A Római-part és a mobilgát: önként tesszük tönkre Budapest egyik kincsét?
Aki akár csak egyszer is sétált a Római-part fáinak lombja alatt, vagy közvetlenül a vízparton gyönyörködött a látványban, az biztosan nem felejti el ezt az érzést. Kavicsokat dobálni a vízbe, mezítláb talpalni a fövenyen, esetleg a nyári kánikulában belegázolni a vízbe, és megmártózni (ami egyébként hivatalosan tilos - a szerk.) - az egyik legjobb dolog, amit az ember Budapesten a Duna partján csinálhat.
Nem is beszélve az olyan népszerű helyekről, mint a Fellini vagy a Nap bácsi, amelyek a parti sávval együtt tűnnének el örökre.
Fotó: Fellini Római Kultúrbisztró - Facebook
Vége a fövenynek és vége a fáknak
De ennél többről van szó: a mobilgát megépítése ugyanis azt jelenti, hogy gát tízméteres körzetében egyetlen fa sem maradhat, nehogy rádőljön, és megrongálja. A mobilgátat - ahogyan a nevéből is következik - csak árvízveszély esetén állítanák fel. Ahol van meglévő töltés, ott az adná az alapját, ahol nincs - a partvonal döntő része ilyen -, ott feltöltik a parti részt, leszórják kővel, és erre építik fel a gát elemeit.
Ezt a tíz métert azonban nem szó szerint kell értelmezni: egy 15 méter magas fa például csak 15 méteres távolságban biztonságos teljesen, azon belül ki kell vágni. Így tehát a pünkösdfürdői töltéstől az Aranyhegyi-patakig húzódó mobilgát 3,5 kilométeres nyomvonalán nem csak a természetes Duna-partnak, a kavicsos fövenynek lenne vége, hanem rengeteg fát is ki kellene vágni. Óvatos becslések szerint 1000 fáról van szó, de ez a szám akár 1500-ig is felszaladhat.
Mindezt Schanz Judit és Tömör Miklós mesélte el nekünk, miközben az Aquamarina állóhajótól felfelé sétáltunk a pünkösdfürdői töltés irányába. Az őszi Római-part fái varázslatos színekben pompáztak, a lugasnak is beillő sétányon biciklisekkel, kutyát sétáltató helyiekkel és futókkal is találkoztunk.
Judit és Miklós a Város és Folyó Egyesület (rövidítve: Valyo), egyúttal a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport aktivistái. Szerintük a mobilgát nemcsak a part menti föveny és a part közelében álló fák végét jelenti, de a sétány több méter széles sávjában is a fák kivágásával járna.
Persze a mobilgát felállítása önmagában sem kis feladat: a csoport számításai szerint mintegy 650 ezer (!), részben asztalnyi méretű alumíniumelemet kellene a partra szállítani és néhány nap alatt összeépíteni. Ugyanakkor azt ők sem vitatják, hogy valamit tenni kell az árvízvédelem érdekében, hiszen az utóbbi években három olyan nagy árvíz is volt (2002-ben, 2006-ban és 2013-ban), ami a korábbiaknál magasabb tetőzéssel már nemcsak a hullámtérben álló ingatlanokat, hanem a Pók utcai lakótelepen, Csillaghegyen, Pünkösdfürdőn és Békásmegyeren élő 55 ezer óbudai jelentős részét is komolyan fenyegette.
Ha dől a gát, 5 méteres árvíz jön a HÉV vonaláig
A problémára a két aktivista szerint nem a mobilgát a megfelelő megoldás, több okból sem. Először is a mobilgátnak egy 10 méter körüli mélységű vasbeton alapozás szükséges. Márpedig ez gyakorlatilag lezárná a Pilis felől lecsorgó csapadékvíz útját a Duna felé. Ez azt jelenti, hogy a mobilgát által védett terület rohamtempóban kezdene elmocsarasodni, amit csak az egész területre kiterjedő, állandó - és nyilván költséges - szivattyúzással tudnának semlegesíteni - vagy még úgysem.
Az alapvető probléma az, hogy a mobilgátakat jóval kisebb partszakaszok védelmére "találták ki". Sehol sem épült még ilyen hosszú szakaszon egybefüggő mobilgát, ráadásul ilyen nagy (8-9.000 m3/sec) vízhozamú folyószakaszon. (Összehasonlításul: a Szentendrén épült mobilgát 300 méter hosszú, miközben a vízhozam ott 2000 m3/sec.)
Kérdés tehát, hogy bírni fogja-e a terhelést a Római-partra tervezett 3,5 kilométer hosszú, 4 méter magas létesítmény. A Maradjanak a FÁK a Rómain csoport szerint egy 2013-ban készült terv kapcsán maguk a tervezők ismerték el, hogy egy nagyobb uszadékfa vagy egy elszabadult hajó beszakíthatja a gátat - a jégzajlásról nem is beszélve. Ebben az esetben pár óra alatt Csillaghegy-Pünkösdfürdő vagy a Pók utcai lakótelep egyes területeit a Szentendrei útig, illetve a HÉV-vonaláig, néhol még azon túl is 3-5 méteres víz borítaná. Márpedig az ilyen típusú gátak - a hagyományosakkal szemben - utólag nem magasíthatóak.
A tervezett mobilgát látványterve
Nyaralás egész évben
A szóban forgó terület eredetileg hullámtér, ahová még a két világháború között építettek 40 lakóingatlant - ezek tehát minden szempontból legálisan felhúzott lakóépületek. A hullámteret azután jogi szempontból üdülőövezetté minősítették. ahová hivatalosan lakóingatlant nem, csak üdülőt szabad építeni. Van azonban egy kiskapu, azt ugyanis semmi sem tiltja, hogy valaki egész évben az "üdülőjében" tartózkodjon.
Az is előírás, hogy az épületek első (lakó)szintjének a mértékadó árvízszint felett kell lennie. Ennek ellenére több olyan épületet is felhúztak a hullámtérben - még az utóbbi években is -, amelynek első szintje bőven az előírt magasság alatt van. Egy szó mint száz, akik minden szempontból legálisan élnek a hullámtér területén, kevesebben lehetnek, mint százan.
A mobilgát mellett leghangosabban a Római-partért Egyesület lobbizik. A csoportot saját bevallásuk szerint magánszemélyek, vállalkozók, sportegyesületek vezetői alakították 2006-ban, "kulturált sportolási, kikapcsolódási lehetőségek létrehozása érdekében a Római Parton". Az Egyesület szerint az árvíz az itt élő és dolgozó közel 1000 embert fenyegeti, és természetesen az itt lévő ingatlanokat.
Emellett az árvíz és a nyomán a szennyvízrendszerből kimosott, fekáliával kevert, lerakódott iszap súlyos közegészségügyi veszélyeket hordoz.
Az Egyesület alelnöke, Egri Gábor cége 2002-ben vásárolta meg azt a 11 000 négyzetméteres ingatlant a parton, amelyen 2,4 milliárdos beruházással négycsillagos szállodát fejlesztett. A 63 szobás Holiday Beach Budapest Wellness and Conference Hotel, amely a honlapján Budapest egyetlen hajó formájú szállodájaként, egyhektáros parkkal, fűtött élményfürdővel hirdeti magát. A Duna-parti szálloda annak ellenére kapta meg az akkor Tarlós vezette önkormányzattól a szükséges engedélyeket, hogy az alsó szintje is lakótérfunkciót szolgál, és jócskán a mértékadó árvízszint alatt van.
Az Egyesület álláspontja szerint a Nánási-Királyok úti, már létező védmű további fejlesztése nem megoldás, mert ugyan megvédené a mögötte húzódó területeken élő 55 ezer embert, de az ártétbe szorult lakókat és tulajdonosokat védtelenül hagynál, "gettóba" szorítaná.
Ingatlanpanama a háttérben?
Sokkal jobb megoldás lenne a már meglévő, Nánási út-Királyok úti védmű megerősítése, legalábbis Judit és Miklós szerint. Ez szerintük nemcsak biztonságosabb, de olcsóbb is lenne a mobilgátnál, és - mivel eleve magasabban van - könnyebb lenne a megfelelő szintre magasítani. Így 100%-osan garantálhatnák Békásmegyer, Csillaghegy, Pünkösdfürdő és a Pók utcai lakótelep árvízvédelmét, és a Római-part élővilága is megmaradhatna.
A Római-partért Egyesület és Tarlós István főpolgármester által hangoztatott ellenérv, miszerint 607 védett fát kellene kivágni ennek a védműnek a megerősítéséhez, szerintük abszolút tévedés (rosszabb esetben tudatos ferdítés). Az igaz, hogy jó pár fát ki kellene vágni, de korántsem ennyit, és a védett platánsor megőrizhető lenne.
Természetesen a Római-parton is kell valamiféle védekezés, de Juditék szerint jóval kisebb, "ingatlanokra szabott" mobilgátakkal, illetve ahol lehet, az épületek lábakra emelésével, vagy úgynevezett nyári gátakkal jelentősen növelhetnék a hullámtéri árvízvédelem hatékonyságát. Ráadásul mindezt a mobilgát költségének töredékéből.
Kilátás egy elhagyatott, romhalmazzá vált régi csónakház tetejéről
Az elhagyatott Postás Szálló
Szerintük a mobilgátat egy hangos kisebbség támogatja, akik között vannak már használatban lévő ingatlanok tulajdonosai. De olyanok is, akik még korábban vásároltak használaton kívüli telkeket, vagy olyanokat, amelyeken régi, lerobbant épületek állnak.
Ha megépülne a mobilgát, akkor egy tollvonással üdülőterületből lakóterületté lehetne minősíteni a hullámteret.
Így az ott lévő telkek, ingatlanok éréke ugrásszerűen megnőne. És a rájuk, illetve a helyükre épített lakóingatlanokat is csillagászati áron lehetne értékesíteni a mai értékükhöz képest. Ez megmagyarázná, hogy miért ilyen erős a mobilgátat pártoló lobbi.
A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a tervek szerint 2019-re át is adhatják a római-parti mobilgátat, a 12,7 milliárd forintos beruházás a járulékos költségekkel együtt optimista becslések szerint is 15-20 milliárd forintba kerül majd - de 50 milliárdos végösszegről is hallani.
A partot védő civilek jele
Egy feltöltésre épült ingatlan, amely biztonságban az árvíztől mobilgát nélkül is
A Maradjanak a FÁK a rómain csoport állításairól hat kérdésben kérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot. Válaszként Tarlós István főpolgármester október 14-i sajtótájékoztatójának azt a részletét küldték el, amelyben a főváros árvízvédelméről és konkrétan a Római-part helyzetéről beszélt.
A Római-parton a múlt héten zajlott tüntetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: "nem tudom, mi ellen tüntettek, jelenleg azt sem tudják, mi fog ott megépülni."
"Fellármázták a liberális sajtót, hangulatot lehet kelteni, de nem érdemes. A baloldali és liberális sajtó a végtelenségig elhallgatja, hány ígéret hangzott el az elmúlt 20 évben a védmű megépülésére, a Demszky-féle vezetés is egyértelműen parti védművet akart építeni, a kerület, a Műegyetem és a vízügyi hatóság is ezt támogatja."
Elmondta, hogy újabb tanulmányt fog készíttetni a Nánási úti nyomvonal költségeiről, lehetőségeiről, ahol derékvastagságú fákat kellene kivágni, ha ott épülne a védmű. "Övön aluli és zsarolási céllal feltett sejtelmes sugallat, hogy ingatlanpanama lenne a hullámtérben és azt a főpolgármester is támogatná” – hangsúlyozta.
Hozzátette: hivatalosan javasolni fogja, hogy a Római-parton rendeljenek el változtatási tilalmat, erről hamarosan dönthet a kerületi képviselő-testület. (Ez utóbbi már hatályba is lépett - a szerk.)
Más városok bármit megtennének érte, mi önként tesszük tönkre
A Római-parton nem az egyes fák a különlegesek, hanem az ott lévő fák összessége - magyarázza Judit.
A közelmúltban három szabadvízi strand is létesült a Dunán: Gödön, Dunabogdányban és Nagymaroson - tette hozzá Miklós. "Ha megépül a mobilgát, örökre lemondunk arról, hogy a Római-parton is lehessen ilyen strand."
A magasított gát Pünkösdfürdőnél
A mobilgáttal annak is vége lenne, hogy a folyón kenuzók a parton bárhol kikössenek, ahol kedvük szottyan. Attól fogva csak ott tudnának partra szállni, ahol a hajók kikötéséhez megfelelő lejtésű felületek vannak kiképezve. A látványterveken látható, a gátat stabilizáló kőrakások mögött a vízig húzódó parti rész is hazugság a Maradjanak a FÁK a Rómain aktivistái szerint. Valójában ez a parti rész csak extrém alacsony vízállás esetén "bújna elő" - az év szinte egészében víz borítaná.
"A Római-part állapota siralmas, mintha az elmúlt évtizedekben tudatosan hagyták volna, hogy ennyire lerobbanjon" - mondta Judit. "Az, hogy a mobilgát nem épül meg, csak egy dolog, de önmagában kevés. Emellett ki kellene találni, hogyan tegyük rendbe a partot, és nagyon komoly összegeket kellene rákölteni erre. A városnak évtizedes adóssága van ezen a téren, amit, ha végre rendezne, az eredmény egy minden eddiginél szebb Római-part lehetne, ami a város valódi ékkövévé válna."
A cikk elkészítéséhez felhasználtuk háttéranyagként Bardóczi Sándornak az Építészfórumban megjelent cikkeit, valamint a Magyar Narancs témában készített riportjának néhány információját. A források linkjeit a cikkben találjátok.
