Szombat reggel Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy február 1-jétől 10, június 1-jétől pedig 25 százalékos büntetővámot vet ki nyolc európai ország – Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország – összes termékére. A lépést egyetlen feltételhez kötötte: a vámok addig maradnak érvényben, amíg „meg nem születik a teljes és totális megállapodás Grönland megvásárlásáról”. Az elnök már pénteken megelőlegezte a lépést, amikor egy fehér házi rendezvényen azt mondta: „Lehet, hogy vámot vetek ki azokra az országokra, amelyek nem mennek bele Grönland ügyébe, mert szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság miatt”.
A példátlan fenyegetésre Európa ritkán látott egységgel, órákon belül válaszolt. Az érintett nyolc ország vasárnap közös nyilatkozatot adott ki, amelyben teljes szolidaritásukról biztosították a Dán Királyságot és a grönlandi népet.
A Svédország kormánya által közzétett, hivatalos dokumentum szerint a vámfenyegetés „aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, és egy veszélyes lejtmenetet indíthat el”. Az állásfoglaláshoz az Európai Unió legfőbb vezetői, António Costa és Ursula von der Leyen is csatlakoztak.
A tagállamok vezetői is élesen bírálták a washingtoni intézkedést.
A Guardian tudósítása szerintKeir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott: „Szövetségesekre vámot kivetni a közös NATO-biztonság védelme miatt teljesen helytelen”. „Semmiféle megfélemlítés vagy fenyegetés nem fog ránk hatni – sem Ukrajnában, sem Grönlandon” – közölte Emmanuel Macron francia elnök. Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter egyértelműen fogalmazott.
„Ez zsarolás, és nem így kell bánni a szövetségeseiddel” – nyilatkozta David van Weel holland külügyminiszter a WNL op Zondag című műsorban. Giorgia Meloni olasz kormányfő Szöulból üzent, hibának nevezve a vámemelést, amivel nem ért egyet. „A fenyegetéseknek nincs helyük a szövetségesek között” – jelentette kiJonas Gahr Støre norvég miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig azt írta:
„Nem hagyjuk magunkat zsarolni”.
A Trump-adminisztráció a nemzetbiztonsági érdekekkel védekezik. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint a lépés célja egy „forró háború elkerülése” az Északi-sarkvidéken, és az Egyesült Államok gazdasági erejének kihasználása Grönland biztonságának garantálására. Ugyanakkor több vezető republikánus politikus is bírálta a módszert. Mike Pence volt alelnök egy vasárnapi interjúban elmondta, bár a célt érti, a vámok egyoldalú kivetése NATO-szövetségesekre alkotmányossági aggályokat vet fel. Thom Tillis republikánus szenátor pedig arra figyelmeztetett, hogy a szövetségesekkel való viszony megmérgezése „nagyszerű hír Putyinnak és Hszi Csin-pingnek”.
Brüsszelben vasárnap rendkívüli egyeztetést tartottak, ahol felmerült egy korábban felfüggesztett, körülbelül 93 milliárd eurós (mai árfolyamon mintegy 35,8 ezer milliárd forintos) ellenvámcsomag újraélesztése.
Hollandia 2024-ben több mint 38 milliárd euró értékben exportált az Egyesült Államokba. Szakértők szerint jogi kérdéseket is felvet, hogy Washington miként tudna különálló EU-tagállamokat célozni az egységes vámunión belül.
Szombat reggel Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy február 1-jétől 10, június 1-jétől pedig 25 százalékos büntetővámot vet ki nyolc európai ország – Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország – összes termékére. A lépést egyetlen feltételhez kötötte: a vámok addig maradnak érvényben, amíg „meg nem születik a teljes és totális megállapodás Grönland megvásárlásáról”. Az elnök már pénteken megelőlegezte a lépést, amikor egy fehér házi rendezvényen azt mondta: „Lehet, hogy vámot vetek ki azokra az országokra, amelyek nem mennek bele Grönland ügyébe, mert szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság miatt”.
A példátlan fenyegetésre Európa ritkán látott egységgel, órákon belül válaszolt. Az érintett nyolc ország vasárnap közös nyilatkozatot adott ki, amelyben teljes szolidaritásukról biztosították a Dán Királyságot és a grönlandi népet.
A Svédország kormánya által közzétett, hivatalos dokumentum szerint a vámfenyegetés „aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, és egy veszélyes lejtmenetet indíthat el”. Az állásfoglaláshoz az Európai Unió legfőbb vezetői, António Costa és Ursula von der Leyen is csatlakoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
John Cleese: „Orbán úr, emlékezteti-e a magyar népet arra, hogy az oroszok 1956-ban megszállták Magyarországot, rengeteg magyar halálát okozva?”
A Monty Python legendája az X-en kérdezte a miniszterelnököt 1956-ról a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. A kormányfő személyesen válaszolt, bonyolult közép-európai helyzetre hivatkozva.
„Orbán úr, emlékezteti-e a magyar népet arra, hogy az oroszok 1956-ban megszállták Magyarországot, rengeteg magyar halálát okozva?” – ezzel a kérdéssel szállt bele Orbán Viktorba az X-en John Cleese, a Monty Python világhírű komikusa. A színész a magyar miniszterelnök azon bejelentésére reagált, miszerint amíg Ukrajna nem szállít olajat a Barátság kőolajvezetéken, Magyarország blokkolja az országnak szánt 90 milliárdos uniós kölcsönt. A miniszterelnök nem hagyta szó nélkül a kritikát – írta a Telex.
Orbán Viktor közvetlenül a komikus posztja alatt válaszolt. „Biztosíthatom önt, hogy nem felejtettünk, és minden nap azon dolgozunk, hogy senki ne merje többé megtámadni Magyarországot. Közép-Európa sokkal bonyolultabb hely, mint amilyennek az ön foteléből tűnhet” – fogalmazott a kormányfő.
Cleese később egy olyan bejegyzés alatt ismét 1956-ot hozta szóba, amely szerint Magyarország 24 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak energiaellátási döntései miatt, ami elegendő az ukrajnai invázió kéthavi finanszírozására. „Elfelejtette, hogy mi történt 1956-ban?”
– tette fel a kérdést a posztnál.
4A komikus korábban is bírálta már a magyar kormányt: volt, hogy az Amerikába költöző Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt a süllyedő hajó elhagyásához hasonlította. A 2022-es választás előtt pedig arra kérte a magyar szavazókat, döntsék el, ki a felelős az 1956-os megszállásért, az ukránok vagy az oroszok. „Kérem, válaszoljanak a szavazólapjukon!” – tette hozzá.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli feszültség áll. A vezetéken január végén akadozni kezdett a szállítás egy orosz dróntámadás után. A magyar és a szlovák kormány Ukrajnát vádolja a helyreállítás késleltetésével, ezért Budapest kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolását. Kijev és brüsszeli források szerint a javítások folyamatban vannak, és több uniós szereplő is bírálta a magyar kormányt, amiért az ukrajnai támogatást egy energetikai vitához köti.
„Orbán úr, emlékezteti-e a magyar népet arra, hogy az oroszok 1956-ban megszállták Magyarországot, rengeteg magyar halálát okozva?” – ezzel a kérdéssel szállt bele Orbán Viktorba az X-en John Cleese, a Monty Python világhírű komikusa. A színész a magyar miniszterelnök azon bejelentésére reagált, miszerint amíg Ukrajna nem szállít olajat a Barátság kőolajvezetéken, Magyarország blokkolja az országnak szánt 90 milliárdos uniós kölcsönt. A miniszterelnök nem hagyta szó nélkül a kritikát – írta a Telex.
Orbán Viktor közvetlenül a komikus posztja alatt válaszolt. „Biztosíthatom önt, hogy nem felejtettünk, és minden nap azon dolgozunk, hogy senki ne merje többé megtámadni Magyarországot. Közép-Európa sokkal bonyolultabb hely, mint amilyennek az ön foteléből tűnhet” – fogalmazott a kormányfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mérgező örökvegyületek szivárognak a Dunába az akkugyárak mellett, a budapesti ivóvízbázist védő szűrőn is átjuthatnak
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont mérései szerint az akkugyártásban használt rövid szénláncú PFAS-ok a Dunába jutnak. Ez veszélyezteti az új uniós ivóvíz-irányelv betartását a parti szűrésű kutaknál.
Aggasztó eredményekkel zárult egy friss magyar kutatás, amely a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító környékén vizsgálta a folyó vizét és üledékét – számolt be róla a Telex.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a két évvel ezelőtt indított vizsgálatuk során az „örökvegyületeknek” is nevezett szerves vegyületeket, a PFAS-okat keresték a folyóban, és bőven találtak is belőlük, főként az említett gyárak közelében.
Az elmúlt években nem csupán a gyáron belüli szennyezések miatt kerültek a figyelem középpontjába a magyarországi akkumulátorgyárak. Négy évvel ezelőtt a gödi talajvízben, majd két éve a gödi kommunális szennyvízben és a szántóföldön is kimutatták az akkugyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-t. A Greenpeace pedig az SK komáromi akkugyáránál azt tárta fel, hogy a hatóságok szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyeztek a cégnek.
A most vizsgált PFAS-vegyületcsaládba több ezer, különböző mértékben fluorozott szerves vegyület tartozik, amelyek tartósak, az élőlények szöveteiben felhalmozódnak és mérgezőek. Rendkívül nagy kémiai stabilitásuk miatt az ipar kedveli őket, de a környezetbe kerülve éppen ez a tulajdonságuk válik hátrányossá. Míg a hosszú szénláncú PFAS-vegyületeket vízlepergető anyagokhoz, például esőálló textíliákhoz használják, addig az akkumulátorgyártásnál a rövid szénláncú változatokat adalékolják az elektrolitokhoz. Ezek a vegyületek a kezelt ipari szennyvízzel a folyóba jutva az üledékben feldúsulnak.
A HUN-REN kutatói az eredményeiket a Journal of Environmental Chemical Engineering című folyóiratban megjelent közleményükben foglalták össze. A kutatócsoport a PFAS-szennyezőforrásokról az úgynevezett adszorbeálható szerves fluorvegyületek (AOF) összkoncentrációjának mérésével tájékozódott.
„Az így keletkező fluorid anionokat kapcsolt ionkromatográffal mérjük. Az üledékek esetében ezt megelőzi egy metanollal végzett és ultrahanggal támogatott extrakciós lépés” – mondta Záray Gyula professzor emeritus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a kutatás egyik szerzője. Hozzátette, hogy a módszer nemcsak költséghatékony, de jelezheti új, ismeretlen szennyezők megjelenését is. „Az általunk alkalmazott AOF-méréstechnika azonban nemcsak a kisebb költségvonzat miatt előnyös, a szerves vegyületekhez kötött fluortartalom megnövekedése már utalhat egy új, ismeretlen célvegyület, egy új PFAS-komponens technológiai alkalmazására is.”
A kutatók 2024. július és 2025. január között 96 mintát vettek nyolc magyarországi helyszínről, többek között a komáromi akkumulátorgyárnál, a dunaföldvári papírgyárnál, valamint olyan pontokon, amelyek a gödi akkumulátorgyár és a százhalombattai kőolaj-finomító hatását tükrözik. A legnagyobb mértékű szennyezést közvetlenül az ipari kibocsátások közelében mérték, a vegyületek koncentrációja a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari forrásra utal.
A legmagasabb üledéki koncentrációt a komáromi akkugyár környezetében találták, és a vizsgálati adatok szerint a folyómeder üledékében néhol százszor nagyobb volt a szennyezőanyag-koncentráció, mint a vízben. Az akkumulátorgyáraknál a rövid szénláncú PFAS dominált, ami a parti szűrésnél jelenthet nagyobb környezeti kockázatot. Bár a kutatás nem tudta közvetlenül a gyárak tevékenységéhez kötni a kibocsátást, a koncentráció csökkenése a gyáraktól távolodva erős közvetett bizonyítékot jelent.
„Óriási a számuk, de gőzünk sincs egyelőre, hogy pontosan mennyi PFAS-komponens van detektálható mennyiségben nálunk a Dunában, hiszen hosszú élettartamuk miatt a németországi, osztrák, szlovák területekről, továbbá az ottani mellékfolyókon keresztül, számos szennyező folyamatos transzportjával kell számolnunk”
– mondta Záray Gyula.
A PFAS-vegyületek a táplálékláncban felhalmozódnak, így a halak és a potenciálisan szennyezett ivóvíz fogyasztásával az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A problémát különösen aktuálissá teszi a január 12-én bevezetett új, európai uniós ivóvízirányelv, ami a PFAS-szennyezők összkoncentrációját 0,5 mikrogramm/liter értékben határozza meg. „Tekintettel arra, hogy az ívóvízellátás több Duna menti településen, így Budapesten is, döntő mértékben parti szűrésű kútrendszereken alapul, és hogy a frissen publikált eredmények szerint számolnunk kell azzal, hogy az akkumulátorokban használt PFAS-komponensek (például GenX vagy ADONA) átjutnak a szűrőrétegen, gyors intézkedésekre van szükség az új előírásoknak megfelelő ívóvízminőség biztosításához” – hangsúlyozta a kutató.
A szakember szerint a megoldást a parti szűrésű kutakból nyert vizek hatékony utókezelése jelenthetné, például granulált aktív szénen való adszorpcióval, ioncserével vagy reverzozmózissal.
„De ezeket is ugyanolyan gőzerővel kellene fejleszteni itthon is, mint az akkumulátorgyárakat”
– fogalmazott Záray Gyula. A helyzetet nehezíti, hogy egyes cégek titkolóznak. „Sajnos vannak olyan gyárak hazánkban, ahol üzleti titokként kezelik a kétségtelenül jelentős költségű kutatások eredményeként alkalmazást nyert adalékanyagokat, de ezekről nem adnak kellő információt. Biztonsági és környezetvédelmi szempontok miatt azonban tudni kellene, hogy milyen anyagok érkeznek be egy gyár területére, és azt milyen molekulákból álló anyagok hagyják el. Ennek a megvalósítását hatósági szinten biztosítani kell, és ehhez kell adaptálni a hatékony víztisztítási technológiákat” – mondta a professzor.
Aggasztó eredményekkel zárult egy friss magyar kutatás, amely a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító környékén vizsgálta a folyó vizét és üledékét – számolt be róla a Telex.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a két évvel ezelőtt indított vizsgálatuk során az „örökvegyületeknek” is nevezett szerves vegyületeket, a PFAS-okat keresték a folyóban, és bőven találtak is belőlük, főként az említett gyárak közelében.
Az elmúlt években nem csupán a gyáron belüli szennyezések miatt kerültek a figyelem középpontjába a magyarországi akkumulátorgyárak. Négy évvel ezelőtt a gödi talajvízben, majd két éve a gödi kommunális szennyvízben és a szántóföldön is kimutatták az akkugyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-t. A Greenpeace pedig az SK komáromi akkugyáránál azt tárta fel, hogy a hatóságok szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyeztek a cégnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Személyesen Lévai Anikó jelent meg Magyar Péter ellenfelénél a legfontosabb budapesti csatatéren kampányolni
Steiner Attila, a Fidesz jelöltje a kampányrajt napján és egy későbbi fotón is Lévai Anikóval mutatkozott. A 2022-ben elvesztett körzetért folyó harc kimenetele országos jelentőségű lehet.
Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is beszállt a fideszes Steiner Attila kampányába a budapesti 3-as számú választókerületben – írja a 444. A miniszterelnök felesége a hivatalos kampányrajt napján tűnt fel az államtitkár oldalán, majd néhány nappal később egy csoportképen is szerepelt, amelyen Steiner Attila és csapata a jelölt nyilvántartásba vételét ünnepelte.
A választókerület azért is különleges, mert itt lakik Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, és itt indul egyéniben Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje. Magyar egyébként korábban arról beszélt, szeretné, ha maga Orbán Viktor indulna itt ellene egyéniben.
A budapesti 3. országgyűlési választókerület a teljes XII. kerületet és a XI. kerület északnyugati részét, Sasadot, Gazdagrétet és Őrmezőt foglalja magába. A körzet hosszú évekig tradicionálisan fideszes volt, hiszen 2010-ig Pokorni Zoltán, aztán Fónagy János, majd Gulyás Gergely volt az országgyűlési képviselője, 2022-ben azonban már az ellenzéki összefogás jelöltje, Hajnal Miklós győzött.
Tavaly decemberben derült ki, hogy a Fidesz Steiner Attilát, a párt hegyvidéki választókerületének elnökét, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát indítja a körzetben. A nyilvántartásba vételét követően Steiner úgy fogalmazott: „hivatalosan is Hegyvidék és Nyugat-Újbuda képviselőjelöltje lettem! Köszönöm a rengeteg ajánlást, biztatást, a munka most indul csak be igazán!”
A kampány már korábban is tartogatott feszültséget. Tavaly decemberben „Ki az a Steiner Attila?” feliratú plakátok jelentek meg a kerületben, amire Magyar Péter a közösségi oldalán úgy reagált: „De lehet, hogy ők sem tudják, ki is Steiner Attila, mert ilyen plakátokkal árasztották el a kerületet.” Steiner Attila szintén a közösségi médiában üzent Magyar Péternek, utalva korábbi ismeretségükre:
„Évtizedek óta jól ismerjük egymást, és nagyon örülök, hogy egyéniben indulsz a 3-as vk-ban a választásokon. Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről”.
Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is beszállt a fideszes Steiner Attila kampányába a budapesti 3-as számú választókerületben – írja a 444. A miniszterelnök felesége a hivatalos kampányrajt napján tűnt fel az államtitkár oldalán, majd néhány nappal később egy csoportképen is szerepelt, amelyen Steiner Attila és csapata a jelölt nyilvántartásba vételét ünnepelte.
A választókerület azért is különleges, mert itt lakik Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, és itt indul egyéniben Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje. Magyar egyébként korábban arról beszélt, szeretné, ha maga Orbán Viktor indulna itt ellene egyéniben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tegnap Ilona és én is jogerősen pert nyertünk a maffia ellen” – Magyar Péter egy fideszes politikus ellen, a barátnője a propagandasajtó ellen nyert
A Tisza Párt elnökét a pécsi Volvo-botránnyal kapcsolatos kijelentései miatt perelte be Csizi Péter fideszes képviselő, „bukott államtitkár”. Párja a róla megjelent nyaralós fotók és hazugságok miatt indított pert.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy pert nyertek. „Tegnap Ilona és én is jogerősen pert nyertünk a maffia ellen” – írta posztjában.
Magyar azt írja, Csizi Péter fideszes képviselő, „bukott államtitkár” azért perelte be, mert azt mondta róla, hogy köze van a pécsi Volvo botrányhoz és a pécsiek pénzének eltüntetéséhez. A politikus állítása szerint a bíróság neki adott igazat. A bejegyzés szerint élettársa, Ilona is pert nyert, ő „Orbán Viktor aljas propagandáját” perelte be. Magyar Péter úgy fogalmazott:
„10 évre visszamenően lehozták a nyaralásain készült fényképeket és össze-vissza hazudoztak. Ő is megnyerte a pert és a Borsnak bocsánatot kell tőle kérnie, valamint több mint kétmillió forintot is meg kell fizetnie.”
Magyar Péter bejegyzése végén megjegyezte, hogy ugyanez történt korábban a Hír TV-vel is.
A pécsi Volvo-ügy hátterében a Tüke Busz Zrt. 2015-ös, 115 használt buszról szóló, 3,5 milliárd forintos beszerzése áll. A vádirat szerint a flotta ára egy közvetítő cég miatt közel 650 millió forinttal lett magasabb. A megismételt eljárás a Szekszárdi Törvényszéken 2025-ben elsőfokon két vádlott börtönbüntetésével zárult. A perben politikusok, köztük a korábbi pécsi alpolgármester és volt fideszes országgyűlési képviselő, Csizi Péter tanúként szerepeltek. Csizi neve a tárgyalásokon többször felmerült, 2025. március 31-én pedig lemondott belügyi helyettes államtitkári posztjáról, de az ügyben nem vádlottként szerepelt.
A kormánypárti médiával kapcsolatos perek nem előzmény nélküliek, 2025 áprilisában a HírTV-nek bírósági ítélet nyomán két helyreigazítást is közzé kellett tennie a Magyar Péter Ötkertben történt állítólagos botrányáról szóló anyagai kapcsán. A csatorna elismerte, hogy több, obszcénnek beállított idézet és fenyegetés valótlan volt.
A Borssal szemben 2025 decemberében a kamunak bizonyuló "TISZA-adó"-ügyben a bíróság ideiglenes intézkedéssel a lap különszámának terjesztését is megtiltotta.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy pert nyertek. „Tegnap Ilona és én is jogerősen pert nyertünk a maffia ellen” – írta posztjában.
Magyar azt írja, Csizi Péter fideszes képviselő, „bukott államtitkár” azért perelte be, mert azt mondta róla, hogy köze van a pécsi Volvo botrányhoz és a pécsiek pénzének eltüntetéséhez. A politikus állítása szerint a bíróság neki adott igazat. A bejegyzés szerint élettársa, Ilona is pert nyert, ő „Orbán Viktor aljas propagandáját” perelte be. Magyar Péter úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
