Állatok millióit ütik el évente az utakon, nálunk a sünök és a madarak vannak a legnagyobb veszélyben
Egyre gyakrabban találkozhatunk elütött állatokkal az utakon. Most több hazai intézmény munkatársai közös projektben kezdték el feltérképezni, hogy éves átlagban milyen mértékben károsítja a közúti közlekedés természetünket.
“A legfrissebb eredmények szerint az állatok elütése a második leggyakoribb ember által okozott pusztulási ok a gerincesek esetén, mely számszerűsítve több, mint 400 millió egyedet jelent évente világszerte" – mondja Borza Sándor, PhD hallgató a Debreceni Egyetemtől.
A probléma egész Európát érinti. A kontinens közúthálózatain átlagosan 194 millió madár és 28 millió emlős veszti életét évente.
Ennek tükrében a magyar utakon éves átlagban akár 4-5 millió madár és 1-2 millió emlős is elpusztulhat. Ugyan Magyarországon már 1978-tól végeztek ilyen irányú felméréseket, a legutóbbi átfogóbb felmérés óta már 15 év telt el. Utóbbi szerint itthon naponta több mint 50.000 forintot meghaladó természetvédelmi kár keletkezik 100 km-enként.
"A sünök mellett az énekesmadarak, így a mezei és házi verebek, a baglyok, de még a mocsári teknősök is gyakran esnek áldozatul az utakon. Kutatásainkkal új megoldásokat szeretnénk találni a probléma kezelésére, amelyekkel reményeink szerint csökkenthető lenne a természetvédelmi kár és az anyagi veszteség. Jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Parkot átszelő utakat vettük górcső alá. Összesen 70 km-es szakaszon vizsgáljuk az elütéseket" - mondja Borza Sándor.
Az autópályák felett látható átjárók a nagyvadaknak, míg az utak alatt áthúzódó alagutak a kétéltűek számára kínálják a biztonságos átkelés lehetőségét. A kutatók most szeretnének kidolgozni új módszereket is, amelyekkel tovább lehetne csökkenteni a természet károsítását.
"A mostani szisztematikus felmérés egyik távlati célja, hogy a madarak számára is készüljön olyan gyakorlati módszer, ami megvédheti az állományt." - erről már Godó Laura tudományos segédmunkatárs, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa beszélt a Szeretlek Magyarországnak.
"Fontos, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, ahol gyakoribbak a gázolások, majd ezeknek a pontoknak a táji jellegzetességei alapján előrejelezzük a további veszélyes helyeket. A vezetékekre kihelyezett csillogó eszközök miatt például elkerülik a madarak a vezetékeket, hasonló elképzelés az utak felett is megvalósítható lenne."
Az autópályák mellett elhelyezett madárvédelmi falak is megoldást nyújthatnak, de ezeket sem lehet mindenhol alkalmazni. Akár már az útszegélyek vadregényes állapota is javíthat a problémán.
- mondja Godó Laura.
Az adatok összesítése után figyelemfelkeltés céljával tervezik a kutatók jelezni a legproblémásabb útszakaszokat, illetve már futó projektként várják a lakossági véleményeket is a problémára vonatkozóan és annak kezelési javaslatait. Ezúton is kérik az olvasókat, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, melyhez a kérdőív itt érhető el.
