SZEMPONT

Takács Márk: A Magyarországról kitiltott Robert Brovdi korábban sikeres üzletember volt, katonaként sem kötötte az ex-szovjet gondolkodás

Így sokkal innovatívabban és hatékonyabban tudott megszervezni egy katonai szervezetet, mint számos parancsnok. A magyar származású Brovdi mára az ukrán haderő teljes drónhaderőnemének a parancsnoka lett, ami kulcsszerepet játszik a háborúban.

Fischer Gábor, Címlapkép: Oleksii Samsonov/Getty Images - szmo.hu
2025. augusztus 30.

Az ukránok egyre keményebb csapásokat hajtanak végre az orosz energetikai infrastruktúra ellen, és nem kímélik a Barátság kőolajvezetéket sem, hiába tiltakozik a magyar és a szlovák kormány. A helyzet egyre feszültebb, Szijjártó Péter a napokban bejelentette, hogy kitiltják Magyarországról és a teljes schengeni övezetből Robert Brovdit, az ukrán drónhaderő parancsnokát. Az ügyben megszólalt Zelenszkij és a magyar származású Brovdi is, aki úgy fogalmazott: „dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat”, és hozzátette: „majd utánatok meglátogatom édesapám hazáját. Él elég igaz magyar Magyarországon, és egy nap majd elegük lesz belőletek!”

Brovdi háborúban betöltött szerepéről, az általa vezetett drónhaderő jelentőségéről és a Barátság kőolajvezeték elleni támadások okáról Takács Márk katonai szakértővel beszélgettünk.

– Kicsoda Robert Brovdi, vagy Bródy?

– A nevét többféleképpen ejtik. Az ukrán átírás szerint Brovdi, de előfordul, hogy Bródinak mondják, hiszen az édesapja magyar, kárpátaljai magyar etnikumú katona volt. Ő maga vállalkozó, ingatlanfejlesztéssel és kereskedelmi cégekkel foglalkozott, export-import területen. A háború előtt sikeres üzletemberként élt Kijev előkelő negyedében.

Amikor kitört a háború, voltak drónkezelő ismerősei, és tenni akart valamit a hazájáért: összegyűjtötte őket, és „Magyar Madarai” néven szabadcsapatot szervezett.

Már a háború előtt is így emlegették, magyar származása miatt ez lett a beceneve, amit később háborús hívónévként is használt. A Magyar Madarai néven működő alakulat elsősorban a kijevi csatában vett részt 2022 márciusának végéig, majd az ukrán haderő reguláris egységévé váltak, és azóta az egyik leginnovatívabb alakulatként tartják számon. Érdekes volt látni, hogy Brovdi civilként, sikeres vállalkozások irányítójaként, mivel nem kötötte az ex-szovjet katonai gondolkodás, sokkal innovatívabban és hatékonyabban tudott megszervezni egy katonai szervezetet, mint számos parancsnok, aki még mindig a szovjet iskola örökségéből dolgozik, legyen az ukrán vagy orosz.

– Tehát ő tulajdonképpen vállalkozóként, mondhatni „cégként” szervezte meg ezt a divíziót?

– Valóban úgy tekintett rá, mint egy vállalatra, amely rendkívül ellenséges környezetben működik: vagy sikeres lesz, vagy elbukik. És eddig elég sikeresnek bizonyult.

– A Barátság kőolajvezeték elleni támadásért miért pont őt tiltották ki Magyarországról?

– Brovdi jelenleg az ukrán haderő drónhaderőnemének a parancsnoka, vagyis minden drón, legyen az légi, vízi vagy szárazföldi, az ő szakmai irányítása alá tartozik. A katonai szervezetekben a parancsnok felel mindenért, amit az emberei tesznek vagy elmulasztanak, így végső soron a támadásért Brovdi is felelősnek tekinthető, hiszen az ő alakulata hajtotta végre.

– Miért olyan fontos az ukránoknak, hogy az orosz energetikai infrastruktúrát támadják a drónjaikkal? Hiszen most azt látjuk, hogy néhány drón becsapódik, az oroszok 3–6 napig javítják a finomítókat vagy az elosztóközpontokat, aztán minden megy tovább.

– Minden hadászati légihadjárat ugyanazon a logikán alapul: önmagában nem lehet vele háborút nyerni, mert a döntést mindig a szárazföldi harc hozza meg. De hadászati légihadjárat nélkül sem lehet háborút nyerni. A kulcs a fenntarthatóság. Ha például a második világháborúra gondolunk: 1944 őszén az amerikai és brit légitámadások csúcspontjukat érték el, de ekkor a németek gyártották a legtöbb harckocsit, éppen szeptemberben. Viszont

mivel a támadásokat hónapokon át fenn tudták tartani, mindig újra és újra elpusztították ugyanazokat a célpontokat, ami végül megtörte a hadiipari potenciált.

Ha ez sikerül, akkor az orosz gazdaság térdre kényszeríthető. Kérdés, hogy ez sikerülhet-e.

– A Távol-Keleten már van üzemanyaghiány, de az ország nyugati részén még nincs. Gondolom, ennek politikai okai vannak.

– A Krímben is egyre kevesebb benzinkút működik, mivel oda nagyon nehéz eljuttatni az üzemanyagot.

– Azaz teljesen mindegy, mit mond a magyar külügy, továbbra is számítani lehet arra, hogy az ukrán légierő drónokkal támadja az orosz energetikai infrastruktúrát?

– Ha a háború katonai logikáját nézzük, akkor igen, ez teljesen érthető és elfogadható célpont. De a háborúnak nincs önálló logikája. Ahogyan Clausewitz is mondta: a háború a politika folytatása más eszközökkel. Tehát a politikai döntések befolyásolják, hogy az ukránok folytatják-e ezeket a támadásokat. Az Egyesült Államok például 2022-ben egyszer már leállíttatta őket, amikor az ukránok elkezdték támadni az orosz kőolajfinomítókat, főként a Kaszpi-tenger partján. Akkor az amerikaiak úgy vélték, nem lenne célszerű felmérgesíteni az oroszokat. Azóta viszont

a Trump-adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok nem akarnak tárgyalni, ezért nyomást kell gyakorolni rájuk. Valószínű, hogy az ukránok most ennek a stratégiának tesznek eleget.

Hogy a magyar külügy milyen hatással van az amerikaiakra vagy az ukránokra, az már egy másik kérdés.

– Jelenleg a világ hadseregei között a Brovdi által vezetett ukrán drónhadsereg milyen potenciált képvisel?

– Az orosz után a második helyen áll. Az oroszok mostanra jelentős kínai segítséggel több és jobb minőségű harctéri drónt tudnak gyártani, vagyis átvették a harctéri drónfölényt. Több és jobb minőségű drónjuk van, amelyek messzebbre képesek eljutni. Ez főként annak köszönhető, hogy az optikai kábelvezérlés terén előrébb járnak. Már 20–30 kilométeres távolságból is képesek így irányítani a drónjaikat. Ez nagy előny, mivel a rádióvezérelt drónokat viszonylag könnyű megzavarni, és azok ilyenkor egyszerűen lezuhannak.

– Az optikai kábeles megoldás azt jelenti, hogy a drón maga után húz egy kábelt?

– Pontosan. Éppen ezért nehéz megszervezni a bevetésüket, nehogy a kábel beleakadjon valamibe. Volt már rá példa, bár ritka, hogy ukrán katonák észrevették, és egyszerűen elvágták, vagy feldobtak egy összekötött villáskulcspárt, és azzal szakították el.

Sőt, van olyan videó is, amelyen egy ukrán katona, nem teljesen józan állapotban, puszta kézzel rántotta le a drónt a kábelnél fogva.

Ez persze nem jellemző, de mutatja, mennyire sebezhető ez a módszer. Ha viszont sikerül jól megszervezni a bevetést, például olyan terepen, ahol már nincs erdő, mert szétlőtték, akkor rendkívül hatékonyak.

– A drón viszonylag új eszköz a hadviselésben, bár az amerikaiak már a 2000-es évek elején is sikerrel vetették be.

– Sőt, már sokkal korábban is létezett, 1944 őszén.

A V-1-es volt az első olyan eszköz, amit drónként is értelmezhetünk.

Az valójában egy repülő eszköz volt, amelyet nem ember irányított, hanem távolról vezettek célba. A németeknek már voltak manőverező robotrepülőgépeik is, például a Henschel cég gyártotta őket, melyeket 1943 őszétől, 1944 végétől hajók ellen vetettek be. A mai értelemben vett drónokat viszont inkább a vietnámi háborútól használják, főleg felderítésre. Érdekesség, hogy az 1980-as évek elején a szovjetek Magyarországtól is elvárták volna drónok rendszeresítését, de a Népköztársaság akkori gazdasági ereje nem tette lehetővé a beszerzésüket. Egy ilyen drón 2022-ben át is repült Magyarország felett. A lényeg: a drón nem új eszköz, de a szárazföldi hadviselésben csak az utóbbi években vált igazán jelentőssé. 2020-ban az örmény–azeri háborúban már tömegesen vetettek be drónokat a szárazföldi harcok befolyásolására, és 2022 óta szinte minden erről szól.

– Sokféle drónt használnak. Egy laikus általában azokat ismeri, amiket boltban is meg lehet venni. Ezekhez képest milyen eszközök vannak a harctéren?

– A legtöbbjük valóban olyan, amit akár egy áruház polcáról is le lehetne venni, illetve ezek továbbfejlesztett változatai. Az egész olcsó, nagy mennyiségben elérhető eszközökkel indult: például

rászigszalagoztak egy RPG-7-es gránátfejet, és nekivezették egy tanknak.

Innen fejlődtek tovább. Ma már vannak nyolc rotoros, bombavetésre alkalmas oktokopterek is. Vannak merevszárnyú drónok, amelyek makett repülőgépekre hasonlítanak és akár napokig a levegőben maradva közvetítenek felderítési adatokat. Elég sokféle típust alkalmaznak.

– Már léteznek teljesen automatikusan működő drónok is?

– Az FPV-drónok az eredeti, klasszikus megoldások: mindegyik valójában egy lövedék, amit egy operátor vezet célra. Ehhez rengeteg drónkezelőre van szükség. A továbbfejlesztett változatoknál már van egy vezető drón, amit ember irányít, és ez adja ki a parancsokat, algoritmus alapján a többi drónnak. Az ember tehát továbbra is része a folyamatnak: ő határozza meg a célokat, a taktikát, de hogy a kisebb drónok pontosan mit tesznek, azt már az algoritmus vezérli. Ez modernebb megközelítés. Emellett képfelismerő algoritmusokat is alkalmaznak, mert ha valaki napi 16–18 órán keresztül figyel kameraképeket, előbb-utóbb elfárad, és könnyen elsiklik a figyelme bizonyos részletek felett. Az algoritmus ezzel szemben képes felismerni például szabálytalanul ismétlődő mintázatokat, járműnyomokat vagy álcázott objektumokat. Ez segíti a kezelőt, bár jelenleg minden esetben az ember hagyja jóvá a rendszer jelzéseit.

– Tehát ez egyelőre inkább támogatás, és nem teljesen automatikus működés?

– Jelenleg az algoritmusok nem elég megbízhatók ahhoz, hogy kizárólag rájuk lehessen bízni a döntéshozatalt, ezért minden esetben az ember az utolsó láncszem.

– Láttunk egy egészen elképesztő akciót, amikor a Távol-Keleten repülőtereken álló repülőgépeket semmisítettek meg, és még kameraképek is érkeztek onnan. Ez hogyan lehetséges? Ezt is Brovdiék alakulata hajtotta végre?

– A repülőgépek elleni „pókháló-műveletet” nem a „Magyar Madarai” hajtották végre, hanem az SZBU, az ukrán hírszerző szolgálat. Fontos különbséget tenni a katonai tevékenység három szintje között: a harcászati, a hadműveleti és a hadászati szint között. Mindhárom esetben más célok jelennek meg, amelyekhez más eszközök szükségesek, és más távolságból kell azokat bevetni. Az említett pókháló-művelet, illetve az olajfinomítók elleni támadások esetében a drónok műholdas és belső inerciális navigációs rendszert használnak. Ez azt jelenti, hogy érzékelik a térbeli elmozdulásukat, és a betáplált térképen követik az útvonalat. Ma már ezek a rendszerek rendkívül pontosak. Az 1980-as évek végén például másfél óra alatt három kilométert is tévedhettek, de ma sokkal megbízhatóbbak. Ezzel szemben a harctéren alkalmazott közeli drónok rádió-távirányítással vagy optikai kábellel vezéreltek.

– A drónok nem tették sokkal veszélyesebbé a világunkat? Hiszen nem kell túl nagy kreativitás ahhoz, hogy terroristák is hasonló módon használják őket.

– Ez nagyon pontos megállapítás. Annyit megnyugtatásul el lehet mondani, hogy bár ezek a diszruptív technológiák, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencia, valóban alacsony belépési küszöbbel rendelkeznek, tehát bárki hozzáférhet, de aki igazán professzionálisan és kivédhetetlen módon akarja őket használni, annak már komoly ipari háttérre van szüksége, mint például Ukrajnában vagy a Palantir nevű amerikai cégnél. Ehhez ipari, tudásbeli, és mindenekelőtt pénzügyi háttér kell. A kereskedelmi forgalomban kapható kisméretű FPV-drónok ellen azonban a hadiipar által fejlesztett drónzavaró eszközök 99 százalékos hatékonysággal már most is működnek. Ezekkel le lehet szedni őket az égről. És ha a katonai tevékenységet nézzük: a nyugati hadiipar, bármennyit is kritizáljuk, még mindig technológiai fölényben van.

Előbb-utóbb ki fog fejleszteni olyan légvédelmi eszközöket, amelyek képesek lesznek bármilyen irányítású drónt lelőni, legyen az vezetékes vagy rádióvezérlésű.

Ez lehet gépágyú, lehet lézer. Ezek prototípusai már most is csapatpróbákon vannak. Egy-két éven belül várható, hogy lesz olyan rendszer, amely az akkori harctéri drónok jelentős részét képes lesz hatékonyan megsemmisíteni.

– Félve kérdezem: elképzelhető, hogy egy terrorszervezet, amelynek bőven van pénze, komolyabb drónnal egy nagygyűlésen célba vegyen egy politikust? Oda nyilván nem lehet légvédelmi ütegeket felállítani. Egy drón átrepül a tömeg fölött, és bumm.

– Elméletileg igen, ez lehetséges, de ezek az eszközök már jól kivédhetők zavarórendszerekkel. Ha például a színpad négy sarkára felállítanak egy-egy antennát – amelyek nagyjából cipősdoboz méretűek, azokkal már meg lehet akadályozni a drónok támadását.

– Remélem, erre előbb gondolnak majd a titkosszolgálatok, mint a terroristák.

– Már gondolnak rá. Érdekességként: amikor Netanjahu Magyarországon járt, és megkoszorúzta a Duna-parti cipők emlékművét, a híradófelvételeken is látszottak a drónzavaró antennák. Tehát ezeket a rendszereket már most is alkalmazzák.

Kapcsolódó

Ukrán külügyminiszter Szijjártónak: Péter, ha neked az orosz olajvezeték fontosabb, mint az Oroszország által ma reggel meggyilkolt ukrán gyerekek, akkor az morális romlás

Szibiha élesen fogalmazott, miután a magyar külügyminiszter három évre kitiltotta Robert Brovdi őrnagyot. A kitiltás indoka az olajvezetéket ért támadás.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megdöbbentő részletek: a saját fia késelte halálra a nőt, aki egy óbudai ház teraszán vérzett el

A Tények riportja szerint egy 21 éves férfi ölte meg édesanyját Budapest III. kerületében. A zavartan viselkedő gyanúsítottat kórházba vitték, vizsgálják, fogyasztott-e alkoholt vagy drogot.

KÉK HÍREK

Fotógaléria: így tarolta le a H6-os HÉV a furgont a Soroksári úton

Súlyos baleset történt hétfő délután Budapest IX. kerületében, ahol egy HÉV-szerelvény és egy kisteherautó karambolozott. A helyszínre riasztott tűzoltók és mentők megkezdték a műszaki mentést és a sérültek ellátását.

KULT

Hallásveszély, avagy a srác esete, aki túl jól hallott, ezért felcsapott széftörőnek – A zongorahangoló az idei nyár nagy filmes meglepetése

Niki White akár egy tragikus szuperhős is lehetne, hiszen van egy különleges képessége, ami épp annyi fájdalmat okoz neki, mint amennyi haszna van.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Magyar Péter a volt Orbán-kormányról: „Úgy viselkednek, mint a lebukott bolti tolvaj”

Magyar Péter miniszterelnök ezzel a hasonlattal reagált Gulyás Gergely közlésére a vitnyédi menekülttábor-tervvel kapcsolatban. Szerinte az előző kormány tudatosan vezette félre a közvéleményt, miközben belső iratok szerint részletes előkészületeket tettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Elhunyt Simor András író

Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.

KÉK HÍREK

Eldőlt a dédnagymamája megölésével gyanúsított 16 éves fiú sorsa

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte a Práter utcai gyilkosság fiatalkorú gyanúsítottjának letartóztatását. A fiú 15 éves barátnője négy hónapra bűnügyi felügyelet alá került.

SIKERSZTORIK

1250 méteres palacsintakígyót készítettek Salgótarjánban, ezzel rekordot döntöttek

A Guinness-világrekordot jelentő teljesítményhez közel 7000 darab palacsintát használtak fel. Az ételből nemcsak a helyi piacon összegyűltek ehettek, de a város idősotthonai és hajléktalanszállói is kaptak belőle.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vérző nőt találtak egy óbudai ház teraszán a rendőrök, már nem tudták megmenteni az életét

A rendőrség emberölés gyanúja miatt nyomoz. Az elhunyt nő mellett egy 21 éves férfi volt a III. kerületi házban, akit elfogtak, majd kórházba szállítottak.

BUDAPEST

Így ünnepli 25. születésnapját az Anantara: exkluzív élmények várják a vendégeket Budapesten

A jubileum alkalmából a márka világszerte egyedi élményekkel készül, az Anantara New York Palace Budapest Hotel pedig olyan programokat állított össze, amelyek egyszerre mutatják meg Magyarország kulturális örökségét és az Anantara thai gyökereit.

KÖZÖSSÉG

Hősként ünneplik a 15 éves fiút, aki két fuldokló férfit mentett ki a tengerből Skóciában

A skóciai Skye-szigeten mentett ki két férfit a tengerből a 15 éves Archie Law, akit azóta hősként emlegetnek. A bajbajutottak egy felfújható játékcsónakról estek a vízbe, mentőmellény sem volt rajtuk.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet

A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.

KÉK HÍREK

Fotók: hajnal óta oltják a hatalmas tüzet egy zalai hűtőháznál, az épület teteje beszakadt

A Gelse és Kilimán közötti hűtőházban hétfő hajnalban csaptak fel a lángok. Több helyről érkeztek tűzoltók a helyszínre, akik órák óta dolgoznak, de még mindig tartanak a munkálatok.

KULT

Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás

A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.

SZEMPONT

Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett

Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.

A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Kapcsolódó

Matolcsy Ádám egy dubaji céggel szerzett meg egy milliárdos Vörösmarty téri irodát

Matolcsy Ádámhoz köthető Minelley FZCO vásárolta meg a Vörösmarty téri ingatlant birtokló Danube Hotel Invest Kft.-t. A tranzakció május 28-án, bő egy évvel a jegybanki alapítványos botrány kirobbanása után történt.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.

Kapcsolódó

Holnap már nem lesz Bors, lekapcsolják a Ripostot is – kijött a lista a megszűnő Mediaworks-lapokról

A Mediaworks hivatalos közleményben erősítette meg a nyomtatott Bors és a Ripost.hu leállítását, valamint három megyei lap felfüggesztését. Hatalmas leépítések zajlanak a Fidesz-közeli médiaholdingnál.