Az Árkád Bazár félig lepukkanva, romjaiban is Budapest egyik legkülönlegesebb épülete
Borzasztó látványt nyújt a Síp utca és a Dohány utca sarkán álló különleges, csempézett falú épület.
Látszik rajta, hogy egykor gyönyörű volt, ám megkoptak a díszek, több helyen hiányoznak a csempék, a falakat por borítja, a ház oromzatáról ordít, hogy valamikor másképp nézhetett ki.
Ez a szomorú sorsú épület az Árkád Bazár, vagy ahogyan hatvanas évek fiataljai ismerik: a Metro Klub.
Valamikor a 2000-es években elkezdték felújítani, ám ez abbamaradt, és a ház olyan, mint a mesebeli lány: fel is öltözött, meg nem is.
Az 1908-ban épült, éppen most 110 éves szecessziós épületet Vágó László és József tervezte – az ő munkájuk volt többek közt a mára már nem látható városligeti színház is. A telken eredetileg két lakóház állt, ezek helyén húzták fel a négyemeletes lakóházat Késmárky Károly és Illés Ferenc megrendelésére.
Az épület a szecesszió puritánabb, bécsies változatának egyik hazai építészeti példája. Az Otto Wagner hatás a homlokzat burkolásában is fellelhető: a burkolólapokat eozinos Zsolnay kerámia gombok díszítik. Az épületen látható, egykor gazdag dekoráció Nikelszky Gézának, a Zsolnay gyár iparművész-tervezőjének a munkája.
Az eozinmázas Zsolnay kerámia feliratok és az izgalmas figurákat és dekoratív elemeket megjelenítő majolika mázas betétek teszik teljesen egyedivé az Árkád Bazár homlokzatát.
A földszinten 1909-ben nyílt meg a Késmárky és Illés cég játékkereskedése, ezt hívták Árkád Bazárnak vagy Árkád üzletháznak. A nyitáskor az egyik újság így lelkendezett: "Minden izében nagyszabásu és európai szinvonalon álló gyermekjáték-áruházat épittetett a régi és jóhirnevű Késmárky és Illés-czég. Igen szép látnivaló a hatalmas ötemeletes palota, melynek árkádjai alatt járva-kelve, csodálattal látjuk a változatos játékok tömegét. (…) Páratlanul áll a maga nemében, mert a szegény munkás embertől a milliomosig, a demokrata apától az automobilon érkező mágnás asszonyig mindenki megtalálhatja azt a játékot, a mit vagyoni viszonyaihoz mérten megvehet gyermekének.”
A ház homlokzata, ha alaposan megnézitek, pontosan tükrözi az eredeti funkciót: a kerámiadíszek gyerekeket ábrázolnak játék közben, illetve mesefigurákat.
Legfelül tetőterasz volt, a negyedik emelet pedig sokkal szebben volt díszítve, ám ezek mint elvesztek az ostrom alatt, amikor megsérült az épület.
Sajnos az első világháború és a trianoni határvesztés betett az üzletnek. 1924-ben kénytelenek voltak bezárni az Árkád Bazárt. A helyén ifjabb Illés Ferenc autókereskedést nyitott. Az Autópalotaként hívott épület tulajdonjogát 1946-ban elvette az állam, és az épületet a Szociáldemokrata Pártnak adták.
Az 1960-as években azonban a beatzene központja lett ez a ház. A Közlekedési Építő Vállalat ugyanis a kettes metró építésén dolgozó munkásoknak hozott létre benne szórakozóhelyet Metro Klub néven. Hogy mennyien felléptek itt a Sztevanovity-testvérektől Frenreiszékig. Igazi kultikus budapesti zenei klub lett. Zoránék zenekara fel is vette a Metro nevet.
Zorán annak idején azt mondta a klubról: „Csak úgy árasztotta magából a ridegséget, de amikor megtelt fiatalokkal és elkezdtünk játszani, minden megváltozott és a rideg, vacak, rossz akusztikájú teremben életünk legforróbb hangulatú, felejthetetlen emlékű bulijait játszottuk.”
A hetvenes évek elején a Metro Klub megszűnt. Az épület egy ideig rendezvényteremként üzemelt, később butikok voltak benne, egy ideig üresen állt, azt 2009-ben úgy tűnt, feltámad a Metro Klub. (De már elmúlt.) 2013 körül a Roham Bár költözött ide a Vas utcából, most pedig egy Hypnotiq nevű szórakozóhely működik a földszinten.
Mára visszaállították az eredeti homlokzatdíszek egy részét. De ez így is csak a romja annak a csodának, ami 110 éve volt.
