hirdetés

UTAZZ

Villánykövesden látható hazánk egyik leglátványosabb, háromszintes pincefaluja

A nagy múltú pincesor pincéinek nagy része műemléki védelem alatt áll. Leghíresebb pincéjének 'borkatedrálisa' ráadásul kiváló akusztikájú, így egy európai fesztivált is vendégül látnak.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. november 30.

hirdetés

Baranya megyében, Siklós-Villány környékén járva érdemes útba ejteni Villánykövesdet is. Ez a kis község manapság a pincéiről, boráról híres, de a kedvező adottságú táj évszázadokkal ezelőtt is idevonzotta az embereket.

Az Árpád-korban már lakott volt, majd először 1290-ben egy oklevélben említették a helyet. A 17. század végén szerbek lakták, őket a betelepített németek váltották. A település a Batthyány grófok bolyi birtokához is tartozott. Napjainkban a pár száz fős, vendégszerető falut a több szintben meghúzódó pincesora miatt keresik fel a látogatók a Fekete-hegy keleti lábánál.

A különleges, védett, nagy múltra visszatekintő, színes kapui miatt is igen kedvelt pincesor Magyarország egyik leglátványosabb ilyen jellegű műemlék-együttese.

A pincesort a német telepesek kezdték építeni a 18. század második felében. Ekkor indult virágzásnak a szőlőtermesztés és a borkészítés. A háromszintes pincefalu a 20. század közepén nyerte el mai formáját. „Fűrészfogszerűen” állnak a kis pincék a falu határában, és a több mint 70 pince közül 58 présház 1983 óta országos műemlékvédelem alatt áll.

Az egyik leghíresebb pince az 1754-ben olasz templomépítő mesterek által alkotott, barokk stílusjegyeket magán viselő Batthyány-pince. Hagyományosan minden év szeptemberének második felében itt tartják az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. A földalatti „borkatedrálisnak” már a látványa is lenyűgöző, az akusztikája pedig szintén kiváló.

hirdetés

A Villányi borvidékhez tartozó falu pincesorán a boros gazdák mindig szívesen látják a betérő vendégeket.

A pincesor után érdemes egy kis sétát tenni még a környékén.

A Templomdomb felé régi parasztházakat látni, melyek megőrizték a két háború között épült épületek helyi jellegzetességeit. A kertek végében a löszfalakba vájt pincék vannak, melyeket gyümölcs és zöldség tárolásra használtak.

A falut átszelő patak hídja mellett a háborús áldozatoknak állítottak emléket. A településen egy szép, régi templom áll, melyet 1785-ban építettek, késő barokk stílusban és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

A túrát kedvelőket pedig várja a közeli Fekete-hegyi túra útvonal. A helyhez egy monda is kapcsolódik. Eszerint:

„Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Fekete-hegyen még hatalmas páfrányok nőttek, a Villányi-hegység környékét tenger borította. A sekély vizű tengerparton élt egy szegény halász nefelejcskép leányával, aki még hajadon volt. A halász két fiát és feleségét egykor a viharos tenger hullámai ragadták el. Azóta kettesben éltek. Az öreg halász minden hajnalban kievezett a bárkájával a tengerre halászni. Amikor a fogással visszajött, a lánya ételt készített a halakból, vagy kirakta őket száradni a perzselő napra. Így éltek egyik napról a másikra. A halászleány szépségéről a várúr is tudomást szerzett, aki a közeli Szársomlyó-hegyen, egy csókafekete várban lakott.

Egyik nap, amikor a halász a szomszéd faluba ment szurokért, hogy bárkáját kijavítsa, a várúr csatlósaival elraboltatta lányát. Mivel a tengerszemű szűz nem akart a várúr kedvese lenni, az belökte őt egy nedves, nyirkos verembe a varangyos békák közé. Este, amikor az öreg halász hazaért, üresen találta a kunyhót. Hiába kereste leányát minden zugban: a meredek partfalu tengerparton, a mészkőszikla hasadékaiban, a fövennyel borított part homokján – szeretett lánya, mint a kámfor, eltűnt…”

A legenda folytatását ITT olvashatod.

A Villányi borvidék Magyarország egyik legismertebb és legfejlettebb bortermő vidéke. Ez a legdélibb fekvésű borvidékünk, ahol 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlatának köszönhetően tökéletes körülményeket nyújt a szőlő termesztéséhez, érleléséhez. Ez az ország legmelegebb, legnaposabb borvidéke. Korán tavaszodik, a hosszú és száraz nyarak biztosítják a hosszabb termesztési időt. A talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyag, melyre barna erdőtalajjal keveredő lösz rakódott. No és persze a hegyoldalakon sorakozó szőlőtőkék látványa is pazar.

"A borivás mindenkori aranyszabálya a mértékletesség. Ennek betartását a bor szépsége, esztétikai értéke is megkönnyíti. A bort csodálatos íz- és illatgazdagságával tulajdonképpen nem is inni, - hanem a pohárban nézegetve, a borról beszélgetés közben - csupán kortyolgatni, ízlelgetni, élvezni kell!"

- írják a Villányi borvidék honlapján.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

Kéz-kilátó: egy vadregényes hely a különleges élményt keresőknek

Csodás panoráma, csend, békesség vár, remek hely az elmélyülésre, meditálásra is. Ráadásul a környéke is csalogató, hiszen Hollókő mellett egy romantikus hely, Farkaskútvölgy is felfedezésre vár.
Fotók: Hatvani Anikó - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

Ha szereted a meglepetéseket, és ezért tenni is képes vagy, akkor indulj el hazánk erdeibe, és előbb-utóbb beleszaladhatsz te is egy-egy érdekességbe, nem várt élménybe. Ilyen hely

a Cserhátban megbújó "Kéz-kilátó" is,

amiről eddig nem sokat hallottunk.

A különleges kilátó Felsőtold és Hollókő között, az országos kéktúra útvonalán rejtőzik. A fura szerkezet mellett csodálatos panorámában is gyönyörködhetsz. A képek készítője elmesélte, hogy "a Kéz nincs kitáblázva, nincs róla sehol információ, egyszerűen csak ott van, a hegyoldalban. Nagyon újnak tűnik. Nemrég készülhetett el.

Mindkét település irányából csak túrázva érhető el. Csodaszép a panoráma onnan. A Kézre fel lehet lépni, 4-5 lépcsőfokot. Fel lehet mászni a hüvelykujjra, le lehet rá feküdni is, és élvezni a panorámát. Különleges építmény, mindene fából készült, nagyon precíz, aprólékos munkálattal.

Nekem nagyon tetszett, szerintem odaillő, kuriózum. Alkotójáról nincs kitéve információ, de lehet, hogy idővel kerül majd ki tábla. Most csak a látvány a miénk".

A rejtélyes kilátóról még nem sok információt lehet találni. A Farkaskútvölgy oldalán és Facebook-oldalán találni róla pár sort, melyből kiderül, hogy a helyiek kezdeményezésére készült el ez a fa alkotás.

hirdetés

Eszerint:

"Bakancs listánkon volt, hogy valami maradandót alkossunk. Így született meg a túrázóknak is egy szép úti cél, ahonnan belátni az egész vidéket. Nekünk pedig egy elmélkedő pont, ahonnét a birtokot álmodhatjuk tovább"

– írták.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ

5 különleges történetű hazai kastély a bakancslistádra

Mátyás király minden luxussal felszerelt lakhelye, hazánk legnagyobb angolparkja és egy reneszánsz várkastély is felfedezésre csábít.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 17.

hirdetés
1. Mátyás király visegrádi lakhelye lenyűgözte mindazokat, akik bebocsátást nyerhettek a pompás palotába

A Dunakanyar, a hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már a régmúltban is vonzották az embereket, sőt stratégiai helye miatt uralkodók is szívesen tartózkodtak itt. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Volt olyan uralkodónk is, aki szívesen áldozott arra, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre.

A visegrádi palota múltja 1323-ig nyúlik vissza, de az igazi nagy átalakítás Mátyás király nevéhez fűződik. Az általa megálmodott épületegyüttes Európa szerte híres lett, hiszen számos – a korában is – luxusberuházást végeztetett el. Látványos kertet és szökőkutakat készítettek számára, korszerű berendezésekkel látták el a lakórészeket, díszes termek és egy fantasztikus kápolna is épült ekkoriban. Mindez a pompa - annak maradványa - a feltárások során került elő, és sok izgalmas részlet is kiderült. Sőt, egy rendkívüli korabeli leírást is olvashatsz az udvar életéről itt:

2. Romantikus kert, látványos tó kis szigettel, különleges növényzet – számos ok miatt lett népszerű a soponyai Zichy-kastély angolparkja

Sárvíz völgyének nyugati oldalán található Soponya, amely több száz éves múltra tekint vissza. Volt királyi, királynéi és nemesi birtok is, ám a település fő érdekessége a manapság üresen árválkodó Zichy-kastély és környéke. Az épület elődjét Zichy János építette barokk stílusban, de utódai később átalakították. A Pollack Mihály által tervezett műemlék kastélyhoz egy kápolna és egy védett angolpark is tartozik, a díszudvarának ékessége pedig a klasszicista vörösmárvány kút.

hirdetés

Az eredetileg barokk kertnek szánt park később angolkertté vált, olyan látványosságokkal, mint a Hattyús tó, majd a később elkészült szép kőhíd, a mesterségesen kialakított dombok, rajtuk különleges fákkal és ligetekkel. Sőt egy kis szigetet is kialakítottak a sóstóban. Hogy miért volt annyira különleges ez a kert, arról itt olvashatsz:

3. A Simon építette lakótoronyból lett hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

A település, Simontornya a nevét is egy 13. században épült lakótoronyról kapta. Simon magánvára kalandos sorsot élt meg. Volt végvár, lakott benne budavári rektor, szerzetesek és egy főudvarmester is birtokolta. A török időkben katonák vették birtokba, később raktár és lakóépület is volt, majd szép lassan feledésbe merült.

Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. Így mára kiállítások és hagyományőrző játékok helyszíne lett Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya.

Történetéről és a vidék más látványosságairól itt olvashatsz:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Fedezd fel a „magyar Svájcot”, a Kelet-Mecsek legromantikusabb völgyét az óbányai túrán

Megcsodálhatod a régi falucskát, a Csepegő-sziklát, a Ferde-vízesést, ehetsz pisztrángot és barangolhatsz az erdőben, patak parton.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

Igazi időutazós kirándulást tehetsz a Kelet-Mecsekben, egy kis elzárt völgyben, Óbányán.

Sokan "magyar Svájcként" említik az itt élő német ajkúak miatt, és mert annyira szép a vidék és a falucska is.

A tájvédelmi körzetben található, két domb között megbújó hely zsákutcás falu, melynek egyetlen utcácskája van a sebesen rohanó Öreg-patak partján. Kiváló turisztikai hely, mert több turistaút is keresztezi az erdőkkel körülvett – elsősorban sváb nemzetiségűek lakta - települést.

A gyönyörű természeti adottságai miatt már az Árpád-korban is lakták, de a középkori templommal is rendelkező helyet csak a 18. században jelölték önálló településként.

Ha arra jársz, megcsodálhatod a több mint 80 régi, múlt századi, oldaltornácos házakat, a gondozott kerteket, udvarokat. Remek sétát kínál a helyoldalba mélyített pincesor is. Külön érdekesség, hogy a település közgyűlése védetté nyilvánította az utcaképet, a régi, hangulatos megjelentéstől nem szeretnének eltárni.

Az igényesen megóvott házaknak is köszönhető, hogy a magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben.

hirdetés

Az itt élők egyik fő bevételi forrása a turizmus, a többféle szálláshely mellett kis bolt, kocsma és étterem is várja a látogatókat, de régi hagyománya van a kézműves fazekasságnak is.

Aki szereti a túrázást, kirándulást, bőven talál felfedezésre érdemes helyeket.

