nyito
Sisi koronázási ruhájának köszönheti, hogy talpra tudott állni egy súlyos betegség után
Czédly Mónika munkája mellett megszállottan kutatja Erzsébet királyné ruháinak történetét, eddig 14 öltözékét rekonstruálta.
Söptei Zsuzsanna írása - szmo.hu
2017. június 14.



150 évvel Ferenc József királlyá és Erzsébet királynévá koronázása után bemutatták a Gödöllői Kastélyban Sisi koronázási ruhájának hiteles másolatát.

A ruha elkészítője, a kutatás vezetője Czédly Mónika volt, aki 2004 óta foglalkozik a magyar királynék ruháinak rekonstruálásával. Legnagyobb álma a koronázási ruha valósághű elkészítése volt.

sisiruga_uj5

Mostanra sikerült felkutatni minden szükséges információt, a textilipar is elő tudta állítani a megfelelő anyagot, és egy egész csapat több hónapos munkájának eredményeként végre mindenki megnézheti, milyen csodálatos látványt nyújthatott Sisi a nagy napon. A ruha készítésének titkairól is beszélt Mónika korábbi cikkünkben.

sisi

Hogy miért akarta Czédly Mónika megfejteni a Sisi ruhák titkát, hogyan készültek el az eddig bemutatott öltözékek, és mennyi minden szükséges mindehhez – erről mesélt a Szeretlek Magyarországnak.

A történet 2004-ben kezdődött. Mónika egy komoly, fájdalmakkal járó betegséggel küzdött, és mindez teljesen felőrölte őt testileg-lelkileg. Azt gondolta, hogy lassan nincs tovább. Egy nap az orvostól hazafelé tartva úgy érezte, hogy be kell mennie a Gödöllői Kastélyba, hogy újra – ki tudja hányadszor már – láthassa az ott kiállított koronázásról készült festményt.

Kicsi korától kezdve szeretett rajzolni, és ahogy a képet nézte, rádöbbent, hogy ő is pont ilyen ruhákat rajzolgatott kislányként.

Sokáig állt ott, és próbálta az apró részleteket is alaposan megfigyelni. Szakmájából adódóan egészen más szemmel figyelte most a képet. És ahogy figyelte,

úgy érezte, hogy neki ezzel még dolga van. Nem adhatja fel a küzdelmet, meg kell gyógyulnia, hogy ezt a ruhát egyszer a valóságban is elkészíthesse.

sisiruga_uj4

Innen indult el egy hosszú, és sokszor küzdelmes kutatómunka, amelynek eredményeként ma 14 Sisi ruhát láthatunk. A nehézségek miatt többször is fel akarta adni hobbiját, de családja támogatta őt. Mint mondta, nekik köszönheti, hogy átsegítették őt a nehézségeken, lelkileg is, és sokszor éjszakákban menően beszálltak mellé dolgozni is.

A ruhák iránti szeretete kislánykora óta megvan. Gyerekként Szarka néni mesélt neki sokat. Az idős Ili néni - aki egyébként a Budavári Palotában született - korábban Horthyéknál dolgozott cselédlányként. (Férje, Szarka József Horthy Miklós kormányzó gépkocsivezetője volt.) A hölgy később kiköltözött a Hunfalvi utcába. Itt találkozott a kis Mónikával, aki állandóan királylányokat rajzolt. Sokat mesélt neki a Budavári és bécsi emlékeiről, az úri életről.

szalonbp_hirlap_hirdetes

Mónika odahaza pedig sok régi családi emlék között fotókat, anyagokat, csipkéket, kesztyűket és könyveket is talált. Ez teljesen természetes volt, hiszen családjában varrással foglalkoztak.

D'Elia Ferenc egykori szalonja 1880-tól Budapesten az V. kerületi Dorottya utca 8. szám alatt működött.

Nagymamája és nagynénje, akik szintén varrónők voltak, készítettek ruhákat megrendelésre is, többek között Honthy Hanna, a Vámosi-Záray házaspár, Zalatnay Sarolta viselte az ő kreációjukat, de varrtak táncruhákat is.

Mónika is otthon tanult meg szabni-varrni. Megosztották vele a szakma titkait, és pár fontos igazságot. A nagymama szokta mondogatni, hogy „a ruha attól áll, ahogy megvarrják”. Régen nem volt leírása egy-egy ruhának, nem dokumentálták a mívesebb darabokat sem, a mesterség fogásait úgy lesték el egymástól.

Czédly Mónikának nem volt kérdés a továbbtanulás sem. A meglévő tudása mellé textilvegyész végzettséget szerzett, így már pontosan tudta, hogy hogyan készülnek az anyagok, milyen a festés, tisztítás folyamata.

1988 decemberében nyitotta meg első esküvői ruha szalonját Budapesten, a II. kerületben, ahol saját tervezésű és kivitelezésű ruhákat készített. Ma is ezzel foglalkozik, de a székhelye Gödöllőn van.

2004-ben, mikor elhatározta, hogy megvarrja Sisi koronázási ruháját, akkor eldöntötte, hogy csak olyan ruhát készít el, amelyről van hiteles leírás, vannak források és jól rekonstruálható az eredeti öltözék.

Az első darabja 2007-ben készült el, az abban az időben fellelhető adatok alapján. Erzsébet koronázási öltözéke már akkor is nagyon szépen mutatott, de tudta, hogy még alaposabban utána kell nézni minden apró részletnek.

28 (Copy)

Nem adta fel a munkát, és most, tíz évvel később elkészülhetett egy minden szempontból hiteles, a feltárást is dokumentáló verzió.

sisiruga_uj2sisiruga_uj3

Emellett az évek során 12 ruhát rekonstruált és még egy további ruha most készül. Így a teljes kollekciója 14 darabból áll.

Valamennyit az eredeti módon, vagy kézzel, vagy lábbal hajtós varrógéppel varrták, a díszítések, csipkék, hímzések is mind kézimunka, az anyagokban is arra törekedtek, hogy az eredetihez a legjobban hasonlító legyen.

Így például az új koronázási ruha anyagára sok évet kellett várni, hiszen öt évvel ezelőtt lett olyan technológia, amely a fémszálas, bordázott anyagot elő tudta állítani.

A ruhákat saját pénzén készíti el, egy-egy darab komoly összegeket igényel, hiszen különleges anyagokból, egyedi díszítésekkel varrják, hímzik, az eredeti méretben. A ruharekonstrukció sok utánjárást, kutatást igényel levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban. Számtalan üzlet bejárását is jelenti, hogy a megfelelő anyagokat felkutassák, vagy legyártassák.

A szabásminták elkészítésére nem csak nagy szakértelem, hanem például meglehetősen nagy hely is szükséges, mert a ruhák egy részét papíron is lemodellezik, és egy hosszú uszály kiterítésére bizony megfelelő üres padlóterület kell. Legutóbb is egy helyi intézmény segítette ki őket két hónapra, amíg a koronázási ruha darabjait összeállították.

Mivel nagyon fontos Mónikának, hogy amennyire csak lehet, az eredeti állapotot adják vissza, így sokszor egyedi megrendelésre készült méteráruból szabják Sisi ruháit. Az eldolgozásra külön figyelnek, a mai technikákat kerülik, és korhű módon készítik el azt is, bár mint megtudtuk, ott egy kicsit „csalnak”. Ennek egyszerű oka van, a korabeli díszruhákat csak egy-két alkalommal viselték, majd jótékony célra felajánlották. Így a belső eldolgozásra nem fektettek akkora hangsúlyt. Ma ezt természetesen nem lehetne megtenni, mert a ruhák tartósságát veszélyeztetné.

Az köztudott, hogy Sisi rendkívül vékony és karcsú volt. Olyan pici dereka volt, mint egy gyereknek. Bár nem volt túl nagy ruhatára, arra mindig ügyelt, hogy divatos, elegáns, nőies legyen. Még a lovaglóruhájának készítését is maga felügyelte, egy fanyeregben ülve próbálta fel, hogy megfelelő esése legyen az anyagnak.

A ruháknak mindig története is volt, amelyek hozzátartoznak az öltözékekhez is.

Ezért Mónika és csapata ezeket is feldolgozza, megőrzi, hogy aztán a bemutatókon mindannyian megismerhessük.

A kollekciót kiállításokon mutatják be, de tartanak bemutatókat is. Jelenleg több helyszínen is láthatók a ruhák, Németországban, Veszprémben és rendezvényeken is.

A teljes kollekciót egy helyszínen november 17-től nézhetitek majd meg Gödöllőn a kastélyban, ahol Mónika és segítői elmesélik, milyen forrásokat találtak, hogyan tudták ilyen pontosan rekonstruálni Erzsébet királyné koronázási ruháját.

Néhány különleges ruha a kollekcióból

A 15 éves Erzsébet 1852-ben

A müncheni fényképész, Alois Löcherer felvételén látható kamaszlány a kor divatos kockás taft ruhájában feszengve ül. Édesanyja ezt mondta róla 1853 tavaszán: "Sisi csinos, mert nagyon fiatal, máskülönben nincs egyetlen igazán szép vonása sem”.

kockasruha_sisi

Erzsébet lóháton a possenhofeni kastély előtt, 1853

Andreas Fleischmann, Carl Theodor Piloty festménye után készült színezett acélmetszete

Erzsébet szenvedélyes lovas volt, még lovardát is építtetett, ahol nagy tükrök előtt gyakorolt. A bajor hercegnő a képen egy hagyományos lovaglóruhát visel, de krinolin nélkül, és férfi nyakkendőben. A kabátkája már akkor magyaros stílusú volt.

lovagloruha_sisi_2

Erzsébet császárné udvari díszruhában, 1859

Id. Franz Russ olajfestménye

A Franciaországból elindult szokás szerint a nagy udvari ünnepségekre külön udvari díszruhát viseltek a 18. századtól a Habsburgoknál is. A mélyen kivágott, csipkékkel díszített, arany hímzéses öltözékhez hosszú, hímzett uszályt viselt Sisi.

diszruha_sisi

Erzsébet császárné magyar díszruhában, 1855 körül

Ismeretlen mester olajfestménye

Az ifjú feleség ruháit kezdetben Zsófia hercegné választotta ki. Az esküvőre például egy rózsaszín szoknyás magyar díszruhát kapott. A főhercegné ezt írta róla napklójában: "Erzsébet és a huszáregyenruhát viselő császár valóban szép és kecses pár volt."

A magyar ruha felválthatta az udvari eseményekre előírt díszruhát. Jellemzője a fűzött, vékony derék, a habos ingváll, bő szoknya és kötény volt. Erzsébet a koronázásig ezt viselte minden magyar vonatkozású fogadáson, ünnepélyen.

magyarosruha_sisi

Erzsébet császárné báli ruhában, a gyémántcsillagokkal, 1865

Franz Xaver Winterhalter olajfestménye után készült másolat

A mester az udvarban három képet készített Sisiről, leghíresebb közülük a csillagokkal díszített fehér selyem és tüll ruhás alkotás. A ragyogó szépségű Erzsébet hajában gyémánt csillagok láthatók. Akkor már jó ideje maga döntötte el, hogy mit visel. Szerette a divatot, de a saját ízlése szerint alakította azt. Sok fehéret viselt, ezüsttel, arannyal díszítve.

csillagosruha_sisi
KÖVESS MINKET:





Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x