KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Az ilyen Budapestnek nincs jövője!” - összefogtak a Határ útiak, hogy megóvják a zöldterületet és a lakókat az autóforgalomtól

Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét?


Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét? Mit érhet el egy zöld, civil összefogás a nagypolitikával szemben, és miért érdemes kinéznünk a hétvégi Kiserdő Fesztre? A Kiserdő Egyesület tagjaival beszélgettünk, akik négy éve óvják a lakhelyük melletti zöld területet attól, hogy áldozatul essen a Galvani-hídról levezető úthálózat építési munkálatainak.

“Még 2017-ben olvastuk egy újságcikkben, hogy a Határ úti Kiserdőbe szeretnének utat építeni. Ekkor jött egy felhördülés lakossági szinten: próbáltunk utánajárni, hogy tulajdonképpen mi történik? Mivel hivatalos tájékoztatást nem kaptunk, eldöntöttük, hogy mi magunk próbálunk képbe kerülni, egyúttal indítunk egy lakossági tájékoztatási akciót. Innen indult a Kiserdővédő csoport” - kezdi Németh Krisztina, aki a skót származású, de már 25 éve Magyarországon élő Tracey Wheatley-vel együtt a közösség oszlopos tagja.

“Amikor idejöttem a rendszerváltás idején, nagyon más volt a hangulat: mindenki motivált volt és reményteli. Az emberek azt hitték, itt rengeteg lehetőség lesz, nem az a fajta megosztottság a gazdagok és a szegények közt, mint a mi országainkban. Ehhez képest jelenleg nem haladnak jó irányba a dolgok. Ezért is fontos a lakóközösség, az együttműködési kultúra fejlesztése” - hangsúlyozza a magyarul anyanyelvi szinten beszélő Tracey, aki érkezése óta zöld civil szervezeteknek dolgozik.

Wekerletelepi lakosként mindkettejüket sokként érte: a kormány azért építtetne 2x2 sávos utat a Kiserdőn keresztül, mert ide tervezik az Újbuda és Észak-Csepel közt építendő Galvani-híd pesti oldali levezető nyomvonalát, ami komoly környezeti károkat okozna a lakosság és az élővilág számára is.

“Ez az erdő egy kis helyi kincs: itt sétáltatnak kutyát, erre járnak át egymáshoz a két lakótelep lakói, de sokan látogatták a karantén alatt is. Az építkezés már csak a zaj és a stressz miatt is desktruktív hatással lesz a környezetre és magukra az emberekre is” - mondja Tracey, hozzátéve: igazolt tény, hogy a koronavírus is könnyebben terjed a szmoggal keveredve.

“Mégis milyen városfejlesztés az, ahol magukat a városban élő embereket sem hozzák képbe, nem tájékoztatják a tervekről? Sajnos, ma még nincsen hagyománya a párbeszédnek arról, hogy a lakosság milyen jellegű várost szeretne. Pont, amikor mindenhol arról hallani, hogy vissza kéne vennünk az autóforgalomból a klímaváltozás, a levegő minősége miatt, nem engedhetjük meg ezt magunknak.”

És akkor még nem is beszéltünk a városi klímát megváltoztató hősziget-hatásról: a betonozott felületek ugyanis megtartják a hőt, ahogyan azt a hőkamerás felvételek is bizonyítják. Egész másképp fest a fákkal szegélyezett utca, mint a lebetonozott, ahol kocsik állnak mindkét oldalon.

Tracey Wheatley/Fotó: Zsolnai Péter
A nyomvonalaknak különböző variánsai léteznek. Van olyan, ami a Kiserdőben haladna, és mintegy 1800 fát vághatnak ki miatta, érintve egy régi tölgyes területét is. Nem tudni, mindez milyen hatással lenne az alig 300 méter széles erdősávban az állatok, madarak természetes élőhelyére, a vízgyűjtő csatornaként szolgáló Illatos Árok lefolyására. Az erdő két oldalán fekvő lakótelepeket összekötő út pedig, amin át a helyiek járnak egymáshoz szomszédolni, meg is szűnne.

Egy másik verzió szerint a nyomvonal az erdőn kívül, de a Határ úti házak ablakaitól mintegy 10 méterre húzódna. Mivel az ott található, jelenlegi 2x1 sáv helyére nem férne el 2x2 sáv, tévhit, hogy itt nem kellene ugyanúgy fákat kivágni az erdő széléről és házak előtti járda mellől.

Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy az út helyére félig fedett alagút kerülne. Ezt azonban fölülről kéne kivájni, a favágás tehát nem lenne elkerülhető, ahogyan a forgalomnövekedés sem. Maga az építkezési folyamat 2-4 évet is igénybe vehet, a munkálatok ráadásul az egyik esetben a wekerletelepi házak kerítésétől néhány méterre zajlanának, mondja Krisztina.

“Nem örülnék, ha 4 éven keresztül nem nyithatnék ablakot, mert por van, és a földszinti ablakomtól szó szerint 2-3 méterre állandó munkazaj lenne.

Az építkezés ráadásul csak a probléma egyik része: a 2017-es tervek szerint itt akár napi 50 ezer egységjármű fog nagy sebességgel elhaladni, ráadásul a környékbeli fejlesztések miatt nagyon sok teherautó és kamion is közlekedik majd erre. Viszonyításképp: ma 12 ezer autó halad át naponta a Határ úton, ami így is forgalmasnak minősül, tehát ez durva váltás.

A Határ út alatti kéregalagutas változat egyébként is csak a szakasz közepén jelent megoldást, a Határ út végein élők ugyanis a jelenleg 2x1 sáv helyett 2x3 sávot élveznek majd, mert a kéreg alól itt már feljön a 2x2 sáv. És van egy villamosunk is. Néha ránk sütik, hogy mi csak a fákkal foglalkozunk, pedig szeretnénk az erdő körül lakókat, a városi klímát is megvédeni."

Már hagyománya van az ígérgetésnek

2017-ben, a helyi lakosság ellenzését látva jegelték az útépítés tervét: “meglepődtek, milyen hatékonyan felléptünk”, mondja Krisztina. Akkoriban közelegtek a választások is. Talán ennek tudható be, hogy hosszabb csend következett: először arról esett szó, hogy alternatív nyomvonalakat terveznek, ám erről végül nem derült ki semmi konkrétum.

“Kocsis Máté, országgyűlési képviselő akkor azt mondta: nyugodjunk meg, a Kiserdő marad. Azóta már hagyománya lett a politikusoknál a “kiserdővédésnek”: mindig a választások előtt jön valaki, aki elmondja, hogy megvédi a kiserdőt. De hiába, mert a Galvani-hidat továbbra is tervezik” - hangsúlyozza Krisztina.

Az erdővédők indítottak már petíciót, jártak fogadóórákon, leveleztek Vitézy Dáviddal és országgyűlési képviselőkkel, de volt már parlamenti felszólalás is az ügyükben. 2018-ban választói fórumot is tartottak az országgyűlési képviselőjelöltek meghívásával. Az eddigi egyik legnagyobb eredménynek az idén, a Telexen megjelent Hídvita cikksorozatot tartják, amelyben komoly szakmai véleménycsere indult el arról, vajon szükségünk van-e a Galvani-hídra? A lakossági egyeztetés azonban Tracey elmondása szerint eddig elmaradt:

“Karácsony Gergelyt is felkerestük, aki támogatta volna a közösségi gyűlés összehívását. Ez olyan vitás kérdések eldöntésére szolgál, amelyekben megosztott a társadalom. Ilyenkor levélben tájékoztatják a lakosokat a gyűlésről, majd random választanak ki 50 embert, akik a társadalom minden szegmensét leképezik. Ők aztán a szakértői inputok segítségével vitatják meg a kérdést. Nekünk tetszett volna ez az ötlet, de Karácsony végül közölte, a kormány nem nyitott rá, így ez sajnos elmaradt. Küldtünk egy petíciót Gulyás Gergelynek is, amelyet a Budapest Fejlesztési Központnak is továbbítottunk, de a mai napig sem kaptunk rá reakciót.”

Németh Krisztina / Fotó: Zsolnai Péter

Krisztina és Tracey szerint éppen azért fontosak a lakossági rendezvények, hogy ne hagyják teljesen leülni az ügyet. Habár a csoportból idén megalakult egyesület 11 főt számlál, a lakossági összefogás ennél sokkal-sokkal szélesebb: rengeteg környékbelit érdekel a téma.

A kutyaszépségversenytől a fenntarthatósági stand-upig

A lakossági bevonórendezvények és akciók közt volt már kutyaszépségverseny, Halloween-buli, de flashmob is, aminek reklámozásába a gyerekek is spontán beálltak. Amikor pedig forgalomszámlálást szerveztek, mintegy 30-40 önkéntes volt hajlandó egy januári estén például a Határ út és a Nagykőrösi út sarkán ácsorogva számolni az elmenő autókat.

“A rendezvények batyus módszerrel működnek: a résztvevők hoznak sütit, innivalót. A szórólapozásnál is segítenek, van, aki nyomtatni, van, aki kiszórni, plakátolni szeret. A kapcsolati hálóra épül az egész” - mondja Krisztina.

Ez alól nem kivétel a kétnapos Kiserdő Feszt sem, ezen a hétvégén, szeptember 4-5-én, ahol - Tracey szavaival - az ember eszének, szívének vagy épp kezének szóló programokkal is találkozhatunk. A kerekasztal-beszélgetéseken részt vesz többek közt Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze, Erő Zoltán, Budapest főépítésze, és a 10 millió fa mozgalom alapítója, Bojár Iván is.

A gyerekek a Kiserdei őrjárat hétlépéses próbáján védhetik meg az erdőt a markolóktól, de rengeteg egyéb program is várja az érdeklődőket: lesz például adománytaxi, bábszínház, fröccsterasz, kutya -és gazdi portréfotózás, zöld stand-up a Dumaszínházas Szabó Balázs Mátéval, közös salátakészítés a házilag termesztett zöldségekből és meglepetés flashmob is.

Fontos az empátiafejlesztés is - erre szolgál az Erdő szíve nevű program, ami a japán erdőfürdő módszeréből merít. Ennek során megélhetjük a közvetlen kapcsolatot a földdel, a fákkal, a levegővel. Azt, hogy kedves élőlények vigyáznak ránk, amik felszívják a vizet, felfogják a port, és hálával is viszonyulhatunk hozzájuk.

“Ez egy hulladékmentes esemény, ahol csak újrahasznosított tányérokat használunk, és mosogatni is fogunk. Számunkra fontos a következetesség, hogy egy zöld rendezvényt zöld célért, zöld módon szervezünk meg. Szeretnénk gyakorlati dolgokat is tanítani, mert ha valaki elkezd ezekre odafigyelni, az kihat a közlekedési módjaira is” - mondja Tracey.

Ami a terveket illeti, jelenleg is csend van, de Krisztina szerint továbbra is határozottan látszik a szándék a Galvani-híd megépítésére:

“Már négy éve is azt hittük, itt a “világvége” a környéken, de szerencsére még mostanra sem következett be. Egyelőre még bármi lehet. A Kiserdő Feszt viszont egy alkalom arra, hogy átkeretezzük a problémát: nem a szűken vett kiserdővédelem a lényeg, hanem az, hogy olyan városban élhessünk, ami még elég jó ahhoz, hogy élhessünk benne. Az ezt feszegető beszélgetésekre pedig pártállástól függetlenül politikai döntéshozókat és szakembereket is elhívtunk, és nagyon örülünk, hogy a meghívásunkat sokan elfogadták közülük."


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk