BUDAPEST
A Rovatból

Aranyszínű lett a metrómegálló a Ferenciek terén, Karácsony Gergely már képet is posztolt róla

Várhatóan még januárban átadják a megszépült és akadálymentesített Deák Ferenc tér és Ferenciek tere állomásokat.

Link másolása

Ahogy azt mi is megírtuk, várhatóan még januárban átadják a 3-as metró Deák Ferenc tér és Ferenciek tere állomásait.

Ez azt jelenti, hogy Kőbánya-Kispesttől egészen a Deák Ferenc térig jár majd a metró, és csak utána kellene pótlóbuszra szállniuk az utasoknak a Göncz Árpád városközpontig, ahonnan szintén újra jár a metró Újpest-Központig.

Az M3-as metró felújítási munkálatai 2017 őszén kezdődtek, azóta már elkészült az északi és a déli szakasz, jelenleg a középső állomásokon dolgoznak.

Vasárnap Karácsony Gergely a Facebookon osztott meg fotókat a megújult Ferenciek tere metrómegállóról.

„Az állomás hagyományos narancssárga színe mellett feltűnik a névadó szerzetesrend motívuma: a visszafogott, kicsit önmegtartóztató barna és a ragyogó arany kontrasztja határozza meg az arculatot. Míg a peronon állva Szent Ferenc legendájára is utalást találunk a légiesen absztrakt ábrákban”

- írta a posztban.

A főpolgármester azt is kiemelte, hogy az állomások akadálymentesek lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Gellért-hegyi víztároló: Mintha Köbüki tornyait, Mandalór bányáit vagy Balrog barlangját csodáltuk volna
Eljutottunk a Gellért-hegyi víztároló nyílt napjára. Megmutatjuk, milyen látványban volt részünk.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2023. március 26.


Link másolása

Egy sci-fi helyszíne is lehetne a Gellért-hegyi víztároló, amit idén is megnyitottak a nagyközönség számára a Víz Világnapja alkalmából.

A hét első felében iskolás csoportok, most pénteken és szombaton pedig a regisztrált érdeklődők nézhették meg a Fővárosi Vízművek különleges hangulatú helyszínét. Mi is ott voltunk a látogatók között. Nézd meg velünk, milyen érdekességeket rejt a Gellért-hegy gyomra!

A neten sok fotót találhatsz a Gellért-hegyi Gruber József víztároló medencéjének ikonikus, tölcsér alakú oszlopairól. A sci-fibe illő lenyűgöző környezet sokakat vonz, így a regisztrációkor percek alatt beteltek a helyek. Elöljáróban azonban fontos megjegyeznünk, hogy

a nyílt napon nincs lehetőség belépni az oszlopok közé a víztérbe.

A nagyközönségnek eddig sem lehetett az oszlopok között, a medencetérben sétálni. (Erre csak szakmai látogatóknak van lehetőségük, hosszas előkészületek után, szigorú egészségügyi és biztonsági óvintézkedések betartásával) Ez elég logikus, ha belegondolsz, hiszen nem lenne túl higiénikus, ha tömegek sétálnának abban a medencében, ahonnan a főváros jelentős része az ivóvizét kapja.

A víztározó látogatása egyébként enélkül is maradandó élmény. A vezetett séta nagyjából 30 perces, ahol víztermelési szakemberek mutatják be a város vízellátását a tíz percenként induló csoportoknak.

Egy ilyen 20 fős csoporthoz csatlakoztunk mi is a víztározó bejáratánál, ami a Filozófusok kertje alatt bújik meg. Sokat járunk erre, de a különleges épület zord kapuit most először léphettük át.

Első megállónk az előtérben volt, ahol a budapesti vízszolgáltatás részleteit ismertük meg. Egy ledekkel jelzett sémafalon megnézhettük víz útját a kutaktól az otthonokig.

A szentendrei kút olyan tiszta vizet termel, ami adalékanyagok nélkül is kiváló minőségű lenne.

A Duna parti szűrésű kutakból szivattyúval emelik be a vizet a víztároló medencébe. Éjszaka töltik fel, majd napközben, ahogy nő vízfogyasztás, a vízoszlop csökken. A Gellért-hegyi víztároló Dél-Budát és a Belvárost látja el vízzel, és a magaslati elhelyezkedése révén a víz gravitációs úton jut el a fogyasztók többségéhez.

Az előtérben megnézhettük a medence építését bemutató kiállítást is. A 70-es években a vízművek úgy számolt, hogy a főváros népessége és vízfogyasztása nőni fog. Ma már tudjuk, hogy rosszul becsülték meg a számot, sőt az iparivíz-felhasználás is visszaesett. A 90-es években jellemző napi egymillió köbméter vízfogyasztás mára 360-600 ezer köbméterre esett vissza.

Az óriási víztározó azonban megépült 1975 és 1980 között, és 2 x 40 ezer köbméter, azaz összesen 80 millió liter víz fér el benne.

Az építkezéskor összesen 140 ezer köbméter földet termeltek ki. Az egyik legnehezebb feladat a szinte focipálya méretű fenéklemez kiöntése volt. Az angyalföldi keverőüzemből

megszakítás nélkül 41 órán át 25 keverőkocsi szállította a betont, sok esetben rendőrségi felvezetéssel.

Miután elkészültek a medencék, a területet visszatöltötték földdel, majd parkosították. Ezzel pedig tulajdonképpen jól el is rejtették szem elől Budapest legnagyobb ivóvízlelőhelyét.

A második állomáson a mozaikcsempének köszönhetően még tovább fokozódott a hely retro hangulata. Itt makettek segítségével megismerhettük a medence működését, de még a mozaikminták is a víztározóról meséltek.

Jól láthattuk, hogy a Gruber József víztároló medence valójában két medencét jelent, amelyek egymás ikertestvérei. Ha az egyiket éppen takarítják, a másik még mindig elegendő vizet tud szolgáltatni. Szokatlan alakjuk sem véletlen.

A medencék különleges zongora alakja biztosítja a víz frissességét és jó minőségét.

A Gellért-hegyi tározó tervezése igazi kihívás volt. A 1970-es években ugyanis ekkora víztározóval csak Münchenben próbálkoztak. A tervezés fontos szempontja volt, hogy az oszlopok körül ne alakuljanak ki pangó vizek, örvények, mert ezekben a mikroorganizmusok könnyen elszaporodhatnak. Gruber József jött rá, hogy a zongora alak a legideálisabb. A vizet egyenletesen táplálják be egy réselt elosztófal mentén, így bármilyen magas is a vízoszlop, nincs pangás.

Gruberéknek persze nem állt a rendelkezésükre modern számítógépes szimuláció. Az áramlástani szimuláció során színes füstöt fújtak a makettekbe, állítólag megbuherált Rakéta porszívóval. Eredményeiket aztán egy 35 évvel később lefuttatott számítógépes modell is megerősítette.

A makett teremből mentünk át a betekintő ablakhoz, ahol a víztér jellemzőivel is megismerkedhettünk.

Kétségkívül ez volt a látogatás legizgalmasabb része. Fantasztikus rálátás nyílt innen a hatalmas medencére. Illetve csupán egy szeletére, hiszen kint a maketten is jól láthattuk, hogy a betekintő folyosó jó, ha a medence ötödéig fut el.

Csak néhány tucat oszlopot láttunk be, de valójában a medence mindkét kamrájában összesen 106-106 oszlop tartja a födémet. Amikor ott voltunk, a vízszint 5 méteren állt, az oszlopokat azonban akár 8 méter magasságig is ellepheti a víz.

A hely még varázslatosabbá vált, amikor megváltoztatták a medence világítását. Mintha egy idegen bolygót, vagy egy sci-fibe illő barlang belsejét csodáltuk volna.

Ne szomorkodj, ha lemaradtál a nyílt napról, április 21-én és 22-én ugyanis újra megnyitja kapuit a Gellért-hegyi Gruber József víztároló. A regisztrációval kapcsolatban figyeld a Fővárosi Vízművek Facebook-oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Építkezések a Várban: a dicső múlt visszaállítása, vagy sznob kormányzati presztízsberuházás?
A Budai Várnegyedre lassan alig lehet ráismerni. A Nemzeti Hauszmann Program keretében gyökeresen átalakul. Megkérdeztük, mit gondol erről Zubreczki Dávid építészeti szakíró és az I. kerület ellenzéki polgármestere.

Link másolása

Aki mostanában a Budai Várban jár, nehezen tud olyan irányba fordulni, hogy a látóterében ne legyen egyetlen toronydaru vagy munkagép sem. Gőzerővel zajlanak a munkálatok a Dísz téren, ahol az egykori Vöröskereszt-székházat építik vissza a semmiből, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig két szinttel és egy kupolával toldják meg.

A Szent György téren, a Karmelita kolostor és a Sándor-palota szomszédságában a József főhercegi palotát építik újjá, a Mátyás-templom mellett pedig az egykori Pénzügyminisztérium monumentális épületét.

A történeti előzményeket és az eddig megvalósult fejlesztéseket bő fél évvel ezelőtt már összefoglaltuk egy cikkben, a helyzet azonban korántsem fekete-fehér. A beruházás egyes elemeit, például a rengeteg fa kivágásával járó mélygarázst és a tetejére tervezett szőlőültetvényt élesen ellenzi a helyi lakosság, az ellenzéki vezetésű I. kerületi önkormányzat pedig szintén azt állítja: hiába fogalmaztak meg súlyos aggályokat, senki nem vette ezeket figyelembe.

Zubreczki Dávid: Alig néhány évtizedig álló irodaházakat építenek vissza, de a mélygarázs még ennél is nagyobb barbárság

„A Vár egy gigantikus projekt, amiről ugyanannyira lehetetlen általánosságban azt mondani, hogy jó vagy rossz, mint például a Ligetről: olyan összetett és annyi részből áll, hogy kizárt dolog, hogy valaki minden elemével egyet tudjon érteni” – véli Zubreczki Dávid építészeti szakíró.

Ő is így van vele: vannak elemei a beruházásnak, amelyeket kifejezetten jónak tart, másokat kifejezetten rossznak, és olyan is akad, amit semlegesnek.

Bár ez még a Hauszmann Programtól függetlenül zajlott, a Várkert Bazár megmentése és felújítása szerinte jó ötlet volt. Az itt létrehozott új közterek és a Várba vezető gyalogos feljáró egyértelműen pozitív irányba lendítette a környéket. Építészetileg példaértékűnek tartja továbbá a régi budai városháza átalakítását is.

A visszaépülő Vöröskereszt-székház helye korábban (forrás: Google Street View)

A következő kategóriába azokat a beruházásokat sorolja, amelyek végső soron nem fájnak senkinek, de valószínűleg fontosabb projekteket is meg lehetett volna valósítani helyettük. Ilyen például a Szent István-terem, amit a Budavári Palota két szárnya közötti összekötő részben építettek újra az eredetivel teljesen megegyező módon.

A Lovarda és a helyőrség helyreállítása sem volt önmagában fájdalmas beavatkozás Zubreczki szerint, még ha a funkciója máig nem is lett kitalálva. A Karmelita kolostor rekonstrukciójával sincs problémája, bár a Dunára néző erkéllyel nem ért egyet. Ugyanakkor sem ez, sem a mellette felépült, Zoboki Gábor által tervezett új épület nem okozott végzetes változást a korábban megszokott, Barokk-kori kisvárost idéző léptékekben.

Ami viszont nagyon nincs rendben szerinte, az a mélygarázs. „Ilyesmit építeni ezen a helyen teljesen abszurd barbárság. Az egész Várhegy olyan, mint egy hatalmas szivacs, tele régészeti leletekkel, ebbe fájdalommentesen lehetetlen belenyúlni.”

Hasonlóan abszurdnak tartja, hogy a két világháború közötti, alig néhány évtizedig álló irodaházakat építik vissza. „1945 után ezeket a romos épületeket elbontották, és a helyükre olyan házakat építettek, amelyek visszatértek a hagyományos szemlélethez. Most azonban újra a XX. század első felének irányvonala tör az élre, amely történelmileg elhanyagolható ideig volt csak uralkodó itt. Ezek az épületek teljesen idegenek a Vár léptékétől.”

A Honvéd Főparancsnokság épülete korábban (forrás: Google Street View)

Eléggé sunyi megoldás Zubreczki szerint a Pénzügyminisztérium épülete is, ahol sokan a kupola és a neogótikus díszek visszaépítése miatt vannak kiakadva, mondván, ez micsoda történelemhamisítás. Pedig szerinte ennél sokkal fájdalmasabb, hogy alá szintén mélygarázst építenek, a belsejében pedig lényegében egy modern irodaház épül a neogótikus külsőbe csomagolva.

Ez szerinte nemcsak azért óriási hiba, mert kezelhetetlen mértékű forgalmat fog a Várba zúdítani, hanem azért is, mivel ennél sokkal környezetbe illőbbek voltak azok az épületek, amelyek stílusukban ugyan nem teljesen követték az elmúlt századok hagyományait, léptékükben viszont annál inkább. Ezek közül kettő igen fontos alkotást – a Teherelosztót és a Diplomata-házat – már el is bontottak.

Mindent egybevéve hiába történtek jó dolgok is, ha mérleget kell vonni a változásokról, amelyek 2010 óta a Várban zajlottak, a serpenyő inkább negatív irányba billen – összegez Zubreczki Dávid.

A Szentháromság térre visszaépülő Pénzügyminisztérium helye korábban (forrás: Google Street View)

V. Naszályi Márta: Semmibe veszik a szakma véleményét, a műemlékvédelmi előírásokat és az itt lakók érdekeit is

Sokkal rosszabb véleménnyel van a Hauszmann Programról az I. kerület ellenzéki polgármestere, V. Naszályi Márta. Szerinte ami rekonstrukció címén zajlik, nem más, mint vasbeton monstrumok építése, amelyeket aztán felcicomáznak korabeli dekorációval. De ezek nem azok az épületek, mint korábban, legfeljebb kívülről hasonlítanak rájuk kísértetiesen.

„Az elgondolás alapfilozófiája, hogy szerintük a Budai Vár fénykora a Hauszmann-palota idejében volt, ezért ennek visszaállítása a követendő irányvonal. A mellette érvelők azt hangoztatják, hogy a világháborús pusztításban megsérült épületek egy része csak azért lett elbontva, mert a kommunista állam ideológiai okokból nem a visszaépítés, hanem a bontás mellett döntött. Az építész szakma szerint azonban ez ideológiai és szakmai vita volt egyszerre. Abban is egységesek, hogy a Budai Vár akkor helyreállított állapota sokkal kívánatosabb volt, mint az, amivé most válik a terület” – mondja a kerületvezető.

V. Naszályi szerint az is sokat elmond az egész projektről, hogy az épületek funkcióját a mai napig nem tudják meghatározni: amikor az önkormányzat rákérdezett erre, rendszerint olyan „maszatolós” válaszokat kaptak, hogy kulturális, vagy irodafunkciójuk lesz, de konkrétumokat nem sikerült megtudniuk.

„A normális az lenne, ha ezek a beruházások egy létező társadalmi igényre adnának választ, itt azonban adott egy önkényes döntés, mégpedig az, hogy a Hauszmann-palota volt a legjobb, ezért ezt kell visszaállítani, kerül, amibe kerül – utána pedig majd kitalálnak neki valami funkciót. Ez a felelős közpénz-gazdálkodástól nagyon messze áll, ráadásul nevetségesen túlárazott is az egész.”

Az önkényességet bizonyítja a polgármester szerint az is, hogy bár a Hauszmann Program tervezési fázisában, 2014-ben összehívtak egy szakmai grémiumot neves művészettörténészekből, építészekből és egyéb szakemberekből, végül semmilyen téren nem vették figyelembe az ellenvéleményüket. Csomay Zsófia építész, Dr. Lővei Pál művészettörténész és Dr. Schneller István építész-urbanista emiatt 2016 márciusában egy Lázár Jánosnak címzett nyílt levélben léptek vissza testületi tagságuktól.

A József főhercegi palota helye korábban (forrás: Google Street View)

Bár a kerületvezetést időnként meghívják egyeztetésekre, ezek az alkalmak V. Naszályi szerint úgy zajlanak, hogy a Várkapitányság részéről elmondják a terveiket, és ha ő rábólint, akkor örülnek, ha viszont nem, akkor se változtatnak semmin.

„Látványterveket mutatni csak kis jelentőségű dolgokról szoktak, a fontosakról nem. Például a vári új mélygarázsról se mutattak terveket, ami miatt egy csomó fát ki kellett vágni” – állítja.

Nem gondolták végig azt sem – sorolja tovább a polgármester –, hogy az új épületekben dolgozók hogyan fognak feljutni a Várba: ide összesen három úton lehet behajtani, és a reggeli csúcsidőszakban annyi embernek kellene áthaladnia ezeken a behajtási pontokon, ami se busszal, se autóval nem teljesíthető. A Várnegyedben él 2-3000 ember, nagyjából még egyszer ennyit hoznának ide dolgozni, és akkor a turistákról még nem is beszéltünk.

V. Naszályi súlyos környezetvédelmi problémákat is lát a beruházásban: „A Budai Várnak van egy nagyon fontos természeti kincse, a Várhegy gyomrában lévő barlang- és pincerendszer. A Fehérvári-kapunál, ahol most épp a mélygarázs építése zajlik, egy középkori mikvét tártak fel, ahol természetes karsztvíz található. Óriási felelőtlenség azt gondolni, hogy egy ilyen összetett rendszerben nincs minden mindenre hatással, tehát következmény nélkül lehet oda mélygarázst építeni.”

A mélygarázs tetejére tervezett szőlőültetvény is jó példa arra a polgármester szerint, hogyan kell teljesen félreértelmezni egy történelmi kertrekonstrukciót. „Tájépítész-mérnökként mondom, hogy egy szőlőültetvény egyáltalán nem való olyan területre, ahol az emberek piknikezni, sétálni, kutyát sétáltatni szeretnének. Ez egyszerűen nonszensz, és ezzel az erőszakos önhittséggel kezelik az egész beruházást.”

Az ott élők lakossági fórumon és egy 4200 fő által aláírt petícióval is egyértelműen kifejezték, hogy nem kérnek a mélygarázsból és a szőlőültetvényből, sokkal inkább parkot szeretnének, de a tiltakozás eredménytelen volt.


Folyamatosan átnyúlnak az önkormányzat feje felett

V. Naszályi azt állítja, több jogszabályt is kimondottan a kerületvezetés hatásköreinek korlátozása érdekében hoztak.

Azzal kezdődött, hogy a Dísz térre most visszaépülő egykori Vöröskereszt-székház telkét, ahol korábban piac működött, egyszerűen elvették a kerülettől, bármiféle ellentételezés nélkül. Ugyanezt tették a szomszédos óvodához tartozó udvarral is. Amikor a kerület nem járult hozzá, hogy az udvaron lévő fákat kivágják, hoztak egy rendelkezést, miszerint a kiemelt kormányzati beruházások esetén nem szükséges fakivágási engedély az önkormányzattól.

Ezután az építési terület lekerítésére kért engedélyt a beruházó, amiben az egész járda benne volt, így az óvodásoknak – akiket az udvar elvétele óta egy közeli játszótérre kell vinni – és mindenki másnak az autók között kellett volna csalinkázniuk. A kerület ezt nem engedélyezte, de pár napon belül úgy döntött a kormány, hogy kiemelt kormányzati beruházásoknál nem szükséges közterület-használati engedély, és fizetniük sem kell érte.

A Szentháromság téri építkezéssel hasonló a helyzet: egyre nagyobb területet harap ki a térből, de ott sem fizetnek a közterület használatáért. A polgármester szerint ez mostanáig már százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott a kerületnek. Külön abszurdnak tartja azt is, hogy ebben az épületben ráadásul a Pénzügyminisztérium apparátusának alig fele-kétharmada fog csak elférni.

A már említett, Dísz tér 3. szám alatti óvoda, illetve lakóház tűzfaláról ablakok nyíltak, de itt az új épülettel egyszerűen elfalazták a kilátást. Majd hoztak egy jogszabályt, miszerint a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania úgy, hogy megfeleljenek a beruházó, vagyis a kormány érdekeinek. (Végül ennél a háznál a projektet lebonyolító Várkapitányság mégis elvállalta a szükséges átalakítások elvégzését és finanszírozását.)

V. Naszályi biztos benne, hogy a Hauszmann Program minden eleme meg fog valósulni pont úgy, ahogy a kormány akarja, de ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat belenyugodna a helyzetbe.

„Én folyamatosan jelezni fogom, hogy a beruházások egyáltalán nem veszik figyelembe a helyi érdekeket, sem a környezet-, műemlék- és örökségvédelmi szempontokat. Többek között a Budai Vár Világörökség által védett sziluettjét is megváltoztatják az új épületekkel.”

A polgármester szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kormányzati szlogen a dicső múlt visszaállításáról csak porhintés, hiszen ha valóban komolyan gondolnák, akkor figyelembe vennék a műemlékvédelmi előírásokat és a szakma véleményét.

„Ez az egész azonban nem szól másról, mint egyfajta sznob kormányzati presztízsről, ami mellesleg jó apropót ad arra, hogy túlárazott beruházásokkal, közbeszerzés nélkül helyzetbe hozzák a haveri cégeket” – állítja.

Megkerestük az építkezéseket koordináló Várkapitányságot is, akik azt kérték, írásban küldjük el kérdéseinket. Ezt meg is tettük, azonban többszöri ígéretük ellenére, miszerint dolgoznak rajta, több mint két hét elteltével sem kaptunk válaszokat tőlük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Karácsony Gergely megmutatta, hogy néz ki a felújított Nyugati téri metrómegálló, amit hamarosan átadnak
De mit fogunk látni 26 méterrel a föld alatt, és az odavezető mozgólépcsőaknákban? Például az eredeti színekre utaló burkolatokkal, betonpadokkal és a vágányok mögött sörösdobozokkal...

Link másolása

Mi is hírt adtunk róla, hogy hamarosan teljes vonalon járhat a 3-as metró.

Karácsony Gergely most fotókon is megmutatta, hogy milyen látvány várja majd az utazókat. Mint írja:

"A Nyugati tér az ország legforgalmasabb közösségi közlekedési csomópontja, aminek egyik legfontosabb elemét, a megújult és akadálymentesített metróállomást március 20-tól használhatják újra az utasok.

De mit fogunk látni 26 méterrel a föld alatt, és az odavezető mozgólépcsőaknákban?

Az állomást összesen hét mozgólépcső és egy ferdelift köti össze a felszínnel. A nagyobb, a tér felé vezető lejtaknában úgy tudták elhelyezni a ferdeliftet, hogy ugyanúgy négy mozgólépcsőt építettek, mint eredetileg, 42 évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy ez a technikai bravúr sikerüljön, szó szerint el kellett menni a falig. Amit oldalt látunk, az bizony az tartószerkezet szigetelése, amit az építészek az állomás arculatának részévé tettek.

Lent az eredeti színekre utaló, azokat újragondoló burkolatokkal, betonpadokkal és persze az eredeti, jellegzetes alakú oszlopokkal találkozunk. A vágányok mögött pedig sörösdobozokkal. Nem eldobálva persze, hanem alumíniumhabbá alakítva. Ez takarja a vágányok mellett vezetett kábeleket, és az akusztikai burkolat egy részét, amik abban segítenek, hogy a felújított állomások csendesebbek legyenek.

Számtalan fontos és érdekes dolgot persze nem fogunk látni, de jó tudni, hogy ott vannak mellettünk. Ilyen például a modern, vízköddel oltó rendszer vagy a szellőzést biztosító óriási ventilátorok, amiknek a kisebb, de hétköznapi léptékben még mindig óriásinak számító testvéreit a mozgólépcső feletti, átlátható burkolat felett vehetik észre a figyelmes utasok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Tegyél velünk virtuális sétát az 1848. március 15-i események legfontosabb helyszínein
Tudod, hol szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt? Biztos vagy benne? Most kiderül, sőt, megtudhatod azt is, pontosan hol volt a Pilvax, és hogy hol nyomtatták ki a 12 pontot. Járd végig velünk 1848. március 15. helyszíneit!
My Secret Budapest - szmo.hu
2023. március 14.


Link másolása

Korábban kíváncsiságból már bejártam az 1848. március 15-i események legfontosabb helyszíneit. Most azoknak, akiknek nincs lehetőségük bejárni ezeket személyesen, javaslom hogy tegyetek egy virtuális sétát velem a városban. A cikkben 1848. március 15. eseményei időrendben követik egymást többé-kevésbé. Ugyanakkor nem a pontos kronológia volt a cél. Sokkal inkább az, hogy végigjárjuk és alaposabban megismerjük, melyek voltak 1848. március 15. helyszínei.

Most tehát megmutatom nektek, hol volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye, hol találkoztak egymással a márciusi ifjak, hol nyomtatták ki a 12 pontot és hol volt Táncsics börtöne. Nézzük, hol és mi történt 1848. március 15-én!

Így festett a város 1848. március 15-én a forradalom napján

Buda és Pest 1800-as évek közepén másképp festett. Az a terület, amit ma a Belvárosként, Lipótvárosként ismerünk, szűkebb értelemben véve eredetileg ez volt Pest. A középkortól városfal vette körül, a hajdani kapui helyét a Váci utcában, az Astoriánál és a Kálvin téren emlékmű őrzi. Még a 19. század első felében is az egykori (mára csak maradványaiban fennmaradt) várfal helye, illetve a város árka határozta meg Pest körvonalait.

1848-ra már túlesett a város a nagy, pusztító árvízen, és még nem történt meg a város mai arculatát kialakító városrendezés (a Nagykörút megtervezésével, házak bontásával, grandiózus építkezésekkel, egész negyedek átrajzolásával). Az utcák fele nem volt még kikövezve, a csatornarendszer és a közvilágítás is egészen más volt.

Hol lakott Petőfi Sándor?

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk a Marczibányi házat – a mai Rákóczi út és Síp utca sarkán állt. A cikkben Petőfi egykori szobáját is láthatjátok. Innen indult el azon a reggelen, amelyen a forradalom lángja fellobbant.1848 március 15 eseményei közül kiemelkedik a Nemzeti dal előadása

Itt gyülekeztek a márciusi ifjak - de hol is volt pontosan a Pilvax?

Pesten az egyik legkedveltebb kávéház az Úri utcai (Herrengasse, ma Petőfi Sándor utca) Café Renessaince volt, ahol az egyetemisták, művészek, értelmiségiek találkoztak. Itt dolgozott kávéslegényként az osztrák származású Pilvax Károly. A fiatalember 1841-ben érkezett Pestre, decemberben eljegyzett egy itteni hajadont, és 1842-ben már át is veszi a Reneszánsz üzemeltetését az előző tulajdonostól. A kávéházat átkereszteli Pilvaxra.

Bár Pilvax Károly 1846-ban bérbe adta a kávéházat, a név maradt. A belső teret új festményekkel gazdagították: a francia forradalom hőseit ábrázolták a képek. A Pilvax Kávéház gyorsan a fiatalok, az ellenzéki gondolkodásúak törzshelyévé vált. Petőfi Sándor, Degré Alajos, Jókai Mór és Tompa Mihály itt alapította meg a Tízek Társaságát.

A fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit. Egy részük tagja volta liberális ellenzék egyesült szervezetének, az Ellenzéki Körnek is. Közülük került ki Irinyi József, aki 1848. március 11-én megfogalmazta azokat a rövid pontokat, amelyek Kossuth március 3-i beszédének szellemében, attól némileg eltérő hangsúlyokkal, a polgári átalakulás következetes keresztülvitelét követelték.

1848. március 15. eseményei időrendben:

A forradalom eseményei tulajdonképpen már március 14-én este elkezdődtek. Ekkor érkezett Pozsonyból hajóval egy hírnök, aki a Pilvax Kávéházban egy biliárdasztalra állva tudatta a vendégekkel, hogy Bécsben kitört a forradalom. Március 15-én pedig Petőfi itt szavalta el először a Nemzeti Dalt.

1911-ben a városrendezés során az épületet lebontották. Az alábbi képek egyikén az az épület látható, amelyik a Pilvax helyén áll. A másikon az új helyen újraindított Pilvax.

A Pilvax kávéház - itt gyülekeztek a márciusi ifjak.Pilvax - itt gyülekeztek a márciusi ifjak

Március 15. eseményei folytatódnak: a következő helyszín a Landerer nyomda

Az egykori Landerer és Heckenast nyomda épülete a Belvárosban, a Kossuth Lajos utca (akkor Egri utca) és Szép utca sarkán állt.

