Ukrán külügyminiszter Szijjártónak: Péter, ha neked az orosz olajvezeték fontosabb, mint az Oroszország által ma reggel meggyilkolt ukrán gyerekek, akkor az morális romlás
Szibiha élesen fogalmazott, miután a magyar külügyminiszter három évre kitiltotta Robert Brovdi őrnagyot. A kitiltás indoka az olajvezetéket ért támadás.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter élesen bírálta Szijjártó Pétert, miután a magyar külügyminiszter kitiltotta Robert Brovdi őrnagyot, az ukrán drónhadviselésért felelős parancsnokot Magyarországról, vette észre a Magyar Hang.
„mennyire arcátlanság erről posztolni azután, hogy brutális támadást hajtott végre az orosz terrorista állam. Péter, ha neked az orosz olajvezeték fontosabb, mint az Oroszország által ma reggel meggyilkolt ukrán gyerekek, akkor az morális romlás. Magyarország a történelem rossz oldalán áll”.
Az ukrán külügyminiszter ezzel arra a csütörtök hajnalban történt támadásra utalt, amikor az oroszok drónokkal és rakétákkal lőtték országát. A támadásban Kijevben 14 ember vesztette életét, köztük három gyermek. Szibiha hozzátette: az ukrán fél válaszlépésre készül.
Szijjártó Péter indoklása szerint Brovdi kitiltása a Barátság kőolajvezetéket ért súlyos támadással függ össze. A helyreállítás olyan hosszú időt vett igénybe, hogy majdnem a vészhelyzeti tartalékhoz kellett nyúlni.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közölte, hogy Brovdi három évig nem léphet Magyarország és a teljes schengeni térség területére, mivel jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Az intézkedésről figyelmeztetés került a Schengeni Információs Rendszerbe is.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter élesen bírálta Szijjártó Pétert, miután a magyar külügyminiszter kitiltotta Robert Brovdi őrnagyot, az ukrán drónhadviselésért felelős parancsnokot Magyarországról, vette észre a Magyar Hang.
Havazás: Pesten sem rózsás a helyzet, de Buda szinte lehetetlen vállalkozás autóval
Senki sem tudja, melyik sávban halad épp, az autók pedig össze-vissza csúszkálnak. Az újabb havazás ismét nehéz helyzetet teremtett a sofőröknek Budapesten.
„Budapest nem készült fel a havazásra” – állapította meg riporterünk, aki kedden autóval próbált eljutni a Keleti pályaudvar környékétől Buda hegyvidéki területeire. Úgy tapasztalta, hogy az utak jelentős részén a sofőröknek fogalma sincs, hogy melyik sávban haladnak éppen, annyira latyakos az aszfalt.
„Ezek az utak - ha nem is járhatatlanok -, de nem a mindennapi közlekedést szolgálják”
– állapította meg a Széll Kálmán tér környékén.
A Szent János Kórház környékén szinte minden autós csúszkált, az egyik mögötte haladó taxi pedig egyszerűen lecsúszott az útról, így riporterünk is feladata a környék további feltérképezését.
A havazás miatt elesett Budapestről készült videónkat itt lehet megnézni:
„Budapest nem készült fel a havazásra” – állapította meg riporterünk, aki kedden autóval próbált eljutni a Keleti pályaudvar környékétől Buda hegyvidéki területeire. Úgy tapasztalta, hogy az utak jelentős részén a sofőröknek fogalma sincs, hogy melyik sávban haladnak éppen, annyira latyakos az aszfalt.
„Ezek az utak - ha nem is járhatatlanok -, de nem a mindennapi közlekedést szolgálják”
– állapította meg a Széll Kálmán tér környékén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szakértők: Bűncselekmény, hogy Orbán hozzáfért a gyöngyösi tüntetők priuszához, de az is, ha csak nyilvánosan blöffölt erről
Rejtély, honnan szerezte a Fidesz a titkos aktákat, de a 24.hu szerint elképzelhető, hogy a rendőrségi arcfelismerőt is bevetették. Kádár András Kristóf szerint a bűnügyi adat különleges védelmet élvez, és annak a jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelése, nyilvánosságra hozatala bűncselekmény.
Kormánytól független jogász szakértők szerint Lázár János, Orbán Viktor és más Fidesz-politikusok, illetve a kormánypárti sajtó olyan érzékeny személyes adatokat hozhattak nyilvánosságra a gyöngyösi roma tüntetőkről, amelyek jogszerűen nem kerülhettek volna hozzájuk - írja a 24.hu.
A szakértők álláspontja szerint ezen bűnügyi személyes adatok megszerzése és közlése törvénysértő, amennyiben azok valósak. Ha pedig az adatok nem felelnek meg a valóságnak, akkor szerintük rágalmazás valósulhatott meg.
Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a lappal közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs olyan jogköre, amely feljogosítaná őt arra, hogy bárkiről, így akár tüntetőkről tegyen nyilvánosan büntetett előéletre vonatkozó állításokat. „Nem rendelkezik olyan jogkörrel a miniszterelnök, mely feljogosítaná őt arra, hogy akár tüntetőkről, akár bárki másról nyilvánosan büntetett előéletre vonatkozó állításokat tegyen – akár általánosságban, akár konkrét bűncselekmények megjelölésével” – mondta a szakértő.
Orbán Viktor egy hatvani gyűlésen hozta szóba Lázár János gyöngyösi fórumát, amelyet a miniszter korábbi, cigányokkal kapcsolatos kijelentései miatt tiltakozók zavartak meg. A miniszterelnök a demonstrálókra utalva azt mondta: „Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban, akiket a Tisza odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön. […]
Ezt megelőzően Lázár János Facebook-oldalán jelent meg egy videó, amelyben elhomályosított arcokhoz monogramokat és bűncselekménylistákat társítottak, azt sugallva, hogy a tüntetők erőszakos bűnözők.
A jogi szakértők szerint a miniszterelnök kijelentéseiből az következhet, hogy személyekhez köthető bűnügyi adatokat ismert meg és közölt. Horváth Lóránt elmagyarázta, hogy a priusz és a konkrét bűncselekményekre vonatkozó információk a személyes adatok legerősebben védett körébe tartoznak.
Ezen adatok kezelésére és megismerésére állítása szerint kizárólag törvényben meghatározott szervek jogosultak, szigorú célhoz kötöttség mellett. A szakértő hozzátette, hogy a kormányfő kaphat ugyan összefoglaló jellegű tájékoztatásokat, de „ezek nem tartalmazhatnak személyekhez köthető bűnügyi személyes adatokat.”
Ez azt jelenti, hogy a szakértői vélemény alapján sem Orbán Viktor, sem a Fidesz nem juthatott volna hozzá jogszerűen ezekhez az adatokhoz, és ha mégis megszerezte, akkor sem hozhatta volna nyilvánosságra.
A cikk szerint az is kérdéses, hogy Lázár János hozzájuthatott-e az adatokhoz; erre elviekben akkor lenne lehetőség, ha sértettként feljelentést tesz, de a szakértők szerint ez a folyamat a fórum és a videó megjelenése között aligha zajlott le. Ráadásul, hangsúlyozzák, még ebben az esetben sem tehette volna közzé azokat.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a Lázár-videóval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintettek a környezetük számára beazonosíthatók lehetnek. „Hiába vannak elhomályosítva az arcok, és hiába közöltek csak monogramokat, ezeknek az embereknek a közvetlen környezete számára – akik ismerik őket a településről vagy a rendezvényről – az érintettek beazonosíthatók” – mondta. A szakember hangsúlyozta:
„a bűnügyi adat különleges védelmet élvez, és annak a jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelése, nyilvánosságra hozatala bűncselekmény.”
A jogász szerint egy másik, szintén jogsértő eset, ha az információk nem valósak, mert ekkor a rágalmazás bűncselekménye, illetve az egyenlő bánásmód törvénye szerinti zaklatás is felmerülhet a roma közösséggel szemben. Hozzátette, valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy a videóban szereplő állítások igazak-e, mert ezek nem nyilvános adatok.
Kádár András Kristóf szerint az esetnek a véleménynyilvánítás szabadságára nézve is van egy dermesztő üzenete.
„Van ennek egy olyan dermesztő üzenete, hogyha elmegyek és tiltakozom a kormány politikája, egy kormányzati szereplő valamely kijelentése ellen, akkor arra kell számítanom, hogy velem kapcsolatban szenzitív adatok vagy rágalmak fognak napvilágot látni” – magyarázta. Úgy fogalmazott:
„Ez elfogadhatatlan demokráciában, mert a véleménynyilvánítás, az alapjog, és nem lehet így levadászni azokat, akik élni kívánnak vele”.
A cikk felidézi, hogy Lázár János esetében nemrég történt hasonló, amikor egy őt Csepelen kérdező nő meztelen képét felhasználva posztolt a közösségi médiában. A jogász szerint a két eset annyiban hasonló, hogy személyes lejáratás indul valaki ellen, mert olyasmit mondott, ami a kormánynak nem tetszik.
A cikk szerint nem lehet tudni, hogyan keletkeztek a Fidesz által nyilvánosságra hozott adatok, és azt sem, hogy valódiak-e. Felmerül a lehetősége,
hogy rendőrségi arcfelismerő rendszereket használtak, de a szakértők szerint az adatok nyilvánosságra hozatala még ebben az esetben is jogszerűtlen lett volna. A lap megkereste az ügyben az érintett hatóságokat és a Fideszt is.
Ennek az ügynek is az az előzménye, hogy Lázár János egy balatonalmádi fórumon a magyar cigányságról azt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság”.
A miniszter kijelentései tiltakozást váltottak ki, később bocsánatot kért, majd Gyöngyösön tiltakozók zavarták meg a fórumát. A gyöngyösi fórum egyik roma résztvevője, Sipos Katalin az RTL-nek azt mondta, megalázónak tartja, hogy a miniszterelnök bűnözőknek nevezte őket. Állítása szerint ő sosem követett el bűncselekményt, ezért jogi lépésekre készül.
Kormánytól független jogász szakértők szerint Lázár János, Orbán Viktor és más Fidesz-politikusok, illetve a kormánypárti sajtó olyan érzékeny személyes adatokat hozhattak nyilvánosságra a gyöngyösi roma tüntetőkről, amelyek jogszerűen nem kerülhettek volna hozzájuk - írja a 24.hu.
A szakértők álláspontja szerint ezen bűnügyi személyes adatok megszerzése és közlése törvénysértő, amennyiben azok valósak. Ha pedig az adatok nem felelnek meg a valóságnak, akkor szerintük rágalmazás valósulhatott meg.
Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a lappal közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs olyan jogköre, amely feljogosítaná őt arra, hogy bárkiről, így akár tüntetőkről tegyen nyilvánosan büntetett előéletre vonatkozó állításokat. „Nem rendelkezik olyan jogkörrel a miniszterelnök, mely feljogosítaná őt arra, hogy akár tüntetőkről, akár bárki másról nyilvánosan büntetett előéletre vonatkozó állításokat tegyen – akár általánosságban, akár konkrét bűncselekmények megjelölésével” – mondta a szakértő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Úgy látszik, mindenkit hülyének néz Fekete Dávid” – a győri polgármester szerint így próbálják kimagyarázni az 1,7 milliárdos hiányt
Pintér Bence a Fidesz-frakcióvezető által felügyelt Győr-Szol Zrt.-t bírálta a vitatott elszámolás miatt. A cég szerint a főkönyvi nyilvántartásuk igazolja a pénz meglétét, a polgármester szerint viszont ez nem valós fedezet.
„Hol a pénz?” – ezzel a kérdéssel élesedett ki kedd reggelre a politikai csata Győrben, miután a város polgármestere, Pintér Bence bejelentette, hogy legalább 1,7 milliárd forint hiányozhat az egyik legnagyobb önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt. által kezelt lakáskasszából. Az ügyben feljelentést tett, miközben az érintett cég szerint minden forint a helyén van, és semmilyen szabálytalanság nem történt.
A vita azután robbant ki, hogy Pintér Bence egy videóban arról beszélt, a könyvelés és a valóság között óriási a szakadék. Állítása szerint, míg a főkönyvi nyilvántartás alapján a lakáskasszában 2,1 milliárd forintnak kellene lennie, addig a cég legfrissebb, 2025. harmadik negyedéves beszámolója szerint a bankszámlán mindössze 304 millió forint volt.
A Győr-Szol Zrt. közleményben reagált a vádakra. Ebben azt írták, a velük kötött szerződés
„nem írja elő elkülönített bankszámla vagy bankbetét fenntartását, kizárólag elkülönített nyilvántartást és havi, teljes körű, főkönyvi elszámolási kötelezettséget”.
Hozzátették, a szerződés alapján a bevételek és kiadások elszámolása az önkormányzat és a cég között pénzmozgás nélkül történik, így szerintük nem sérült semmilyen kötelezettség, és az ingatlanokkal kapcsolatos feladatellátásra a pénzügyi fedezet is biztosított.
A polgármester a cég közleményére egy Facebook-posztban vágott vissza, vette észre a 24.hu. Pintér Bence szerint a főkönyvi nyilvántartás csupán egy virtuális szám, ami nem egyenlő a ténylegesen meglévő pénzzel.
„Úgy látszik, mindenkit hülyének néz Fekete Dávid és a Győr-Szol Zrt. Azzal próbálják meggyőzni a győrieket arról, hogy mégsem tűnt el 1,7 milliárd forint a városi lakáskasszából, hogy közzétették, mennyi pénznek kellene meglennie”
– írta a városvezető, aki szerint nem elég egy cetlit kiragasztani a hűtőre a tartozásról, annak a pénznek fizikailag is meg kell lennie.
„Hol a pénz?” – ezzel a kérdéssel élesedett ki kedd reggelre a politikai csata Győrben, miután a város polgármestere, Pintér Bence bejelentette, hogy legalább 1,7 milliárd forint hiányozhat az egyik legnagyobb önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt. által kezelt lakáskasszából. Az ügyben feljelentést tett, miközben az érintett cég szerint minden forint a helyén van, és semmilyen szabálytalanság nem történt.
A vita azután robbant ki, hogy Pintér Bence egy videóban arról beszélt, a könyvelés és a valóság között óriási a szakadék. Állítása szerint, míg a főkönyvi nyilvántartás alapján a lakáskasszában 2,1 milliárd forintnak kellene lennie, addig a cég legfrissebb, 2025. harmadik negyedéves beszámolója szerint a bankszámlán mindössze 304 millió forint volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij az orosz rakétatámadás után: A tárgyalócsapatunk munkáját ennek megfelelően módosítjuk
Kedd hajnalban több száz rakéta és drón csapott le Ukrajna energetikai infrastruktúrájára. Az ukrán elnök a támadás miatt módosította a küldöttség mandátumát a szerdán kezdődő béketárgyalások előtt.
Miközben mínusz 20 Celsius-fokos hideg bénítja Ukrajnát, az eddigi egyik legnagyobb, rekord mennyiségű ballisztikus rakétát és drónt felvonultató orosz támadás érte az országot kedd hajnalban, egy nappal azelőtt, hogy a felek Abu-Dzabiban ismét tárgyalóasztalhoz ülnének. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csapásokra reagálva bejelentette, hogy módosítják az ukrán küldöttség mandátumát, írja a The Guardian.
Az ukrán hadsereg közlése szerint Oroszország 32 ballisztikus rakétát, 28 cirkálórakétát, 11 egyéb, ballisztikus típusú fegyvert és mintegy 450 drónt lőtt ki ukrán városokra. A támadások elsődleges célpontja az energiarendszer volt, Kijevben, Harkivban, Dnyipróban, Vinnicjában, Odesszában és Zaporizzsjában is súlyos károk keletkeztek. A csapások következtében többen megsérültek, és országszerte tömeges áram- és távhőkiesések nehezítik az életet a fagyos időben. Csak a fővárosban több mint ezer épület maradt fűtés nélkül.
Az elnök szerint Moszkva a diplomáciai erőfeszítések komolyan vétele helyett választotta a támadást, ezért Kijev megváltoztatja a tárgyalási stratégiáját.
„A tárgyalócsapatunk munkáját ennek megfelelően módosítjuk”
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij hivatalos Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében. A módosított mandátummal utazó ukrán küldöttség a tervek szerint február 4-én és 5-én egyeztet az orosz féllel Abu-Dzabiban, amerikai közvetítéssel.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a kedd hajnali akció „válaszcsapás” volt korábbi ukrán támadásokra. A támadások előzménye egy rövid, informális „energetikai szünet” volt. Donald Trump amerikai elnök korábban azt közölte, hogy „személyesen kértem Putyint, hogy egy hétig ne lőjenek Kijevre” a rendkívüli hideg miatt. A Kreml később jelezte, hogy a tűzszünet csupán vasárnapig volt érvényben.
A Kijevben tartózkodó Mark Rutte NATO-főtitkár elítélte a támadást.
„Az ilyen orosz támadások nem jeleznek komoly szándékot a békére”
– fogalmazott az ukrán parlamentben. A politikai üzeneteken túl konkrét katonai segítséget is bejelentettek: Svédország és Dánia közösen vásárol Ukrajna számára TRIDON Mk2 típusú légvédelmi rendszereket 2,6 milliárd svéd korona, azaz átszámítva körülbelül 93,6 milliárd forint értékben.
Miközben mínusz 20 Celsius-fokos hideg bénítja Ukrajnát, az eddigi egyik legnagyobb, rekord mennyiségű ballisztikus rakétát és drónt felvonultató orosz támadás érte az országot kedd hajnalban, egy nappal azelőtt, hogy a felek Abu-Dzabiban ismét tárgyalóasztalhoz ülnének. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csapásokra reagálva bejelentette, hogy módosítják az ukrán küldöttség mandátumát, írja a The Guardian.
Az ukrán hadsereg közlése szerint Oroszország 32 ballisztikus rakétát, 28 cirkálórakétát, 11 egyéb, ballisztikus típusú fegyvert és mintegy 450 drónt lőtt ki ukrán városokra. A támadások elsődleges célpontja az energiarendszer volt, Kijevben, Harkivban, Dnyipróban, Vinnicjában, Odesszában és Zaporizzsjában is súlyos károk keletkeztek. A csapások következtében többen megsérültek, és országszerte tömeges áram- és távhőkiesések nehezítik az életet a fagyos időben. Csak a fővárosban több mint ezer épület maradt fűtés nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