Az egyik legkedveltebb hely a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy, benne a több kis vízeséssel. Remek látványosság a Csepegő-szikla, a kilátó vagy a környéken található kilátó, a Kedves-forrás és a Disznós kút. A sokféle természeti látványosság közül az egyik legizgalmasabb a Tündérlépcső, azaz a Ferde-vízesés, amely nevét a lépcsőzetes kőzetén alácsobogó vízről kapta.

A vidék növény- és állatfajokban is gazdag, több ritka faj is él errefelé, többek között a bánáti bazsarózsa. Híresek a pisztrángos tavaik is, ahol halsütő is működik. A falucska lakói házi készítésű lekvárt, szörpöt és más finomságokat is készítenek, melyeket a ház elé kitett asztalkákon kínálnak, fizetni pedig becsületkasszával lehet.

Az épített környezetben is bőven van megcsodálni való. A tornácos házak, a régi mesterségekre emlékeztető kifüggesztett relikviák, a vízimalom szintén szuper fotóstéma lehet. Az itt készített fazekas termékek, mázas kerámiák már régóta nagyon kedveltek. A színük gyakran sötétbarna, gazdag díszítéssel. A ma még működő fazekasok termékei között vannak hagyományőrző és modern darabok is.

Falumúzeumukban a fazekas termékek mellett megismerheted az üvegművességüket is, és a régi paraszti élet eszközeit, de a német népviselet szép darabjait is.

Az üvegművesség különösen fontos volt errefelé. Már a 17-18. században volt itt üveggyártás. Az üveghuták elsősorban az erdőkben voltak, mert a technológia sok fát igényelt, a homokot pedig könnyebb volt szekéren odavinni. A keletkezett bükkfa-hamut is hasznosították, hamuzsír készült belőle. Az üvegtárgyak népszerűek voltak, készítettek a pécsi püspöknek és a pécsváradi apátnak is, de a környéken számos borpince is innen szerezte be az üvegárút. A régi történetekkel a völgyben húzódó Üveges útja tanösvény mesél bővebben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Matuska Szilveszter tette híressé a biatorbágyi viaduktot, de építészeti szempontból is különleges

A 19. században épült páros völgyhíd ma már turistalátványosság, Magyarországon sehol máshol nem látni hasonlót.
Fotók: Süli Andor - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Ha szeretnél a szabadban eltölteni pár órát, szívesen sétálnál, nézelődnél és közben egy régi történettel is megismerkednél, akkor irány Biatorbágy.

A település fő látványossága, a kettős vasúti völgyhíd több szempontból is érdekes. A már használaton kívüli szerkezet két egymás mellett futó egyvágányú híd, amelyet egy régi merénylet tett híressé. De másik nevezetessége, hogy ma már sehol máshol nincs hazánkban hasonló két hídból álló páros völgyhíd.

A híd a korábbi hegyeshalmi vasútvonalat szolgálta, manapság pedig turisztikai látványosság, sétány és kilátó lett az építészeti emlék. Tervezésekor két település volt itt, Bia és Torbágy, a híd pedig a Füzes-patak völgyének két oldalát kötötte össze.

A két híd közül az első 1883-84-ben készült el. A szakszerű leírás szerint: 2x40,6 méteres támaszközzel, acélszerkezettel, "egyetlen középpillére és a két hídfő cölöpalapozással, beton felmenőfalakkal, terméskő burkolattal készült". Mivel nem volt megfelelő a teherbírása, ezért 1903-ban megerősítették.

A második híd 1898-ban készült, mert igény volt a kétvágányos megoldásra. Ez 2x10 méteres lett. A leírás szerint: "az áthidaló szerkezet diósgyőri folytacél anyagú, kétszer kéttámaszú párhuzamos övű, oszlopos rácsozatú, süllyesztettpályás szerkezet".

A biatorbágyi híd egy merénylet miatt lett országos hírű. Matuska Szilveszter 1931. szeptember 13-ára virradó éjjel robbantotta fel a viaduktot, miközben azon átrobogott a Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonat. A gőzmozdony és néhány kocsi lezuhant a 26 méteres mélységbe. A merényletben 22-en vesztették életüket.

Ezt követően, erre hivatkozva kezdődött el az illegális kommunistákkal szembeni leszámolás az 1930-es években.

hirdetés

A híd szerkezete ugyan megrongálódott, de nem volt súlyos állapotban, ezért húsz nap alatt sikerült kijavítani. 1931. október 3-án újraindult a forgalom a viadukton. Pár évvel később pedig egy felújításon esett át.

Mikor a villamosítás ezt a szakaszt is elérte, a vonatok sebességének megnövekedése indokolttá tette az acélszerkezet újabb megerősítését 1941-ben.

A viaduktot egy másik alkalommal is komoly veszély fenyegette.

A 2. világháborúban a visszavonuló németek már előkészítették a híd felrobbantását 1944 végén. Ám egy – a hidat ismerő és szerető – bátor tiszt cselhez folyamodott. Mikor Wiesner Lajos hídőrségparancsnok december 23-án utasítást kapott a viadukt megsemmisítésére, félrevezetésből nem a völgyhidat, hanem a közelben egy másik helyszínt robbantott fel.

A híd szerepe a későbbiekben megszűnt, mikor a vasúti vonalat áthelyezték 1975-ben. 1979-ig még járt erre pár vonat, de a szerkezet egyre rosszabb állapotba került. Úgy tervezték, hogy lebontják, de mikor műemlékké nyilvánították, kapott pénzt a felújításra, állagmegóvásra.

A merénylet

A vizsgálat szerint a merénylethez Matuska már a robbantás előtt a helyszínre vitte a 1,5–2 kg robbanóanyagot, amely a nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között robbant fel. A mozdony, az utána lévő poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott és a mélybe zuhant. A szétszakadt vonat többi kocsija a vágányon maradt. A halottak között volt a vonat tíz emberből álló személyzetének négy tagja - a mozdony vezetője, fűtője, a vonat főkalauza és kalauza. Később kiderült, hogy a mozdonyvezetőt úgy találták meg, hogy keze a fék fogantyúját szorította. Ennek volt köszönhető, hogy a szerelvény hátsó kocsijai a vágányon maradtak. Az is kiderült, hogy a merénylő nem tudta, milyen vonatot robbant fel, mert a menetrend szerint egy tehervonatot várt, ami 15 perccel korábban érkezett volna a személyvonat előtt, ám késése miatt előre engedték a Bécsbe tartó gyorsvonatot. A rendőrség a helyszínen egy levelet talált, amely így kezdődött: "Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…"

A merényletet egy Bécsben élő magyar kereskedő, Matuska Szilveszter vállalta magára. Október 7-én letartóztatták, bíróság elé állították és hat év börtönre ítélték. Magyarországon távollétében halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. A férfi a váci fegyházban töltötte börtönbüntetését, ám 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, eltűnt.

A robbantás után elterjedt egy nézet, hogy a merényletet valójában Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szervezte Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával. Ennek kapcsán ugyanis szükségállapot hirdethettek, így akarták hatalmi pozícióikat megerősíteni Károlyi Gyula miniszterelnökkel szemben. Matuskáról azt gondolták, hogy a merénylet egyik résztvevője lehetett, aki később hajlandó volt magára vállalni az egészet. Konkrét bizonyítékok nincsenek erre a feltevésre, de a vizsgálatok több furcsaságot is találtak – írja a Wikipédia.

A régi merényletre ma egy tábla emlékeztet. Az esetről több film is készült, többek között Várkonyi Zoltán 1959-ben bemutatott Merénylet című alkotása.

Biatorbágyon járva érdemes még felfedezni, megnézni a Nyakaskő és környékét, kívülről megszemlélni a ma iskolaként működő Sándor-Metternich-kastélyt és Szily-kastélyt, felkeresni az Iharost, amelyről azt mesélik, hogy Árpád vezér a honfoglalás idejében itt vadászott, vagy sétálni az Ürge-hegyen, amely természetvédelmi terület.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: