HÍREK
A Rovatból

Mennyország tourist – 12 milliárdos támogatást kapott a katolikus egyház a szállodabizniszben

A főegyházmegyék hol wellnessközpontot, hol sporthotelt működtetnek. Információkat nem szívesen adnak ki a tevékenységükről.


Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből – írta meg a 24.hu. A pénzt eddig ingatlanvásárlásokra- és felújításokra, valamint épületek bővítésére használták fel.

A portál azt írja:

az egyház főleg a világi turizmusban látta meg az üzletet. Az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát.

A nagymértékű közpénztámogatás ellenére általában nem külön vállalkozásként működtetik az új üzletágat, hanem az egyházi szervezetbe olvasztva, a nyilvánosság számára nehezen átlátható felállásban. Információkat a tevékenységükről nem szívesen adnak ki.

A 24.hu több ilyen hotelt is felsorol:

  • a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya többéves felújítás után a karácsony előtti hetekben nyitott négycsillagos hotelt Dobogókőn. A rendtartomány céget alapított, a Cardoner Kft.-t, melynek ügyvezetője a 24.hu-val közölte, a teljes adózott jövedelem a jezsuita rendtartományé lesz, és egyházi alapfeladatokra, lelkigyakorlatos házak támogatására, illetve szociális és egyéb közfeladatok finanszírozására forgatják majd vissza a pénzt.
  • a bencés rend Kőszegen nyitott hotelt 2020-ban, miután a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott az óvárosban álló, háromszáz éves rendház felújítására. A 65 szobás Benedict Hotel nyitásakor azt közölték, hogy az épületben a turisták mellett a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vendégprofesszorai, hallgatói és kutatói is megszállhatnak, a közösségi terek pedig oktatási célokat is szolgálnak majd. A szálloda működését a nyitás óta egy profi szállodás cég, az Accent Hotel Solutions Kft. menedzseli.
  • a Veszprémi Érsekség két éve 40 milliárd forintos állami támogatással monstre felújítási és átalakítási munkálatokat kezdett a veszprémi várban. A projekt indításával párhuzamosan megvásárolta a Séd-patak partján álló Hotel Gizellát, a 28 szobás, konferencia-részleggel is rendelkező hotel vételárát és a pénz forrását azonban nem hozták nyilvánosságra. A szálloda az üzemeltető céggel, a DC Capital Kft.-vel együtt került az egyházmegye birtokába, mert az ingatlan az adásvétel idején elidegenítési tilalom alatt állt.
  • az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyát Erdő Péter bíboros, prímás 2020-ban áldotta meg, a Szent Tamás Házat, amelyet 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból építettek fel a két régebbi épület, a Szent György Ház és a vallási turisztikai célokat szolgáló zarándokszállás mellé. Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója a nyitás után elmondta, hogy az új szárny háromcsillagos minősítéssel üzemel, az épület 56 szobájában pedig egyszerre 110 vendéget tudnak elhelyezni.
  • a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét 2020 végén maga Orbán Viktor miniszterelnök lepte meg azzal, hogy támogatást adott az éppen eladósorba került, 27 szobás Wellness Hotel Kalocsa megvásárlásához, az érsekség pedig vallási célokra alakította át az állami pénzen megszerzett szállodát.
  • a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára 2021-ben jelentette be, hogy az állam ingyen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába adja a velemi Avar Hotelt, és költségvetési támogatást is biztosít a leromlott állapotban lévő szálló renoválásához. A hotel helyén egy katolikus ifjúsági központot nyitnak, a majdani Szent Vid Ház rendezvényház szállás, ifjúsági szállás és táborhely funkciókat egyesít majd.
  • A Szeged-Csanádi Egyházmegye tavaly augusztusban nyitotta meg a megyeszékhely vadonatúj sporthoteljét, amelyhez szintén jelentős támogatást adott az állam, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte. A szegedi püspökség a portál megkeresésére nem árulta el, hogy milyen szervezeti formában működtetik a hotelt, és milyen célokra szánják a bevételt.

Ezzel ellentétben a a pécsi püspökség ma már szabadulna Szent János Hoteltől, amit még két évtizede vásároltak meg. A Bama.hu cikke szerint az egyházmegye a mohácsi önkormányzatnak ingyen átadta a Szent János Hotel működtetési jogát.

A beruházásokról nem tettek közzé országos nyilvántartást, ezért a 24.hu munkatársainak szakértők segítségére is szükségük volt az információk összegyűjtéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videókon a Moszkvát ért eddigi legnagyobb ukrán csapás: Lángokban egy finomító, legalább kétszáz drón hatolt be a főváros légterébe
Bár az orosz fél csaknem 200 drón sikeres lelövéséről számolt be, az ukrán támadás így is komoly károkat okozott a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a teljes műveletben mintegy ezer drón vett részt több orosz régió ellen.


Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.

A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.

A támadási hullámban 17 ember sérült meg, halálos áldozatról egyelőre nem érkezett jelentés. Azonban a csapásokban súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén található, kulcsfontosságú olajfinomító egységek.

A robbanásokról több, nemzetközi szerkesztőségek által is ellenőrzött videó terjedt el az interneten. Az egyiken jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a létesítmény egyik részéből, majd egy újabb robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét.

A főváros környékén máshol is keletkeztek károk. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de a helyi hatóságok közlése szerint személyi sérülés itt nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben reagált az eseményekre. Állítása szerint a támadások egy mintegy 1000 drónt felvonultató, összehangolt művelet részét képezték, amelynek célpontjai között Rosztov régió és az oroszok által megszállt donbászi területek is szerepeltek.

Az ukrán elnök szerint az akció indokolt volt. „Ez egy teljesen jogos válasz azokra az orosz támadásokra, amelyek városainkat és közösségeinket érték” – írta.

Zelenszkij hozzáfűzte: „Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát, valamint az Oroszország elleni szankciókat.

Ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket”

- írta Zelenszkij, aki maga is posztolt videókat:

Ukrajna az utóbbi időben mindinkább azt a taktikát folytatja, hogy a háború közvetlenül is elérje az orosz polgárok mindennapjait, akiknek a Kreml propagandán keresztül azt kommunikálja, hogy ez egy országtól távol eső művelet. Kijev ezért támadta a múltban is a hatalmas kelet-európai ország energia-infrastruktúráját, most pedig a fővárost vette célba, demoralizáló céllal.

Az elmúlt hetekben több, nagyszabású akció is érte az orosz fővárost és környékét. Egy korábbi, szintén jelentős, halálos áldozatokat is követelő támadás során az ukrán erők közel 600 drónt vetettek be Oroszország 14 régiója ellen, válaszul a Kijev szerint napokon át tartó orosz légicsapásokra.

Egy másik alkalommal több mint 120 drónnal célozták a fővárost, és bár az orosz légvédelem a legtöbbet megsemmisítette, a lehulló roncsok miatt több lakóház is megsérült, és a támadásnak a főváros környéki településeken áldozatai is voltak.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leváltották a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját is
Jeney Áron négy éve került az NNI élére, most pedig a belügyminiszter felmentette. A tárca közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának vezetői kinevezését is visszavonták.


Pósfai Gábor belügyminiszter csütörtökön felmentette a szolgálat alól Jeney Áront, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának igazgatóját – tudta meg a HVG.

A hírt a Belügyminisztérium is megerősítette, közleményük szerint péntektől Schőn Péter Ernő vezeti a szervezetet, és ugyanekkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat élén is csere történik: Tomin Szilvia helyét Ródler Norbert veszi át.

Jeney 18 évet töltött a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és közel négy évvel ezelőtt, 2022. július 1-jén nevezték ki igazgatónak. Kinevezése előtt, 2021-től az Életvédelmi és Célkörözési Főosztály vezetője volt.

Pósfai június elején kezdte meg a rendvédelem csúcsszerveinek átalakítását. A belügyminiszter elsőként a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét menesztette, ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét mentette fel, majd leváltotta az országos rendőrfőkapitányt és a Készenléti Rendőrség parancsnokát is.

Eközben jelentős szervezeti átalakítás is várható, erről bővebben itt írunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újra az utolsó helyen Magyarország az Eurostat friss fogyasztási rangsorában
Az Eurostat szerdán tette közzé a 2025-ös, vásárlóerő-paritáson mért egyéni fogyasztási adatait, amelyen Magyarország sereghajtó lett. Az ország Lettországgal holtversenyben, az uniós átlag 73 százalékán áll.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. június 18.



Lettországgal holtversenyben ismét Magyarországon a legalacsonyabb az egyéni fogyasztás az Európai Unión belül, miután az Eurostat tegnap frissítette a 2025-ös adatokat. Az új statisztika újra alátámasztja azt az állítást, amelyet Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztat, miszerint Magyarország az EU legszegényebb országa – írja a Lakmusz.

A rangsor alján Észtország (74 százalék), valamint Bulgária és Szlovákia (holtversenyben 77-77 százalék) állnak, míg a lista élén Németország (120 százalék), Hollandia (119 százalék) és Ausztria (113 százalék) található.

A friss statisztika szerint mindkét országban az uniós átlag 73 százalékát éri el a vásárlóerő-paritáson mért tényleges egyéni fogyasztás (AIC), ami az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója.

A tényleges egyéni fogyasztás a háztartások által igénybe vett összes árut és szolgáltatást méri, beleértve az állam által nyújtottakat is, mint az egészségügy vagy az oktatás. Fontos megjegyezni, hogy a magyar adat egyelőre előzetes, így a későbbi véglegesítés során még változhat a sorrend.

A mutatót a politikai vitákban mindkét oldal használja. Míg Magyar Péter az uniós sereghajtó pozícióval érvel, addig a kormányoldal más, kedvezőbb statisztikákra hivatkozik. Ilyen például a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, amelyben Magyarország jobban áll az uniós átlagnál. Ugyanakkor korábban a parlamentben az AIC és a GDP/fő mutatókat említették az életszínvonal fő indikátoraiként.

A hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy bár a magyar fogyasztás 2015 óta szinte folyamatosan emelkedett, más tagállamok gyorsabb növekedése miatt az ország pozíciója nem javult érdemben.

Románia például 2017-ben előzte meg Magyarországot ebben a mutatóban, és azóta is gyorsabban zárkózik fel az uniós átlaghoz.

Tavaly decemberben az Eurostat még a 2024-es adatokat tette közzé, amelyek egy későbbi felülvizsgálat után nem mutatták Magyarországot az utolsó helyen. Az akkori közlemény már felhívta a figyelmet, hogy a vásárlóerő-paritások felülvizsgálata módosíthatja a rangsort, ami a mostani, 2025-ös előzetes adatokra is érvényes.

Via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk