Budapest egyik legtitokzatosabb, legmeredekebb és legrégebbi utcája
Budapest egyik legvarázslatosabb utcája a Gül Baba utca. Sokszor mentem rajta végig, minden évszakban egyszer végigjártam. Legutóbb egy napsütéses januári napon vezettem sétát ismerőseimnek a Gül Baba utcán át a Gül Baba türbéjéig, és közben erről a misztikus helyről meséltem nekik.
A Gül Baba utca számos érdekességet rejt, amelyekről most nektek fogok mesélni, közben fotók segítségével mutatom meg, milyen volt régen, és hogyan néz ki ma.
Budán, Felhévíz városrészben, a Rózsadomb alatt indul a Török utca és a Frankel Leó út találkozásánál. Egyenesen és meredeken tart felfelé, majd megtörik és törésirányban folytatódik. Felső végét rövid lépcsősor zárja, ami a Vérhalom utcára vezet.
Az utca állítólag még középkori eredetű. Felhévíz területe már a római időkben lakott lehetett. Találtak itt római korból származó sírokat, de a mai városrész elődje valóban a középkorban alakult ki, eredetileg Gézavására néven. Felhévíz település területe jóval nagyobb volt a mainál, déli határa a várhegyig tartott. A mai Frankel Leó és Török utca találkozásánál lehetett a középkorban a mészárszék, a közelben ugyanis, a Duna partján kikötő volt.
A környék további érdekessége, hogy már a tatárjárás előtt is volt itt egy templom, a Török utca-Margit körút-Frankel Leó utca által határolt területen. A Szentháromság-templom alapjait 1906-ban tárták fel. Amikor a közelben Gül Baba türbéje felépült, még állhatott a templom – vagy a maradványai, arról ugyanis nincsen pontos adat, hogy mikor semmisült meg.
A mai Gül Baba utca jelenlegi formájában nem létezett a középkorban, és területe sem volt tele házakkal, mint most - a környéken szőlők voltak, és a törökök kiűzése után készült ábrázolásokon is magányos épületként állt az 1543 és 1548 között épült türbe.
Első igazi utcanevét Niedermayer Ferenc ácsmesterről kapta, aki a környékbeli szőlők egyik tekintélyes birtokosa volt. A XVIII. század közepén felparcellázta szőlőtelkeit és ezekből keletkeztek a házhelyek. Egészen 1915-ig Niedermayergassénak, vagy magyarosan Niedermayer utcának hívták.
Gül Baba türbéjének első világháború előtti felújítása után, az 1541-ben elhunyt bektasi dervis szerzetes törökországi újratemetése után kapta Gül Baba nevet.
Az utca további érdekessége, hogy itt forgattak jeleneteket a Rítus című filmhez (amelynek főszereplője Anthony Hopkins) egy azóta már lebontott házban.
A Gül Baba utca híres lakója volt Ránki György zeneszerző – emléktáblája a 36-os számú ház falán látható – és Gorka Lívia Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus.
Néhány évvel ezelőtt az is kiderült, hogy a Gül Baba Budapest egyik legmeredekebb utcája - meredekségét a lejtőszámítás módszerével számolta ki a Mr. Foster blog szerzője.
„A Gül Baba utca lejtőjének vetületi hossza (tehát az a érték) a térképről leolvasva 212 méter hosszú. A térképi távolság ugyan mindig kevesebb, mint a valóságos út, ha van lejtés - ugyanis a térképen a lejtős útnak csak a vetülete jelenik meg - ez azonban nagy mértékben nem befolyásolja a számítást. (Megjegyzés: ennél pontosabb számítást csak helyszínen lehetne végezni.)
A Gül Baba utca magassága tengerszint felett 105 méteren kezdődik, míg a legmagasabb pontja 147 méteren van, azaz 42 méter a magasság .
Ezekkel az adatokkal számolva (vagyis a lejtő hossza 212 méter, a magasságkülönbség 42 méter) a meredekség 42 / 212 = 0,198 x 100, azaz 19,8 százalékos, kerekítve 20 százalékos.
Ha mindezt szögfügvénnyel számoljuk ki akkor az utca meredeksége: 42 / 212 = 0,20 tg, azaz a szögfüggvény alapján 11 fokos. A 0,918-hoz az arc tangens alapján 11,2 fok tartozik.”
Forrás: Mr. Foster blog
Nekem akkor tetszett a legjobban az utca, amikor még a régi, legömbölyödött, hepehupás kockakövek borították, mivel romantikus hangulatúvá varázsolták.
Amikor az utcát – a türbe felújításához kapcsolódóan - elkezdték újrakövezni, nem is örült ennek mindenki maradéktalanul, mert ezzel a Gül Baba utca elveszítette ódon hangulatát. Sokan írtak a közösségi oldalakon véleményt erről, még az a kamuhír is felröppent, hogy azért szedték fel a régi macskaköveket, hogy leaszfaltozzák az utcát. Kérdésemre 2017 őszén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részletesen leírta, miért cserélték ki a kockaköveket újakra, ez egy korábbi cikkemben szerepel.
A felújítása óta is többször végigsétáltam a Gül Baba utcán, egyszer élőben közvetítettem is a Budapest Facebook-oldalon. Legutóbb télen, a járvány kitörése előtt jártam itt: decemberben és januárban.
Remélem, még idén újra felmászhatok rajta – ígérem, nem fogok arra panaszkodni, hogy milyen fárasztó művelet. Csak újra ott lehessek.
