UTAZZ
A Rovatból

Sisi királyné 14 újraálmodott ruháját először mutatják be együtt kedvenc kastélyában

Az idén elkészült gyönyörű koronázási ruha hű másának kutatásáért és elkészítéséért Czédly Mónika díjat is kapott.


Az idei év kettős évforduló volt Sisi életében és a magyarság történetében. 180 éve született Erzsébet, és 150 éve koronázták meg Ferenc Józsefet, és lett királyné Sisi. A Gödöllői Királyi Kastély ezért ebben az évben A Bölcsőtől a koronáig rendezvénysorozatán felidézte a híres asszony életét, szerepét a magyar történelemben, hatását a magyar kultúrában. Ennek keretében nyílt meg novemberben Az Erzsébet királyné újraálmodott ruhái című kiállítás, amelyen Czédly Mónika ruhatervező által készített ruhákat és a forrásul is szolgáló korabeli fotókat, festményeket csodálhatod meg 2018. február 25-éig.

A magyarok szeretett királynéja kora híresen szép asszonya volt. A 172 cm magas, sudár, 48-55 cm derékbőségű, karcsú Sisi mindig elegáns volt, ruhái divatot diktáltak. Öltözködésében is voltak kedvenc színei és anyagai, és szívesen csempészte bele ruháiba a magyar mintákat, formákat is.

dav
Több fotó és festmény is készült Sisiről, de kevés hiteles ruhadarab, kiegészítő maradt meg. Bár leírások is megörökítették az öltözékeit, többször egymásnak ellentmondóan ábrázolták azokat.

Czédly Mónika és csapata alapos kutatómunka után fogott neki a ruhák rekonstruálásának. Mára 14 öltözék mutatja be a még szinte gyereklány Erzsébet kedvenc darabjától, egészen a pompázatos koronázási ruháig a királyné híres ruhadarabjait.

Az első 2007-ben készült el, a legutóbbi pedig idén. A tíz év alatt összeállított kollekció először Gödöllőn látható együtt.

A kiállításon Czédly Mónika, a koronázási ruháért Magyar Kézműves Remek díjjal kitüntetett ruhatervező vezetett végig minket, a kutatásokról Pálinkás Patrícia Zita történész mesélt, a csipkék készítésének titkaiba pedig Túrós Istvánné, szintén díjazott csipkeverő avatott be.

A ruhákat mind valódi méretben készítették el, és a babák is az akkori Erzsébet méretére készültek,

így látható a királyné alakjának változása is. Ezen kívül jól nyomon követhető a divat változása, a nagy abroncsos ruhától az uszályok méretének változásáig.

dav

A koronázási ruha

A kiállítás legkáprázatosabb darabja a koronázási ruha. Ennek elkészítése volt a legnehezebb és legaprólékosabb.

Az első változat 2007-ban készült el a Rabending-fotó alapján. Sokáig azt gondolták, hogy ezt viselte Erzsébet a koronázási szertartáson, mert több fotón is ebben szerepelt. Ám a kutatások során kiderült, hogy ez már az esemény előtt elkészült, és Sisi a hivatalos megjelenései alkalmával vette fel.

d

A valódi koronázási ruha ennél sokkal pompázatosabb volt. A festmények, elsősorban Székely Bertalan és Kovács Mihály alkotása és a leírások nyomán indultak el, és végül rátaláltak a ruhából készült misegarnitúrára, amely már segített az anyag, a hímzés rekonstruálásában.

A ruha kutatásának történetéről korábbi írásunkban ITT olvashatsz.

A tervező elmondta, hogy a régi 65-70 cm széles szövetekből 53-54 méterre volt szükség az eredeti ruha elkészítéséhez. A díszítésre pedig 3800-4000 darab briliánst használhattak. A hímzés ezüst szállal készült, és vélhetőleg egyszerre sokan dolgoztak rajta.

_DSC0996_DxO

Ezt a ruhát Erzsébet a koronázási ünnepségen, majd később a Várban és a Vigadóban tartott fogadásokon viselte.

Erzsébet koronájáról a történész, Pálinkás Patrícia Zita ezt írta: "Időközben Erzsébet kikérte ezt a házi koronát a bécsi udvari kincstárból, amit rendelkezései szerint átalakítottak. Fekete bársonnyal bélelték ki az ezüstből készült koronát, melyen négy egymást keresztező ív volt, s a díszítő gyöngyöktől és briliánsoktól, a drágakövek csillogásától szinte alig lehetett látni az ezüst alapot."

A Pesti Hölgy-Divatlap így írt a királynéról a koronázási ünnepségsorozat harmadik napján: „bájban és fényben pompázott. Nehéz fehér selyembe volt öltözve dús és művészi ezüst kivarrásokkal, melyek elszórt bodzavirág alakban ragyogtak; hasonlóan volt diszitve a gazdag szegélyzet is. Elől egy ragyogó széles gyémánt vonal futott le s hosszú gyémántoktól tündöklő uszály követé a fejedelmi karcsu alakot. A gyönyörü hajfonatok közt is gyémántok szikráztak. Rendkivüli szépségü gyémánt nyakék, magyar csipke-kötény, gyémántokkal tele szórva sokszorozták a káprázatos fényt.”

Utána a Veszprémi Püspökség kapta meg a ruházat egy részét, és az uszályos szoknyából és kötényből misegarnitúra készült.

Külön érdekesség volt, hogy a leírások szerint a csodásan csillogó ruhát gyémántokkal díszítették. Ám Sisi – spórolva a kincstári vagyonnal – a meglévő ékszerekből szedette ki a drágaköveket, majd az esemény után azokat visszavitték a kincstárba.

Az adatgyűjtés után a képeken ábrázolt orgonamintákat, a csipkemintákat kinagyították, és Czédly Mónika rajzolta újra ezeket három hónapos munkával. A ruha csipkerészét egy magyar csipkeverő készítette el, egy éven át dolgozott rajta. Elmondták, hogy sokat kísérleteztek, míg végül összeállt a most látható minta.

Czédly Mónika mesélt arról is, hogy mióta kutatja Erzsébet ruháit, és mi mindent sikerült eddig megtudnia. Írásunkat ITT találod.

Sisi öltözékei a kockás ruhától az időskori látogatóruháig

A kiállítás többi darabja végigkíséri a királynét a gyerekkorától egészen a visszahúzódott, gyászoló, idősebb koráig. Látható a 15 éves lányként viselt kockás ruha, a lovaglóöltözék, udvari díszruhák, a gyémántcsillagos báli ruha és egy időskori látogatóruha is.

ddddddddd

A legérdekesebb ruhákról még többet ITT olvashatsz

Fotók: Okolicsányi Zoltán, Söptei Zsuzsanna


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: