal romjaira 1720-ban telepítették az első fasorokat - ez volt Budapest első kettős fasora.

A sétány neve is többször változott, a 19. században Bastei Promenádnak hívták, majd 1879-től Bástya sétánynak, a 30-as években Horthy Miklós sétánynak és Gróf Bethlen István sétány is volt. 1946-ban nevezték el a nyugati részt Tóth Árpád sétánynak, mert a költő a közeli Táncsics Mihály utcában is élt. A második világháború után a fák is elpusztultak. A területet 1967-ben rendezték, ekkor ültettek gesztenyefákat, juharfákat. A díszcseresznyefák 2006-ban és 2009-ben kerültek a sétányra, míg a mögöttük álló gesztenyefák jóval idősebbek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Szinte biztosan nem lesz klíma a 3-as metrón idén nyáron
Technikailag gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy idén nyáron teljesüljön Karácsony Gergely egyik főpolgármesteri vállalása.

Link másolása

„A közbeszerzési eljárás jelenleg tárgyalási szakaszban van” – válaszolta a BKV a Népszavának, amikor a lap arról érdeklődött, hogy mikorra várható a hármas metró szerelvényeinek légkondicionálása. A lap szerint ez azt jelenti, hogy kivitelező híján aligha lesz nyárra klimatizálva a 3-as metró vonalán közlekedő 222 kocsi.

A budapesti M3 metróvonalon közlekedő járműveket 2016-ban 69 milliárd forintért gyártotta újra az orosz Metrowagonmash – rengeteg hibával. Tarlós István akkori főpolgármester 2017-ben még azt mondta: nem lesz gond azzal, hogy nincs klíma a hármas metró felújított szerelvényein, elvégre „az nem villamos, 25 méterrel a föld alatt nem tűzi a nap”, és „azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is”.

Az őt váltó Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 2019 júniusában 34,8 fokot mért a vonal egyik kocsijában és megígérte, hogy utólagosan klimatizálják a hármas metró orosz szerelvényeit.

A BKV a városvezetés utasítására 2021 májusában feltételes közbeszerzési tendert írt ki az utólagos klimatizálásra, amelyre három ajánlat érkezett. Az egyiket érvénytelenítették, a Liberatus Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. viszont versenyben maradt. Szerződést azonban egyikkel sem kötöttek a főváros nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva. Később felmerült, hogy az orosz gyártó ellen indított perben követelt kötbérből fedezik az utólagos klimatizálás költségét.

„A klimatizálás elsődlegesen nem pénz kérdés, szükség lenne hozzá az orosz gyártó hozzájárulására, amire kevés az esély. Ha enélkül nyúlunk a kocsikhoz, elvész a garancia. A helyzet tavaly óta nem változott, idén nyárra objektíve lehetetlen a légkondícináló berendezések felszerelése” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki megerősítette azt is, hogy a munkát a kötbér terhére rendelnék meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Újabb Kolodko-miniszobor: ezúttal Chuck Norris került fel egy budapesti hídra
A helyszín nem véletlen... A gúzsba kötött akcióhős szobra emlékeztet rá, hogy a híd építésének idején sokan szavaztak rá, mint névadóra.

Link másolása

Húsvéthétfőn újabb miniszobrot helyezett ki Kolodko Mihály. Ezúttal Chuck Norrist készítette el, amint az akcióhős gúzsba kötve fekszik...

A helyszín sem lehet véletlen: a Megyeri hídnál, a pesti oldalon található, a gyalogosúton, a Pest felirat alatt.

A híd építésekor névpályázatot is hirdettek, és akkor sokan szavaztak Chuck Norrisra.

Mivel élő személyről nem lehet ilyen létesítményt elnevezni, így a filmsztár nem kapott hidat Budapesten.

Az alkotásról a szobrász képeket is posztolt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Megszólalt a vízművek a csőtörésről, ami megbénította Mátyásföldet: egy 75 éves vezeték tört el
Egy 1949-ben fektetett vezeték adta meg magát, de eltört mellette egy kisebb, lakossági ellátó vezeték is. A környéken lakók szükségkútról vihetnek vizet.

Link másolása

Egy 1949-ben fektetett, 60 centiméter átmérőjű vezeték törése miatt kellett hétfőn reggel lezárni a XVI. kerületi Veres Péter utcát – közölte a Fővárosi Vízművek. A csőtörésről mi is beszámoltunk már: a Sárgarózsa utca és a Thököly utca között az úttestet is elmosta a víz, a közlekedést pedig teljesen felborult.

A nagy átmérőjű vízvezeték törése nem okozott vízhiányt, ám eltört egy mellette futó kisebb, 150 mm-es lakossági ellátó vezeték is

– teszi hozzá a Vízművek. A kisebb vezeték javításáig a Veres Péter utca 1. és 29. között kell vízhiánnyal számolnia az ott élőknek. Kovács Péter polgármester erről azt írta Facebook-oldalán:

„Mintegy 100 fogyasztó maradt vízellátás nélkül, ezért számukra jelenleg a Farkashida utca 2-4. előtt szükségkút segíti a vízvételi lehetőséget.”

Jelenleg a víz szivattyúzása, a hiba feltárása és a munkagödör kialakítása folyik a Vízművek szerint. Ezt követően kerülhet sor a sérült vezetékek cseréjére, majd az útburkolat javítására. A munka akár a hétvégéig is elhúzódhat: a hibajavítást nehezítheti és lassíthatja, hogy több közművezeték is húzódok az út alatt, ami más közszolgáltatókkal való egyeztetést és együttműködést is szükségessé tehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: