BUDAPEST
A Rovatból

Építkezések a Várban: a dicső múlt visszaállítása, vagy sznob kormányzati presztízsberuházás?

A Budai Várnegyedre lassan alig lehet ráismerni. A Nemzeti Hauszmann Program keretében gyökeresen átalakul. Megkérdeztük, mit gondol erről Zubreczki Dávid építészeti szakíró és az I. kerület ellenzéki polgármestere.

Link másolása

Aki mostanában a Budai Várban jár, nehezen tud olyan irányba fordulni, hogy a látóterében ne legyen egyetlen toronydaru vagy munkagép sem. Gőzerővel zajlanak a munkálatok a Dísz téren, ahol az egykori Vöröskereszt-székházat építik vissza a semmiből, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig két szinttel és egy kupolával toldják meg.

A Szent György téren, a Karmelita kolostor és a Sándor-palota szomszédságában a József főhercegi palotát építik újjá, a Mátyás-templom mellett pedig az egykori Pénzügyminisztérium monumentális épületét.

A történeti előzményeket és az eddig megvalósult fejlesztéseket bő fél évvel ezelőtt már összefoglaltuk egy cikkben, a helyzet azonban korántsem fekete-fehér. A beruházás egyes elemeit, például a rengeteg fa kivágásával járó mélygarázst és a tetejére tervezett szőlőültetvényt élesen ellenzi a helyi lakosság, az ellenzéki vezetésű I. kerületi önkormányzat pedig szintén azt állítja: hiába fogalmaztak meg súlyos aggályokat, senki nem vette ezeket figyelembe.

Zubreczki Dávid: Alig néhány évtizedig álló irodaházakat építenek vissza, de a mélygarázs még ennél is nagyobb barbárság

„A Vár egy gigantikus projekt, amiről ugyanannyira lehetetlen általánosságban azt mondani, hogy jó vagy rossz, mint például a Ligetről: olyan összetett és annyi részből áll, hogy kizárt dolog, hogy valaki minden elemével egyet tudjon érteni” – véli Zubreczki Dávid építészeti szakíró.

Ő is így van vele: vannak elemei a beruházásnak, amelyeket kifejezetten jónak tart, másokat kifejezetten rossznak, és olyan is akad, amit semlegesnek.

Bár ez még a Hauszmann Programtól függetlenül zajlott, a Várkert Bazár megmentése és felújítása szerinte jó ötlet volt. Az itt létrehozott új közterek és a Várba vezető gyalogos feljáró egyértelműen pozitív irányba lendítette a környéket. Építészetileg példaértékűnek tartja továbbá a régi budai városháza átalakítását is.

A visszaépülő Vöröskereszt-székház helye korábban (forrás: Google Street View)

A következő kategóriába azokat a beruházásokat sorolja, amelyek végső soron nem fájnak senkinek, de valószínűleg fontosabb projekteket is meg lehetett volna valósítani helyettük. Ilyen például a Szent István-terem, amit a Budavári Palota két szárnya közötti összekötő részben építettek újra az eredetivel teljesen megegyező módon.

A Lovarda és a helyőrség helyreállítása sem volt önmagában fájdalmas beavatkozás Zubreczki szerint, még ha a funkciója máig nem is lett kitalálva. A Karmelita kolostor rekonstrukciójával sincs problémája, bár a Dunára néző erkéllyel nem ért egyet. Ugyanakkor sem ez, sem a mellette felépült, Zoboki Gábor által tervezett új épület nem okozott végzetes változást a korábban megszokott, Barokk-kori kisvárost idéző léptékekben.

Ami viszont nagyon nincs rendben szerinte, az a mélygarázs. „Ilyesmit építeni ezen a helyen teljesen abszurd barbárság. Az egész Várhegy olyan, mint egy hatalmas szivacs, tele régészeti leletekkel, ebbe fájdalommentesen lehetetlen belenyúlni.”

Hasonlóan abszurdnak tartja, hogy a két világháború közötti, alig néhány évtizedig álló irodaházakat építik vissza. „1945 után ezeket a romos épületeket elbontották, és a helyükre olyan házakat építettek, amelyek visszatértek a hagyományos szemlélethez. Most azonban újra a XX. század első felének irányvonala tör az élre, amely történelmileg elhanyagolható ideig volt csak uralkodó itt. Ezek az épületek teljesen idegenek a Vár léptékétől.”

A Honvéd Főparancsnokság épülete korábban (forrás: Google Street View)

Eléggé sunyi megoldás Zubreczki szerint a Pénzügyminisztérium épülete is, ahol sokan a kupola és a neogótikus díszek visszaépítése miatt vannak kiakadva, mondván, ez micsoda történelemhamisítás. Pedig szerinte ennél sokkal fájdalmasabb, hogy alá szintén mélygarázst építenek, a belsejében pedig lényegében egy modern irodaház épül a neogótikus külsőbe csomagolva.

Ez szerinte nemcsak azért óriási hiba, mert kezelhetetlen mértékű forgalmat fog a Várba zúdítani, hanem azért is, mivel ennél sokkal környezetbe illőbbek voltak azok az épületek, amelyek stílusukban ugyan nem teljesen követték az elmúlt századok hagyományait, léptékükben viszont annál inkább. Ezek közül kettő igen fontos alkotást – a Teherelosztót és a Diplomata-házat – már el is bontottak.

Mindent egybevéve hiába történtek jó dolgok is, ha mérleget kell vonni a változásokról, amelyek 2010 óta a Várban zajlottak, a serpenyő inkább negatív irányba billen – összegez Zubreczki Dávid.

A Szentháromság térre visszaépülő Pénzügyminisztérium helye korábban (forrás: Google Street View)

V. Naszályi Márta: Semmibe veszik a szakma véleményét, a műemlékvédelmi előírásokat és az itt lakók érdekeit is

Sokkal rosszabb véleménnyel van a Hauszmann Programról az I. kerület ellenzéki polgármestere, V. Naszályi Márta. Szerinte ami rekonstrukció címén zajlik, nem más, mint vasbeton monstrumok építése, amelyeket aztán felcicomáznak korabeli dekorációval. De ezek nem azok az épületek, mint korábban, legfeljebb kívülről hasonlítanak rájuk kísértetiesen.

„Az elgondolás alapfilozófiája, hogy szerintük a Budai Vár fénykora a Hauszmann-palota idejében volt, ezért ennek visszaállítása a követendő irányvonal. A mellette érvelők azt hangoztatják, hogy a világháborús pusztításban megsérült épületek egy része csak azért lett elbontva, mert a kommunista állam ideológiai okokból nem a visszaépítés, hanem a bontás mellett döntött. Az építész szakma szerint azonban ez ideológiai és szakmai vita volt egyszerre. Abban is egységesek, hogy a Budai Vár akkor helyreállított állapota sokkal kívánatosabb volt, mint az, amivé most válik a terület” – mondja a kerületvezető.

V. Naszályi szerint az is sokat elmond az egész projektről, hogy az épületek funkcióját a mai napig nem tudják meghatározni: amikor az önkormányzat rákérdezett erre, rendszerint olyan „maszatolós” válaszokat kaptak, hogy kulturális, vagy irodafunkciójuk lesz, de konkrétumokat nem sikerült megtudniuk.

„A normális az lenne, ha ezek a beruházások egy létező társadalmi igényre adnának választ, itt azonban adott egy önkényes döntés, mégpedig az, hogy a Hauszmann-palota volt a legjobb, ezért ezt kell visszaállítani, kerül, amibe kerül – utána pedig majd kitalálnak neki valami funkciót. Ez a felelős közpénz-gazdálkodástól nagyon messze áll, ráadásul nevetségesen túlárazott is az egész.”

Az önkényességet bizonyítja a polgármester szerint az is, hogy bár a Hauszmann Program tervezési fázisában, 2014-ben összehívtak egy szakmai grémiumot neves művészettörténészekből, építészekből és egyéb szakemberekből, végül semmilyen téren nem vették figyelembe az ellenvéleményüket. Csomay Zsófia építész, Dr. Lővei Pál művészettörténész és Dr. Schneller István építész-urbanista emiatt 2016 márciusában egy Lázár Jánosnak címzett nyílt levélben léptek vissza testületi tagságuktól.

A József főhercegi palota helye korábban (forrás: Google Street View)

Bár a kerületvezetést időnként meghívják egyeztetésekre, ezek az alkalmak V. Naszályi szerint úgy zajlanak, hogy a Várkapitányság részéről elmondják a terveiket, és ha ő rábólint, akkor örülnek, ha viszont nem, akkor se változtatnak semmin.

„Látványterveket mutatni csak kis jelentőségű dolgokról szoktak, a fontosakról nem. Például a vári új mélygarázsról se mutattak terveket, ami miatt egy csomó fát ki kellett vágni” – állítja.

Nem gondolták végig azt sem – sorolja tovább a polgármester –, hogy az új épületekben dolgozók hogyan fognak feljutni a Várba: ide összesen három úton lehet behajtani, és a reggeli csúcsidőszakban annyi embernek kellene áthaladnia ezeken a behajtási pontokon, ami se busszal, se autóval nem teljesíthető. A Várnegyedben él 2-3000 ember, nagyjából még egyszer ennyit hoznának ide dolgozni, és akkor a turistákról még nem is beszéltünk.

V. Naszályi súlyos környezetvédelmi problémákat is lát a beruházásban: „A Budai Várnak van egy nagyon fontos természeti kincse, a Várhegy gyomrában lévő barlang- és pincerendszer. A Fehérvári-kapunál, ahol most épp a mélygarázs építése zajlik, egy középkori mikvét tártak fel, ahol természetes karsztvíz található. Óriási felelőtlenség azt gondolni, hogy egy ilyen összetett rendszerben nincs minden mindenre hatással, tehát következmény nélkül lehet oda mélygarázst építeni.”

A mélygarázs tetejére tervezett szőlőültetvény is jó példa arra a polgármester szerint, hogyan kell teljesen félreértelmezni egy történelmi kertrekonstrukciót. „Tájépítész-mérnökként mondom, hogy egy szőlőültetvény egyáltalán nem való olyan területre, ahol az emberek piknikezni, sétálni, kutyát sétáltatni szeretnének. Ez egyszerűen nonszensz, és ezzel az erőszakos önhittséggel kezelik az egész beruházást.”

Az ott élők lakossági fórumon és egy 4200 fő által aláírt petícióval is egyértelműen kifejezték, hogy nem kérnek a mélygarázsból és a szőlőültetvényből, sokkal inkább parkot szeretnének, de a tiltakozás eredménytelen volt.

Folyamatosan átnyúlnak az önkormányzat feje felett

V. Naszályi azt állítja, több jogszabályt is kimondottan a kerületvezetés hatásköreinek korlátozása érdekében hoztak.

Azzal kezdődött, hogy a Dísz térre most visszaépülő egykori Vöröskereszt-székház telkét, ahol korábban piac működött, egyszerűen elvették a kerülettől, bármiféle ellentételezés nélkül. Ugyanezt tették a szomszédos óvodához tartozó udvarral is. Amikor a kerület nem járult hozzá, hogy az udvaron lévő fákat kivágják, hoztak egy rendelkezést, miszerint a kiemelt kormányzati beruházások esetén nem szükséges fakivágási engedély az önkormányzattól.

Ezután az építési terület lekerítésére kért engedélyt a beruházó, amiben az egész járda benne volt, így az óvodásoknak – akiket az udvar elvétele óta egy közeli játszótérre kell vinni – és mindenki másnak az autók között kellett volna csalinkázniuk. A kerület ezt nem engedélyezte, de pár napon belül úgy döntött a kormány, hogy kiemelt kormányzati beruházásoknál nem szükséges közterület-használati engedély, és fizetniük sem kell érte.

A Szentháromság téri építkezéssel hasonló a helyzet: egyre nagyobb területet harap ki a térből, de ott sem fizetnek a közterület használatáért. A polgármester szerint ez mostanáig már százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott a kerületnek. Külön abszurdnak tartja azt is, hogy ebben az épületben ráadásul a Pénzügyminisztérium apparátusának alig fele-kétharmada fog csak elférni.

A már említett, Dísz tér 3. szám alatti óvoda, illetve lakóház tűzfaláról ablakok nyíltak, de itt az új épülettel egyszerűen elfalazták a kilátást. Majd hoztak egy jogszabályt, miszerint a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania úgy, hogy megfeleljenek a beruházó, vagyis a kormány érdekeinek. (Végül ennél a háznál a projektet lebonyolító Várkapitányság mégis elvállalta a szükséges átalakítások elvégzését és finanszírozását.)

V. Naszályi biztos benne, hogy a Hauszmann Program minden eleme meg fog valósulni pont úgy, ahogy a kormány akarja, de ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat belenyugodna a helyzetbe.

„Én folyamatosan jelezni fogom, hogy a beruházások egyáltalán nem veszik figyelembe a helyi érdekeket, sem a környezet-, műemlék- és örökségvédelmi szempontokat. Többek között a Budai Vár Világörökség által védett sziluettjét is megváltoztatják az új épületekkel.”

A polgármester szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kormányzati szlogen a dicső múlt visszaállításáról csak porhintés, hiszen ha valóban komolyan gondolnák, akkor figyelembe vennék a műemlékvédelmi előírásokat és a szakma véleményét.

„Ez az egész azonban nem szól másról, mint egyfajta sznob kormányzati presztízsről, ami mellesleg jó apropót ad arra, hogy túlárazott beruházásokkal, közbeszerzés nélkül helyzetbe hozzák a haveri cégeket” – állítja.

Megkerestük az építkezéseket koordináló Várkapitányságot is, akik azt kérték, írásban küldjük el kérdéseinket. Ezt meg is tettük, azonban többszöri ígéretük ellenére, miszerint dolgoznak rajta, több mint két hét elteltével sem kaptunk válaszokat tőlük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Macska-szentélyt találtunk Budapesten: a Cat Museum nem csak interaktív múzeum, hanem cicasimogató is!
Ez nem egy átlagos múzeum, hanem sokkal több annál. Egy igazi macska-szentély, ahol az itt élő cicák társaságában mi is feltöltődhettünk.

Link másolása

Amikor először hallottam a Cat Museumról, nem tudtam, mire számítsak. Azt gondoltam, hogy egy átlagos múzeum lesz, talán néhány festménnyel és információs táblával a macskákról. De amit ott találtam, az minden várakozásomat felülmúlta.

Belépve az ajtón, azonnal körülölelt a macskák kedves jelenléte és a barátságos atmoszféra.

A hely egyedi hangulata már az első pillanatban érezhető volt: itt nem csak a macskák pihennek, hanem a látogatók is feltöltődhetnek.

Egy új, csodálatos világba csöppentem, ahol a cicák iránti szeretet és tisztelet minden szögletben megnyilvánult.

A Cat Museum tíz különleges macskának ad otthont, akikkel ottlétünk alatt barátkozhattunk, játszhattunk - persze csak ha ők is akarták! Hiszen a múzeumban mindenek előtt a cicák jólétét tartják szem előtt.

A hagyományos macskakávézókkal ellentétben ide kis turnusokban jöhetnek a vendégek, így a cicák kiegyensúlyozottak, jól érzik magukat és keresik az emberek társaságát.

Az itt élő különleges cicák fajtáját és nevét információs táblákról tudtuk meg, sőt jobban megismerve a cicákat több kategóriában is szavazhattunk a “Hónap cicájára” a kihelyezett lapokon. Nekem egyértelműen a bengáli nőstény, Maya lett a kedvencem, aki a jutalomfalat osztásnál engem választott, és az én kezemből ette a cica nasit.

Fotó: Draskovics Ádám

A barátságos cicák körülöttünk játszadoztak és pihentek akkor is, amikor bejártuk a kétszintes, galériázott múzeum tereit.

A falon lévő információs táblák számos érdekességet árultak el a macskák világáról.

Olvashattunk például az egyiptomi macskakultuszról, a japán szamuráj macskák legendájáról, és a dorombolás pozitív hatásairól is.

A kiállítási tárgyak között szerepel minden, ami macskákkal kapcsolatos. Megcsodálhattuk a Macska Mona Lisát, a Macskát gyöngy fülbevalóval, és a bekötött fülű Macska Van Gogh-ot is. Az átdolgozásokon túl macska témájú régi festmények és híres plakátok is díszítik a falakat, például a Le Chat Noir fekete macskát ábrázoló piros-sárga plakátja.

A vitrinekben láttunk Zsolnay, Herendi és Hollóházi cica porcelán szobrocskákat, cicás tányérokat, sőt még egy különleges cica alakú porcelán kortyolópoharat is. De még a szőnyegek, babzsákok és párnák is a cicákat idézték.

A múzeum különlegessége, hogy a cicák simogatásán kívül sok más interaktív élményben is részünk lehet.

Belekóstoltunk egy tabletes kvízbe, ami nem csak szórakoztató volt, de rengeteg érdekességet is megtudhattunk a macskákról, és kipróbáltunk egy macskás fakirakót is. A fotófalaknál vicces cicás kellékek és szelfi állvány segítségével képeket készíthettünk magunkról emlékbe. A személyes kedvencem az UV fénnyel megvilágított Vigyor Kandúr volt.

A múzeum felső szintjén kap helyet a workshopra kialakított rész. A Cat Museumban ugyanis élményfestéseket is tartanak - középpontban természetesen a macskákkal.

A Cat Museum nem csupán egy múzeum, hanem egy olyan hely, ahol a macskák és az emberek egyaránt otthon érezhetik magukat. Az egész látogatás alatt úgy éreztem magam, mintha egy barátom lakásában lennék.

Minden helyiségben kényelmes ülőhelyek, pihenősarkok vártak, ahol kikapcsolódhattunk, beszélgethettünk, kávézhattunk és persze cicázhattunk.

Sőt a felső szinten erdei hangaláfestés és csobogó mellett relaxáltunk a macskák társaságában.

Ha nem engedheted meg magadnak az állattartást, de szereted a cicák társaságát vagy szeretnéd mélyebben megismerni a világukat vagy csak egy kis kikapcsolódásra vágysz a mindennapi rohanásban, akkor látogass el te is a Cat Museumba.

Fontos azonban, hogy előre foglalj időpontot, hiszen a cicák nyugalma érdekében maximálják a látogatók létszámát.

Illetve a múzeumot csak 8 éves kor feletti gyerekek látogathatják.

Az itt töltött idő olyan üdítően hatott ránk, hogy amikor kiléptünk a Cat Museumból, szinte úgy éreztük magunkat, mintha egy wellness központban frissültünk volna fel az elmúlt másfél órában. Mi biztosan visszatérünk még, hogy újra átéljük ezt a különleges élményt.

Írta: Orosz Emese

Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Kormányzati negyed épül a Bosnyák téren egy fél metróvonal árából
Városközpont helyett kormányzati negyed lesz a Bosnyák téri piac mellett. A tervek között van, hogy ide költöztetik a NAV-ot és Központi Ellátási Főigazgatóságot is.

Link másolása

Egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amennyiért a kormány megvette Balázs Attila NER-milliárdos épülő irodanegyedét Zuglóban - írta meg a Válasz Online.

A bosnyák téri piac melletti építkezés a lap szerint a magyar állam egyik legjelentősebb budapesti beruházása. A tervek között van, hogy ide költöztetik a NAV-ot és Központi Ellátási Főigazgatóságot is, tehát kormányzati negyed lesz városközpont helyett.

A lap emlékeztet rá, hogy a tervezett nyolc óriási toronyépületből – hét iroda- és egy lakóház – négy már szinte teljesen kész van. A másik három épület a szerkezetépítés különböző fázisaiban jár.

A kormány a beruházást kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel a Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek gyakorlatilag szabad kezet adtak a 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez.

A projekt beruházója valójában a magyar állam. Hadházy Ákos még tavaly, 2023 júniusában vett észre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései között egy 244 milliárdos tételt. A titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek, bár Hadházy a Transparency International segítségével pert indított azért, hogy hozzák nyilvánosságra.

A Kúria márciusi jogerős ítélete szerint a titkosítás indokolatlan, és az MNV-nek ki kell adnia az erről szóló dokumentumokat, ez azonban mindeddig nem történt meg.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Kerékpáros felvonulás lesz Budapesten, hídlezárásra és forgalomkorlátozásokra kell számítani szombaton
Délután 3 órától időszakosan lezárják többek között a Ferenc körutat, a Petőfi hidat, a József Attila utcát és az Andrássy utat is.

Link másolása

Kerékpáros felvonulás miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek szombat délután Budapesten - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A tájékoztatás szerint

15 órától 20 óráig szakaszosan és időszakosan lezárják a Soó Rezső sétány - Räde Károly sétány - Borbás Vince sétány - Üllői út - Ferenc körút - Petőfi híd - Egyetemisták parkja - Egry József utca - Valdemar és Nina Langlet rakpart - Raoul Wallenberg rakpart - Friedrich Born rakpart - Döbrentei tér - Attila út - Alagút utca - Alagút - Clark Ádám tér - Széchenyi Lánchíd - Széchenyi István tér - József Attila utca - Andrássy út - Hősök tere - Olof Palme sétány - Zichy Mihály út - Napozórét útvonal egyes szakaszait.

Az érintett rakpartokat, az Attila utat, az Alagút utcát, az Alagutat és a Lánchidat időszakosan teljes szélességében lezárják.

A hétvégére a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség hirdetett meg szezonnyitó kerékpárosbarát hétvégét, amihez több mint 80 vendéglátóhely, szálláshely és látványosság csatlakozott. A rendezvény egyik ötletgazdája korábban azt mondta: az április 22-i Föld napjához kapcsolódva célul tűzték ki, hogy ezen a hétvégén „körbetekerjék a Földet”, azaz együttesen 40 075 kilométert tegyenek meg biciklin.

A játékhoz egy okostelefonnal és egy kerékpárral bárki csatlakozhat a Kerékpárosbarát alkalmazáson keresztül.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Vitézy Dávid vidámparkot építtetne Csepelre
30 hektáros közparkot alakítana ki Csepel északi részén, ha megválasztják. Ennek része lehetne a jövendőbeli vidámpark is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 11.


Link másolása

Sokan hiányolják a vidámparkot a budapestiek közül, mondta Vitézy Dávid a Blikknek adott videóinterjújában. A főpolgármester-jelölt a hozzá beérkezett több ezer hozzászólásból éppen ezért azt szűrte le, hogy a városnak tennivalója van a családok hétvégi kikapcsolódási lehetőségeivel kapcsolatban.

Vitézy közparkot hozna létre egy több mint 30 hektáros, elhagyatott ipari területen Csepel északi részén - ennek lenne része a vidámpark is. Ha megválasztják, azt ígéri, hogy a befektetőkereséssel el is indítja a megvalósítását.

Ahogy a 444 kiszúrta, Vitézy szavaira egy kommentben reagált Jámbor András, független országgyűlési képviselő.

„LOL. 3 éve fideszesként még picit mást igért oda. Nem baj megint 3 év múlva megint kitalál majd valamit amire nincs pénz. És már meg is van legalább a bohócképzés”

– írta az országgűylési képviselő, majd belinkelte a Csepel.info cikkét a Déli Városkapu fejlesztési program egykori ígéreteiről.

A budapesti vidámparkot 2013 őszén zárták be. Területét a Fővárosi Állat- és Növénykert kapta meg, a játékokat leszerelték, csak néhány műemléki védettséget élvező építmény maradt meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: