News here
hirdetés

BALATON

A Balaton legrejtélyesebb helye Zamárdiban

Átrepült a tavon, Jézus lábnyomát őrzi vagy egyszerűen fehér lovakat áldoztak rajta? Mi az igazság a Szamárkő kapcsán?
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész. Margittay Rikárd cikke nyomán az addig szinte ismeretlen kő egycsapásra a figyelem középpontjába került.

Az említett cikk amellett, hogy magyarázattal próbált szolgálni a kő használatára és a rajta található különös jelekre, sorra vette az akkor fellelhető – és meglepő módon máig fennmaradt – mítoszokat is.

Az első ilyen szóbeszéd,

hogy a kő – és rajta keresztül a település – onnan kapta a nevét, hogy a tihanyi apátság itt legeltette a szamarait a 1700-1800-as években. Ezt a legendát azonban már az 1960-as években megcáfolták a levéltárakban talált bizonyítékok segítségével. A történet ugyanis két helyen is sántított. Egyrészt az említett dátumoknál jóval korábban, az 1571—72. évi török kincstári adó-lajstromban Szamárkő néven említik a területet, (amiből később a Zamárdi nevet is eredeztetik) másrészt az apátság a környéket akkoriban zsellérlegelőnek adta. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az apátság állatai ezek után itt biztosan nem legelhettek többé, hiszen a terület a zselléreké lett.

A következő érdekes mítosz

a Szamárkő kapcsán, hogy a sziklát a tihanyi tűzhányó kitörése repítette át a Balaton felett, majd itt csapódott a földbe. Ezt – és néhány későbbi elméletet – táplálja a tény, hogy a szikla jól látható a tihanyi félszigetről, lévén a Kőhegynek az arra eső oldalán található. A cáfolat ezesetben a geológusoktól érkezett, akik rámutattak, hogy az említett tűzhányó egy ún. iszapvulkán volt, ami ritkán lövell magából köveket, ekkorát pedig biztosan nem. Ráadásul a Szamárkő anyaga nem vulkanikus bazalt vagy turfa, hanem üledékes kőzet, melyben az őskori pannontengeri csigák lenyomata is felismerhető.

Fennmaradt – Margittay elképzelésén kívül – még egy legenda,

melynek vizsgálatára nem nyílt lehetőség, ez pedig Jézus lábnyomának története. A kövön a mai napig fellehető két bemélyedés, mely Margittay idejében még sokkal jobban emlékeztettek egy ember- és egy ló vagy szamár nyomára. A szóbeszéd azt tartja, hogy Jézus megjelent itt, a Balaton mellett és a kőre lépve, neki és jószágának nyoma is fennmaradt az örökkévalóságnak (persze nehéz lenne megindokolni, hogy miként maradt fenn kétezer évig a nyom, ha nyolcvan év alatt szinte felismerhetetlenné kopott, ám a hit nem tudományos fejtegetés kérdése). A legendára itt talán a római Quo Vadis kő adhat magyarázatot. A Santa Maria in Palmis-templomban található (másolat) állítólag szintén Jézus és szamara nyomát őrzi.

hirdetés
De nézzük meg, hogy mit állított saját elmélete alapján Margittay Rikárd az amatőr, de igen dús fantáziájú régész.

Az ő idejében még sokkal jobban látható volt a kövön egy igen szabályos köralakú, mesterséges lyuk. A férfi úgy gondolta, hogy ez a kivájás igen árulkodó. Kutatásai alapján a pogánykori áldozó oltároknak jellegzetes ismertetőjele – ezen a „tűzgödrön” kívül, hogy - fekvésük keleti irányú, és hátul félkör­szerű magaslat van, ahonnan a nép a szertartást nézte. A környéket tekintve további elvárás a közeli pogánykori telep, az erdő (Szent liget), mely a követ körülvette és a szomszédos bővizű forrás, melyek itt egytől egyig rendelkezésre álltak. Ráadásul Margittay szerint a név is árulkodó!

Az ország térképét vizsgálva több hasonló nevű követ is találunk, mint Disznókő, Lókő, Ebkő. Ezeknek többsége – a férfi szerint – szintén állatok, pl. fehér lovak áldozására szolgáló oltár volt.

Pogány áldozati szertartás egy ókori domborművön

Nevüket végül az egyháztól kapták, mely az ilyen visszataszító vagy éppen nevetséges állatokkal kívánták elijeszteni az embereket a bálványimádattól. Bár 1963 körül átvizsgálták a kő környékét, ám egy emberi temetőn kívül semmit sem találtak. Sajnos úgy tűnik, hogy ez a mítosz is csupán mendemonda marad, bizonyíték hiányában. De akkor mi is lehet a Szamárkő titka?

Nos, a mai állás szerint

a tűzgödör vagy tűzlyuk elméletét és a kő helyének fontosságát egyáltalán nem lehet elvetni. Az, hogy a Szamárkő egy, a tó több részéről is jól látható helyen van, valószínűsíti, hogy a rómaiak vagy a tihanyi apátság, (esetleg a kelták) jelzésekre használták (a rómaiak jelzőrendszeréről a „Balaton Nazca-vonalai”-ról itt írtunk korábban). Szintén nem elképzelhetetlen, hogy ugyanezen népek valamilyen határjelzőként használták a követ, hiszen erre utaló feljegyzések is találhatóak a levéltárakban, bár a kő pontos azonosítása nem könnyű ma már.

Persze az sincsen kizárva, hogy a szikla neve egyszerűen arra utal, hogy ez az a kő, melyről a legtöbb szamárságot hordták össze az évtizedek alatt...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON
Óriási drágulás várható a Balatonnál, elfelejthetjük az 1500 forintos menüket
Az alapanyagok ára folyamatosan emelkedik, legalább 25-30 százalékkal kell majd többet fizetni idén a büfékben.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2022. április 12.


Link másolása

hirdetés

Már a nyitásra készülnek a balatoni büfések, elkezdték a karbantartásokat, és az alapanyagok beszerzése is folyamatban van – írja a Sonline, hozzátéve: az árak aligha maradnak a tavalyi szinten erre a szezonra.

"Aki naponta vásárol, az látja, hogy egyik napról a másikra mennek fel az árak, a vendéglátás ezeket a változásokat már nem tudja követni" – mondta a portálnak Makkos Péter fonyódi étterem-tulajdonos, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetsége fonyódi térségének elnöke. Szerinte ellátási problémákra is fel kell készülni.

A fővárosban 30–40 százalékos drágulás tapasztalható, a balatoni éttermekben 25–30 százalékos emelkedésre kell számítani, az 1500 forintos napi menüt el kell felejteni

– jegyezte meg Makkos Péter, külön kiemelve, hogy ha az árstop megszűnik, akkor az étolaj ára legalább duplájára emelkedik majd, és ezt be kell építeni például a lángos árába is.

Az alapanyagok mellett az üdítők és az alkoholos italok árai is emelkedtek, ahogy a közüzemi díjak drágulása, a szakmunkás minimálbér emelése és a munkaerőhiány sem kedvez a balatoni vendéglátásnak.

Bizakodásra legfeljebb az ad okot, hogy talán több diákmunkásra számíthatnak, mint a korábbi években, a 25 év alattiakra vonatkozó szja-mentesség miatt ugyanis 15 százalékkal többet kereshetnek a fiatalok.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON
Videón, ahogy a viharos szél szétszedi a Balaton jegét
A vékony jégréteg egyre kisebb darabokra esett szét, amelyek aztán a déli part felé tolódtak, és közben tovább morzsolódtak.

Link másolása

hirdetés

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A viharos északnyugati szél egyre inkább feldarabolta, majd a déli part felé tolta a jégtáblákat, amelyek még kisebb darabokra törtek szét.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
7 látványosság a Balatonnál, amiért érdemes egy kicsit távolabb sétálni a parttól
A tó környékén áll hazánk egyik legromantikusabb épületmaradványa. De a parthoz közel van az egyik legszebb panorámát nyújtó templom és az egyik leglátogatottabb várunk is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

hirdetés

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

hirdetés

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
1000 forint alatt nem nagyon kapunk majd lángost a Balatonnál
Emelkednek az alapanyagárak, a büfések pedig nem titkolják, hogy emiatt ők is kénytelenek drágábban adni az áruikat.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. április 20.


Link másolása

hirdetés
Ha az árstop nem marad, akkor az étolaj ára legalább duplájára emelkedik, és ezt be kell építeni például a lángos árába is

– nyilatkozta egy szakember a 24.hu-nak.

A Blikk információi szerint a legolcsóbb helyeken se lesz olcsóbb a lángos 1000 forintnál. Sőt, a parton mindenhol 1300 forintos árra kell inkább számítani. A Sonline-nak nyilatkozó balatoni vendéglátós is hasonló árakról számolt be.

Ő sosem gondolta volna, hogy a sajtos-tejfölös lángos ára átlépi az 1000 forintot, idén mégis kénytelenek lesznek 1200 forintért adni a közkedvelt finomságot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: