HÍREK
A Rovatból

„Aztán hazamegyünk, és visszatérünk a mocsárba” - egy éve volt a brutális terrortámadás, így emlékeznek vissza Izraelben

A háborúra való emlékezés mindenütt jelen van. A jeruzsálemi Héber Egyetemen egy ballagáson sárga szalaggal emlékeztek meg egy diákról, akinek testvérét előző nap ölték meg Gázában. A Tel-Aviv-i kávézókban pedig csokoládék és sajtok kaphatók, amelyeket a kibucok áldozatainak emlékére készítettek.


Tel-Aviv nyüzsgő szórakozónegyedében az emberek a teraszokon ülnek, poharakkal koccintanak, a levegő tele van zenével és nevetéssel. Az élet látszólag megy tovább, de a lámpaoszlopokról és kirakatokból meredő poszterek az eltűnt izraeli túszok arcképeikkel arra emlékeztetnek mindenkit, hogy az ország háborúban áll – és a legutóbbi támadás sebei még messze nem gyógyultak be.

Egy év telt el azóta, hogy a Hamász brutális támadást indított Izrael déli része ellen. Október 7-én több mint 1200 izraeli halt meg, sokan súlyosan megsérültek, és 264 embert hurcoltak el – közülük 101-en még mindig a fogságban vannak. Miközben az ország a felszínen próbál visszatérni a normális kerékvágásba, az emberekben még mindig ott él a sokk és a félelem. A Hezbollah elleni harcok pedig az északi fronton folytatódnak, felerősítve a bizonytalanságot.

„Nem tudunk megszabadulni ettől. Az egész életünkre rányomta a bélyegét”

– mondja Zeev Engelmayer izraeli aktivista. Még a kávézókban is, ahol az emberek próbálnak felejteni, a beszélgetések során állandóan visszatérnek a háborúhoz.

A Hezbollah elleni legutóbbi katonai sikerek ugyan hoztak egy rövid fellélegzést, de a helyzet távolról sem oldódott meg. Ahogy az áldozatok száma folyamatosan emelkedik, és a konfliktus vége még nem látszik, az emberek egyre inkább elkeseredettek. A közel 80 éves történész, Tom Segev szerint az ország nem volt hozzászokva a hosszú háborúkhoz.

„A rövid, gyors győzelmekhez szoktunk hozzá”

– mondja Segev. Most viszont egy új érzés terjed: a kilátástalanság.

A háborúra való emlékezés mindenütt jelen van. A jeruzsálemi Héber Egyetemen egy ballagáson sárga szalaggal emlékeztek meg egy diákról, akinek testvérét előző nap ölték meg Gázában. A Tel-Aviv-i kávézókban pedig csokoládék és sajtok kaphatók, amelyeket a kibucok áldozatainak emlékére készítettek.

„Az a biztonságérzet, amit október 7-én elvesztettünk, soha nem tér vissza” – mondja Muli Segev, egy népszerű izraeli televíziós műsor producere. Az emberek bár próbálnak élni, a jövő kilátásai egyre bizonytalanabbak.

Dror Rotches, egy Tel-Aviv-i grafikus, arról mesél, hogyan próbálják elfelejteni a valóságot néhány órára:

„Elmegyünk barátokkal szórakozni, próbálunk kikapcsolni, de aztán hazamegyünk, és visszatérünk a mocsárba.”

Közben több mint 60 ezren menekültek el a Libanonnal közös határról, és a déli városokban is sokan élnek még ideiglenes szállásokon. Tartalékos katonák tízezrei töltik második vagy harmadik szolgálatukat, és ezzel újabb terhet rónak családjaikra és munkájukra.

A Café Otef, Tel-Aviv egyik ikonikus kávézója, különleges hely lett. A csokoládékat és sajtokat azoknak az emlékére készítik, akik az október 7-i támadásban haltak meg. A tulajdonos, Reut Karp számára ez a hely ad értelmet a mindennapoknak, ahogy közössége a traumákkal és a hazatérés bizonytalanságával küzd.

„Ki kell kelnünk az ágyból, folytatnunk kell az életet, mert remény nélkül nincs semmink”

– mondta a kávézó tulajdonosa.

A Cafe Otef első pillantásra olyan, mint Tel-Aviv bármelyik másik kávézója: a vendégek nevetnek, beszélgetnek és különleges kávékat kortyolgatnak a játszótér mellett; könnyű rockzene szól.

De a szendvicsek és sütemények mellett ott vannak az október 7-i támadásban meggyilkolt Dvir Karp receptjei alapján készült csokoládé, valamint a Kibbutz Be’eri sajtjai, ahol több mint százan haltak meg, 30 embert pedig túszul ejtettek.

Az eladásra kínált emléktárgyakon és pólókon ez áll: „Újra boldogulni fogunk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vadászgépet kellett riasztani egy Magyarországról Dublinba tartó repülő miatt Ausztriában
Az osztrák vadászgépek perceken belül a levegőbe emelkedtek. Két utasszállító is „néma” maradt a rádióhívásokra, a hatóságok azonnal léptek.


Nem sikerült rádiókapcsolatot létesíteni egy Magyarországról Dublinba tartó Boeing 737-essel, amikor az Ausztria légterébe ért.

Emiatt 11:50-kor két Eurofighter vadászgépet riasztottak

– erről Michael Bauer, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője számolt be az X-en. A gépek felszálltak, de 11:57-kor helyreállt a kapcsolat, így a riasztást visszavonták.

A Krone arról írt, hogy 14:44-kor ismét be kellett vetni a vadászgépeket, mert nem tudták elérni egy Antalyából Amszterdamba tartó Boeing 737-es pilótáit. Végül ebben az esetben is sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot.

A szóvivő szerint ilyen helyzetekben az egyik Eurofighter a civil repülőgép mellett repül, a másik pedig hátulról biztosítja. Ha a gép továbbra sem válaszol, kényszerleszállásra kötelezhetik, de eddig ilyenre még nem volt példa.

Az osztrák légierőnél nem számítanak ritkának az ilyen riasztások: általában hetente egyszer, legfeljebb tíznaponta emelkednek a levegőbe, ha egy repülőgép gyanúsan viselkedik vagy nem válaszol a hívásokra.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.


Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.

A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.

„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”

„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”

Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.

A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: