SZEMPONT
A Rovatból

Szűz Máriát is bevetették a szexmunkások ellen Rákosmentén

A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben, de mivel a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene. Ezidáig.
Az abcúg írása, fotók: Hajdú D. András - szmo.hu
2017. május 30.



A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben.

Mivel azonban a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene.

A polgármester azonban két éve gondolt egyet, azt mondta, ravasznak kell lenni, és felépíttetett egy Szűz Máriát ábrázoló vallási szobrot

a kérdéses útszakaszon, azóta pedig arra, illetve egy nem üzemelő temetőre hivatkozva akarja kipenderíteni a szexmunkásokat a kerületből. A lányok nem értik, hová mehetnének, hiszen sehol sem látják őket szívesen, a polgármester pedig azt mondja, ha kell, körbebástyázzák magukat vallási szobrokkal, csak tűnjenek el.

2016 júniusában szokatlan tömeg gyűlt össze a Rákosmentét Nagytarcsával összekötő országút szélén. Ott volt a kerület polgármestere, a térség egyik önkormányzati képviselője, illetve a görögkatolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érseke is. A gyülekezés apropója egy kis vallási szobor, egy úgynevezett úti ikon átadása volt, amelyet az önkormányzat pénzügyi támogatásával az egyházmegye állított.

Hasonló ikonok több helyen is találhatóak az országban (elsősorban a keleti országrészben), a céljuk pedig, hogy lelki támaszt adjanak az útra kelőknek. A középső országrészben, a Tarcsai úton felállított ikon az első. Ez az ikon azonban elsősorban nem vallási okból került oda, ahová: a kerület vezetése a Szűz Máriát ábrázoló kegyhelyet használva akarja elűzni a környékről az évek óta a Tarcsai úton dolgozó szexmunkásokat.

Miért alkalmas erre egy vallási építmény, és mi köze mindehhez a kerület másik felén lévő gazos temetőnek?

Legális, de mindenhonnan kiutálnák őket

Szexmunkásnak lenni legális tevékenység Magyarországon, bizonyos szabályok betartásával bárki, bárhol végezheti. Ilyen szabály például az egészségügyi igazolás megléte, illetve az, hogy a szexmunkások nem állhatnak sem főutakon, sem olyan helyen, amelynek a háromszáz méteres körzetében például iskola, templom vagy közintézmény van.

Budapest környékén több olyan hely is van, ahol rendszeresen dolgoznak szexmunkások, ezek főleg olyan helyszínek, amelyek megfelelnek a fentebb leírt szabályoknak. Ilyen például a Szabadkai út, a Dunakeszi út vagy a XVII. kerület egyes útjai, például a Lőrinci és a Tarcsai út.

Hiába legális azonban ez a munka, és hiába számítanak ezek az útszakaszok olyan helynek, ahol a prostituáltak törvényszerűen dolgozhatnak, a hivatalok és hatóságok mégis a legkülönfélébb módokon próbálják akadályozni a munkájukat (erről a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének az ügyvédje ebben az interjúban mesél részletesen). Arra azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan zajlik, a legjobb példa a XVII. kerület.

szexmunka1

Szexmunkások a Tarcsai úton

A Tarcsai úton és a Lőrinci úton régóta állnak szexmunkások, ezek többségében kieső, erdősávok mellett húzódó útszakaszok, bár a lakóövezetektől sincsenek messze. Utóbbi okoz is feszültséget a prostituáltak és a helyiek között, bár az nem egyértelmű, hogy mekkorát.

Az utóbbi években volt már aláírásgyűjtés a szexmunka ellen,

a kerületi közmeghallgatásokon pedig többször is panaszkodtak már egyes lakók arra, hogy zavarják őket a közelükben dolgozó lányok.

Volt azonban olyan helyi, aki az Abcúgnak azt mondta, sosem zavarta, hogy szexmunkások dolgoznak a tőszomszédságában, egy, a Lőrinci úton dolgozó szexmunkás, Zsófi, pedig azt mondta az Abcúgnak, évek óta dolgozik a kerület ezen részén, és kifejezetten jó a kapcsolata a helyiekkel, akiktől még papírt is kapott arról, nem zavarja őket, hogy ott van. Zsófiék több mint 8 éve állnak már a Lőrinci út kérdéses pontján, tavaly azonban új helyet kellett keresniük, a rendőrség ugyanis egy gazos, gondozatlan temetőre hivatkozva elkezdte bírságolni őket munka közben.

Sírkövek sincsenek, mégis temető

A rákosmentei önkormányzat vezetése évek óta hangsúlyozza, hogy nem szeretne a kerületben szexmunkásokat látni, a kerületi közgyűléseken pedig rendszeresen felmerül, hogyan lehetne kipenderíteni őket a kerületből.

A helyi rendőrkapitánynak többször is el kellett magyaráznia, hogy a szexmunka önmagában nem bűncselekmény,

így azon kívül, hogy kimennek és ellenőrzik a lányokat, nem igazán tudnak mit kezdeni velük. Egy 2011-es ülésen még azt is hozzátette, hogy az ellenőrzéskor minden lánynál szokott lenni igazolvány, egészségügyi igazolás, sőt, némelyeknél vállalkozói engedély is. Így, mivel törvényesen dolgoznak, nem tehetnek ellenük semmit.

2014-ben azonban az önkormányzat elkezdte keresni azokat a lehetőségeket, hogyan tudják ellehetetleníteni a szexmunkásokat Rákosmentén. Első körben a kerületben kiépített térfigyelő kamerarendszertől vártak megoldást.

Riz Levente polgármester úgy fogalmazott, hogy a kamerákat kihelyezik azokra a helyekre is, ahol a lányok dolgoznak, és azt remélik, hogy ennek visszariasztó hatása lehet. Egy évre rá pedig sorompókkal lezárták az erdőbe vezető bekötő utakat is, hogy a lányok ne tudjanak elvonulni a kuncsaftjaikkal.

szexmunka2

Sorompó a Lőrinci úton

Ez azonban nem volt elég, és folyamatos ötletelés után végül így jutottak el a Bocskai út és a Lőrinci út sarkán lévő egykori temetőhöz. A területen derékig ér a gaz, sírköveket nem látni, a helyiek szerint pedig összesen egy embert temettek oda, azt is még az ötvenes években. Még a polgármester is azt mondta róla a közgyűlésen, hogy nem üzemel.

Ettől függetlenül levélben kérte a kerületi rendőrkapitányt, hogy a temetőre hivatkozva indítson eljárást a terület szomszédságában dolgozó szexmunkások ellen. A törvény szerint ugyanis egy kegyeleti hely háromszáz méteres környéke védett övezetnek számít, és ott szexmunkások nem dolgozhatnak.

Több tízezer forintra büntették őket, odébb mentek

Zsófi azt mondta, hogy 2015-ben kezdték el bírságolni őket a hatóságok. Végül összesen negyvenezer forintnyi bírságot kellett kifizetniük, 11 eljárás pedig még most is folyamatban van ellenük.

Tavaly vitték be őket utoljára, utána kimértek háromszáz métert a gazzal benőtt temető sarkától, és arrébb álltak. Így egy alig párméteres sávjuk maradt dolgozni, arrébb ugyanis nem mehetnek, mert ott már vége szakad az erdősávnak, és lakóházak következnek. “Senki kapujába nem akarunk állni” – mondta.

szexmunka3

A temető a Lőrinci úton

Az, hogy a nem működő temetőre hivatkozva bírságolják a hatóságok a szexmunkásokat, nem új, 2008-ban már megpróbálkoztak ezzel a rendőrök. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének ügyvédje szerint akkor a bíróság azt mondta ki, hogy nem lehet egy nem létező temetőre hivatkozva szabálysértést megállapítani.

2016-ban újra bíróság elé vitték az ügyet, akkor azonban a bíróság már azt az ítéletet hozta, hogy a gazos terület temetőnek számít, ugyanis egykoron annak minősítették, és hiába temettek oda mindössze egy embert 60 év alatt, nem ürítették ki szabályosan, így tilos mellette szexmunkásoknak szolgáltatni. Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordult, amelynek a döntéséig a folyamatban lévő 11 szabálysértési eljárást felfüggesztették.

A törvények engedékenyek, ezért ravasznak kell lenni

A kerület másik oldalán lévő Tarcsai út szomszédságában azonban nincs temető, sőt templom és iskola se, ezeket Riz Levente polgármester állapította meg a közgyűlési üléseken. Emiatt oda más megoldást kellett keresni.

“Bár a Tarcsai úton nincs temető, ki tudunk alakítani olyan vallási emlékhelyet, amely alapján a rendőrség jogosult lesz intézkedni. Egy emlékhelyet fogunk létesíteni, amelytől kezdve a 300 méteres szabály életbe lép” – mondta Riz az egyik 2015-ös ülésen.

Ez az emlékhely lett a görög-katolikus egyház által felszentelt úti ikon.

A közgyűlési ülések jegyzőkönyvei szerint a polgármester kifejezetten a szexmunkások elűzése céljából szorgalmazta az úti ikon megépítését. Egy későbbi közgyűlésen azt mondta, a magyar törvények “sajnos nagyon engedékenyek”, ha prostituáltakról van szó, “ezért okosnak és ravasznak kell lenni, hogy ezt a dolgot vissza tudjuk szorítani”.

Közel egy évre rá, 2016 júniusában pedig már arról számolt be, hogy megállapodott a görög-katolikus egyházzal az úti ikon megépítéséről, azt meg és építették, és még azzal is elbüszkélkedett, hogy a saját polgármesteri keretéből finanszírozták. Az úti ikon átadásával pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy szabálysértési eljárásokat indítsanak az ott dolgozó szexmunkások ellen.

szexmunka4

Úti ikon a Tarcsai úton

“A célunk, hogy kiszorítsuk a kerületből, a Tarcsai út környezetéből őket. Hogy hova mennek, az nem érdekel. Egy biztos, hogy azon a területen ne jelenjenek meg, tűnjenek el minél hamarabb onnan. A rendőrség kész intézkedni.” – mondta ugyanazon a 2016-os ülésen Riz Levente, majd még a végén hozzátette, hogy az egyház ezen a célon túl is “lélekemelő” dolgot valósított meg, hiszen jó gondolat az, ha a kerület útjain nem csak kamerák, hanem úti ikonok is vigyáznak. “Ahogy Érsek Atya mondta, ez ablak a mennyországra” – fejezte be.

Sehová sem tudnak menni, mindenhol zaklatják őket

“Ahol nyugodtan állhatnál, ott sem hagynak békén” – mondta Zsófi. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment el a Lőrinci útról, és az egész kerületből, amikor elkezdték őt bírságolni, azt válaszolta, mindegy, hogy hová megy. A Gubacsi úton és a Szemétégetőnél is folyamatosan zaklatják a lányokat, “a Tarcsai útra meg kirakták a Szűz Máriát és felszentelték a helyet”, azaz bárhová menne, ott zaklatásnak lenne kitéve.

szexmunka5

Térfigyelő kamera és úti ikon is vigyázza a Tarcsai utat

A Tarcsai úton dolgozó szexmunkások az ikon felszentelése után arrébb álltak, éppen háromszáz méterrel. Most egy útszéli földtulajdonostól bérelnek egy placcot, de elég szűkös helyük, a másik oldalon ugyanis ott az autópálya, amelynek szintén nem állhatnak a háromszáz méteres körzetében.

Volt, aki azt mondta, nem zavarja, hogy arrébb kellett menniük, mást igen, mert így kevésbé látszanak az útról. Azt azonban egyikük sem értette, mi szükség volt erre, mindannyian hangsúlyozták, hogy megvannak az engedélyeik, és felváltva mutogattak a placcuk mellett lévő szemeteszsákokra, mondván, hogy még csak nem is szemetelnek, mindent magukkal visznek. “Mi lesz, ha ide is tesznek egyet?” – kérdezte egyikük.

Erre megvan az esély. Egy 2016. végi közgyűlésen a polgármester azt mondta, tudomása van róla, hogy a szexmunkások arrébb mentek. “Nagyon rafinált társaság” – mondta, majd kicsit később hozzátette, hogy “amit a jogszabály megenged, azt megtesszük, ha kell, körbebástyázzuk magunkat úti ikonokkal, nem szeretnénk látni ilyen tevékenységet a XVII. kerületben”.

Lenne megoldás, de a polgármester hallani sem akar róla

Megkerestük a görög-katolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjét azzal a kérdéssel, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az úti ikon-állítás céljával a prostituáltak elűzését.

Azt válaszolták, hogy ők keresték meg az önkormányzatot azzal, hogy szívesen építenének egy ikont a kerületben, és hol lehetne ilyet elhelyezni. “Az egyáltalán nem merült fel, hogy az úti ikon felállításával bárkit is elűzzünk onnan. Hiszen pontosan az a szándékunk ezzel, hogy minél több embert az Istenhez vezessünk” – írta a kérdéseinkre Kocsis Fülöp érsek-metropolita, az ikon felszentelője.

Az érsek szerint jó helyre került a szobor, mert az autópálya felől érkezők rögtön találkozhatnak vele, és bár később hallott olyanokat, hogy ez majd azt is eredményezheti, hogy a környéken ne legyen prostitúció, ez akkor, amikor az önkormányzattal egyeztettek, még nem merült fel.

szexmunka6

A szexmunkások egyre kisebb útszakaszra tudnak állni a Lőrinci úton

Megkerestük a rákosmentei önkormányzatot is. Többek között az után érdeklődtünk, hogy milyen illegális tevékenység alapján űzné ki a polgármester a szexmunkásokat a kerületből, milyen lakossági panaszok érkeztek rájuk, és hogy az önkormányzat mennyire tekinti jogi eszköznek az út szélén felhúzott ikont. Mindössze annyit írtak, hogy nem áll módjukban válaszolni a feltett kérdésekre.

Az után is érdeklődtünk, hogy jelöltek-e ki a kerületben úgynevezett türelmi zónát. Ez a törvény szerint egy olyan övezet, amelyet akkor kell kijelölnie egy önkormányzatnak, ha a területén folyamatossá válik a prostitúció.

Ennek a célja éppen az, hogy a szexmunkások egy, az önkormányzat által kijelölt területen tudjanak dolgozni (és ne máshol), a kijelölése pedig a törvény szerint kötelező lenne.

A rákosmentei önkormányzat erre a kérdésünkre sem válaszolt, Riz Levente polgármester azonban egy régebbi, 2010-es közgyűlésen kifejtette a véleményét a türelmi zónák kijelöléséről.

"
A türelmi zóna a bűn melegágya, amely nem csak a prostitúciót vonzaná, hanem minden egyéb bűnözési formát. Ilyet nem kívánok kijelölni sehol a XVII. kerület közigazgatási területén

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk