Megmutatjuk belülről Budapest egyik legszebb szecessziós épületét, a megújuló Postapalotát
A budai oldal egyik legfeltűnőbb épülete a Krisztina körút és a Széll Kálmán tér tengelyéről magasodik a környék fölé. Különleges kialakítása és motívumai miatt hol reneszánsz várkastélyra, hol szecessziós palotára, hol pedig – különösen a Várfok utca felől a járdáról fölfelé tekintve – hajóorra emlékeztet.
A Buda Palota (a volt Postapalota) sokak szerint a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alkotásainak egyike, és a tervező, Sándy Gyula életművének is fontos része.
A lenyűgöző épülettömb ma műemléki védettséget élvez, és ennek mentén zajlik is a felújítása, amely után végre régi pompájában láthatjuk majd újra.
A Magyar Nemzeti Bank jóvoltából bejárhattuk a palotát, hogy megmutassuk nektek, hol tart jelenleg a munka.
A belső udvar, immár a kémény nékül
A toronyhoz vezető "terasz"
A munkák elkészülte után a tornyot az országzászló díszíti majd
Az egykori igazgatósági tanácsterem
A Trianon utáni építészet első jelentős középületének felállítására 1923-ban írtak ki tervpályázatot.
Mint arra Szalay Tihamér tervező építész felhívta a figyelmünket, a nagy világégések után az építészet mindig domináns szerepet kapott, és arra az érzésre reflektált, hogy „élünk, itt vagyunk, megmutatjuk magunkat”. Ez a hatás érződik a volt Postapalotánál is.
Sándy Gyula mintha megpróbálta volna összegyűjteni és beemelni minden akkori tudását, addigi tapasztalatait, hogy valami egészen egyedit alkosson. A historizmus és az amerikai modernizmus elemeit is felhasználta a tervezéskor.
De az építés folyamata is különleges lett, a palotát ugyanis két ütemben húzták fel: először a Krisztina körút felőli rész készült el, majd a telefonközpontot is magába foglaló Vérmező felőli rész.
A Magyar Királyi Posta és Távírda Vezérigazgatóság, mint építtető úgy határozta meg a főbb tervezési irányelveket, hogy az épület legyen reprezentatív, ugyanakkor az első világháború utáni helyzet miatt gazdaságos is. Az egyik feltétel az volt, hogy mind a négy oldalról szabadon álljon, a rendelkezésre álló telket a lehető legpraktikusabban használja ki, legyen belső udvar is. Építsék legalább hatemeletesre, a főbejárat nézzen a Krisztina körútra, a homlokzat kialakítása legyen komoly és monumentális, ugyanakkor felesleges díszítőelemektől mentes. A kincstári postahivatal mellett a budai III. távbeszélő központot is magában kellett foglalnia.
Sándy Gyula – aki perfekcionista tervező volt, és szerette maga felügyelni az építkezést, hogy minden a lehető legpontosabb, legjobb minőségű legyen, és minél kevésbé térhessen el a kivitelező a tervektől – újítása a palotánál az volt, hogy a világítás áramköreit nem horizontálisan, hanem vertikálisan alakította ki, így, ha bármilyen gond történik, emeletenként csak egy szoba maradjon sötét.
Az irodaházban helyezték el az ország első páternoszterét – most is megvan, meg is nézhettük, az eredeti állapotának megfelelően újítják fel.
A páternoszter
Ami szembetűnik, az, hogy elképesztően egységes és harmonikus látványt nyújt a Buda Palota, annak ellenére, hogy nincs két egyforma homlokzata; ha körbejárod az épületet, láthatod, hogy minden oldala valamiben más, mint a többi.
Egyes finom motívumok ismétlődnek, a belső térben is felbukkannak – ilyen a kovácsoltvas erkély csiga motívuma, amit a zászlótartón és az épületben található csigalépcső korlátján is láthatunk.