1848. március 15-én reggel, miután Jókai Mór felolvasta a 12 pontot a Pilvaxban, és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt, a jogi és orvosi egyetemen történő toborzás után a márciusi ifjak az immár tömeggé nőtt követőikkel a Landerer és Heckenast könyvnyomdához vonultak.

"A korabeli beszámolók szerint 1848. március 15. előestéjén Landerer értesült róla, hogy mire készülnek az ifjak és nagy mennyiségű papírt készíttetett elő és a teljes személyzetet behívta másnapra. Érkezésükkor Landerer kijelentette ugyan, hogy nem nyomtat nekik röplapokat, mivel azt a cenzorral nem engedélyeztették, de állítólag maga súgta meg Petőfinek, hogy a nép nevében foglalja el a nyomdagépet. Ezzel valószínűsíthetően a látszatot szerette volna fenntartani, hogy a forradalmár tömeg kényszerítő hatása alatt cselekszik. Heckenast Gusztáv Landerer cégtársa nem ment be aznap a nyomdába, így nem vett részt az eseményekben sem. A szabadságharc leverése után emiatt vehette át a nyomda vezetését Landerertől, aki egy rövid ideig még bujkálni is kényszerült"

1848. március 15. helyszínei közül is kiemelkedik a Nemzeti Múzeum

A Múzeum előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza.

Valójában azonban itt pont nem szavalta el - előtte elszavalta viszont a Pilvaxban, az egyetemeknél és a Landerer nyomdában is. A Nemzeti Múzeumnál a délután 3-kor kibontakozó spontán népgyűlésen Petőfi Vasvári Pállal és Irinyi Józseffel hatásos beszédet intézett a tömeghez. Az összegyűlt pest-budai polgárok pedig közfelkiáltással elfogadták a márciusi ifjak programját, majd együttesen megindultak a városházára. Ahol egyébként Petőfi újfent elszavalta a Nemzeti dalt.Hol szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt? Itt, a Nemzeti Múzeumnál.1848 március 15 helyszínei mind fontosak.1848 március 15 eseményei időrendben követték egymást.

Március 15-e a forradalom kezdete: Táncsics börtöne

A József kaszárnya 1810-ben épült, a mögötte álló lőporraktár korábbi, 18. századi épület. Valójában ebben a két épületben tartották fogva "a rendszer ellenségeit" abban az időben. Előbbiben az értelmiségieket, a lőporraktárban a közembereket. A márciusi ifjak ideérkezve kiütötték a bedeszkázott ablakot a földszinten, ahol Táncsics "lakott". Így szabadították ki március 15-én Táncsicsot, az írót, a publicistát, az egyik első szocialista politikust a börtönéből. A szabadságharc leverése után pedig kivégzőhelynek használta az épület udvarát a császári hatalom.

1948-ban (éppen a forradalom századik évfordulóján) az épületek háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába kerültek. A visszajuttatásáról 2006-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori magyar és amerikai kormány. Nyolc év munkájának eredményeként a Táncsics-börtön két másik épülettel együtt, egy ingatlancserével 2014 nyarán került vissza a magyar államhoz.

Március 15 én szabaditották ki börtönéből Táncsicsot.

1848. március 15. estéje A Nemzeti Színházban

Pest vármegye első magyar színházának épületét az alispán, Földváry Gábor határozott intézkedésit követően a Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria Szállóval szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni 1835-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színház néven működött tovább.

1848. március 15. estéjén a Két anya gyermeke című színművet adták volna elő, amiben a színház prózai társulatának szinte minden nagy művésze játszott. A nap eseményeinek hatására azonban az igazgató elrendelte, hogy Katona József Bánk bánja kerüljön színre. Csakhogy este a Táncsics Mihály kiszabadításától euforikus hangulatba került tömeg betódult a színházba, és hazafias dalokat követelt - a zenekar előadta a Meghalt a cselszövő kezdetű dalt Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából, azután a Himnuszt, a Rákóczi indulót, a Marseillaise-t, valamint különféle népdalokat.

A színházépületet 1875-ben átalakították, kibővítették. Ám 1908 nyarán bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, 1913–1914-ben pedig lebontották.

Az egykori színházépület telkén ma egy irodaház áll.

Link másolása
KÖVESS MINKET: