HÍREK
A Rovatból

Mennyország tourist – 12 milliárdos támogatást kapott a katolikus egyház a szállodabizniszben

A főegyházmegyék hol wellnessközpontot, hol sporthotelt működtetnek. Információkat nem szívesen adnak ki a tevékenységükről.


Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből – írta meg a 24.hu. A pénzt eddig ingatlanvásárlásokra- és felújításokra, valamint épületek bővítésére használták fel.

A portál azt írja:

az egyház főleg a világi turizmusban látta meg az üzletet. Az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát.

A nagymértékű közpénztámogatás ellenére általában nem külön vállalkozásként működtetik az új üzletágat, hanem az egyházi szervezetbe olvasztva, a nyilvánosság számára nehezen átlátható felállásban. Információkat a tevékenységükről nem szívesen adnak ki.

A 24.hu több ilyen hotelt is felsorol:

  • a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya többéves felújítás után a karácsony előtti hetekben nyitott négycsillagos hotelt Dobogókőn. A rendtartomány céget alapított, a Cardoner Kft.-t, melynek ügyvezetője a 24.hu-val közölte, a teljes adózott jövedelem a jezsuita rendtartományé lesz, és egyházi alapfeladatokra, lelkigyakorlatos házak támogatására, illetve szociális és egyéb közfeladatok finanszírozására forgatják majd vissza a pénzt.
  • a bencés rend Kőszegen nyitott hotelt 2020-ban, miután a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott az óvárosban álló, háromszáz éves rendház felújítására. A 65 szobás Benedict Hotel nyitásakor azt közölték, hogy az épületben a turisták mellett a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vendégprofesszorai, hallgatói és kutatói is megszállhatnak, a közösségi terek pedig oktatási célokat is szolgálnak majd. A szálloda működését a nyitás óta egy profi szállodás cég, az Accent Hotel Solutions Kft. menedzseli.
  • a Veszprémi Érsekség két éve 40 milliárd forintos állami támogatással monstre felújítási és átalakítási munkálatokat kezdett a veszprémi várban. A projekt indításával párhuzamosan megvásárolta a Séd-patak partján álló Hotel Gizellát, a 28 szobás, konferencia-részleggel is rendelkező hotel vételárát és a pénz forrását azonban nem hozták nyilvánosságra. A szálloda az üzemeltető céggel, a DC Capital Kft.-vel együtt került az egyházmegye birtokába, mert az ingatlan az adásvétel idején elidegenítési tilalom alatt állt.
  • az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyát Erdő Péter bíboros, prímás 2020-ban áldotta meg, a Szent Tamás Házat, amelyet 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból építettek fel a két régebbi épület, a Szent György Ház és a vallási turisztikai célokat szolgáló zarándokszállás mellé. Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója a nyitás után elmondta, hogy az új szárny háromcsillagos minősítéssel üzemel, az épület 56 szobájában pedig egyszerre 110 vendéget tudnak elhelyezni.
  • a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét 2020 végén maga Orbán Viktor miniszterelnök lepte meg azzal, hogy támogatást adott az éppen eladósorba került, 27 szobás Wellness Hotel Kalocsa megvásárlásához, az érsekség pedig vallási célokra alakította át az állami pénzen megszerzett szállodát.
  • a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára 2021-ben jelentette be, hogy az állam ingyen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába adja a velemi Avar Hotelt, és költségvetési támogatást is biztosít a leromlott állapotban lévő szálló renoválásához. A hotel helyén egy katolikus ifjúsági központot nyitnak, a majdani Szent Vid Ház rendezvényház szállás, ifjúsági szállás és táborhely funkciókat egyesít majd.
  • A Szeged-Csanádi Egyházmegye tavaly augusztusban nyitotta meg a megyeszékhely vadonatúj sporthoteljét, amelyhez szintén jelentős támogatást adott az állam, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte. A szegedi püspökség a portál megkeresésére nem árulta el, hogy milyen szervezeti formában működtetik a hotelt, és milyen célokra szánják a bevételt.

Ezzel ellentétben a a pécsi püspökség ma már szabadulna Szent János Hoteltől, amit még két évtizede vásároltak meg. A Bama.hu cikke szerint az egyházmegye a mohácsi önkormányzatnak ingyen átadta a Szent János Hotel működtetési jogát.

A beruházásokról nem tettek közzé országos nyilvántartást, ezért a 24.hu munkatársainak szakértők segítségére is szükségük volt az információk összegyűjtéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem akarunk Magyarország lenni” – negyedmillióan vonultak utcára Prágában az Orbánnal szövetséges új cseh kormány ellen
Andrej Babis populista pártja decemberben tért vissza a hatalomba egy jobboldali-szélsőjobboldali koalíció élén. A kabinet - a kritikusok szerint magyar mintára - a közmédia finanszírozását és a civil szervezetek szabályozását is átalakítaná.


A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.

A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.

„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.

A szombaton eredetileg a budapesti CPAC Hungary-n szereplő Babis pénteken félútról fordult haza a pardubicei fegyvergyár felgyújtása miatt. A hatóságok vizsgálják, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, de az akciót egy izraeli fegyverek ellen tiltakozó csoport magára vállalta. A tűz egy dróntechnológiával is foglalkozó cég raktáránál keletkezett, a hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomoznak.

Orbán Viktor támogatását és együttérzését fejezte ki a cseh kollégájának, egyben azt is bejelentette, hogy „a csehországi terrortámadásért felelős nemzetközi csoportot terrorszervezetté nyilvánítottuk. Ha bármelyik tagja Magyarországra lép, azonnal elfogjuk.” A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy „az energetikai létesítmények után a védelmi ipari gyáraknál is meg kellett erősítenünk a védelmet.”

Babis és populista ANO pártja négy év ellenzéki időszak után decemberben tért vissza a hatalomba, egy jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló kormányt alkotva. Februárban már volt egy hasonló, mintegy 90 ezer fős tüntetés, akkor a résztvevők Petr Pavel köztársasági elnök mellett álltak ki, aki miniszteri jelölésekkel és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban összetűzésbe keveredett az új kormánnyal.

A kabinet tervei között szerepel a védelmi kiadások csökkentése, a közszolgálati televízió finanszírozásának megváltoztatása, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó közzétételi szabályok szigorítása.

Az ellenzők szerint ezek a lépések sértik a közmédia függetlenségét és a civil szféra mozgásterét.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Pataky Attila és Nagy Feró másfélmilliót kapott egy DPK-s fellépésért, a teljes költség közel 400 millió forint volt
Őket is előzi Radics Gigi, aki 3 milliót tehetett zsebre. A Tisza Párt elnöke szerint a Sportarénában tartott gyűlésre közpénzből fizették ki a fellépő celebek gázsiját is.


Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.

Magyar Péter azt állítja,

„Orbánék csak erre az egy rendezvényre majd 400 millió forintot égettek el”. Szerinte a kormányoldal azt hazudja, hogy a rendezvényt egy augusztusban bejegyzett alapítvány finanszírozta, de véleménye szerint „mindenki tudja, hogy ezt a háborús gyűlést is mi magyar adófizetők álltuk”.

A politikus posztjában külön kiemelte a fellépőket.

„Külön érdekesség az elvileg hazaszeretetből fellépő celebek gázsija. És ez csak egy alkalom. Szeptember óta valószínűleg mindegyikük több tízmillió adófizetői pénzhez jutott” – írta, majd hozzátette, hogy szerinte közülük sokan korábban az MSZP rendezvényein léptek fel, és feltette a kérdést, hogy akkor is „fűtötte-e” őket a hazaszeretet.

Magyar Péter bejegyzése végén közölte, hogy a teljes szerződést a mellékletekkel együtt megküldi a sajtónak és az Állami Számvevőszéknek, amelynek álláspontja szerint a pártok finanszírozását kellene vizsgálnia.

A Tisza Párt elnöke ezt a dokumentumot tette közzé:

A dokumentum szerint Nagy Feró, Pataky Attila, Demjén Ferenc, Oláh Gergő egyenként másfélmillió forintot, míg Radics Gigi 3 millió forintot kapott a fellépésért, Nagy Adri egymilliót.

Mivel az összegek együtt nem teszik ki a lap alján említett 390 millió 700 ezer forintot, így valószínűleg ez csak egy részlet a költségekből.

A DPK első országos találkozóját 2025. szeptember 20-án rendezték a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A szervezést hivatalosan a 2025. júliusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. végezte. Partos Bence, a cég tulajdonosa és a rendezvényt finanszírozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója szerint a költségeket magánadományokból fedezték. A szervezők a rendezvény konkrét végösszegét nem hozták nyilvánosságra, de a Telexnek nyilatkozó forrás a Sportaréna bérleti díját naponta 15–20 millió forintra becsülte.

Érkeznek a résztvevők az első DPK-gyűlésre 2025. szeptember 20-án, Budapesten / Nagy Bogi/SZMO

Magyar Péter korábban már utalt a DPK-gyűlés költségeire, akkor 1 milliárd forint „közpénz” elégetését említette, amit kormányzati szereplők vitattak. A mostani, közel 400 milliós tételről szóló állításait és a bemutatott dokumentumot független forrás még nem erősítette meg. Az ügyben említett Állami Számvevőszék elnöke Windisch László; a szervezet korábban a CÖF vagy a Megafon esetében sem állapított meg intézményes együttműködést a Fidesszel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kémbotrány a szomszédban: a Magyarországon is bevetett, választási manipulációkra szakosodott izraeli cég pecsételheti meg Orbán szövetségesének sorsát
A szlovén titkosszolgálat megerősítette a Black Cube jelenlétét, amely a kormány lejáratására készülhetett. A botrány miatt Janez Janša, Orbán szövetségesének pártja elvesztette korábbi előnyét, a verseny teljesen nyílttá vált.


Ma tartják a parlamenti választást Szlovéniában, a kampányfinist azonban beárnyékolta egy külföldi beavatkozás gyanúját felvető botrány, amely az utolsó napokban teljesen átírta az erőviszonyokat. A hónapok óta biztos befutónak látszó, Orbán Viktor szövetségeseként számon tartott Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt előnye elolvadt, miután kiderült, hogy a választási manipulációkra szakosodott izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube is feltűnt az országban – számolt be a szlovén sajtó alapján a Népszava.

A hatóságok vizsgálják az ügyet, és megerősítették, hogy a cég emberei az elmúlt hónapokban legalább négyszer jártak Szlovéniában, egyik alkalommal a Szlovén Demokrata Párt székházának utcájában is megfordultak. Robert Golob miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben már uniós szintű vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a tét nemcsak Szlovénia, hanem az egész unió választásainak tisztasága.

„Annyira fontos, hogy ne csak Szlovénia nevében cselekedjünk most, hanem azért is, hogy megvédjünk minden más államot, amely a következő hónapokban választási folyamat előtt áll” – mondta a kormányfő. Janša elismerte, hogy találkozott a cég egyik tanácsadójával, de tagadta, hogy bármi köze lenne a választási beavatkozáshoz.

A botrány hatása a közvélemény-kutatásokon is megmutatkozott. A Mediana ügynökségnél egy héttel korábban még 6,1 százalékponttal Janša pártja vezetett, a legfrissebb mérésükben viszont már Robert Golob Szabadság Mozgalma állt az élen 0,1 százalékponttal. Hasonló fordulatot mért a Valicon ügynökség is, ahol a Szlovén Demokrata Párt 3,4 százalékpontos előnye 2,5 százalékpontos hátrányba fordult át szűk három hét alatt. A jelenlegi kormányfő pártja a koalíciós partnerekkel szűk többségre számíthat, de a verseny annyira szoros, hogy a végeredmény megjósolhatatlan.

A vádak szerint az izraeli magán-hírszerző cég kiszivárogtatott hangfelvételek időzített közzétételével akarta korrupciós ügyekkel összekapcsolni a Golob-kormányt közvetlenül a választás előtt. A szlovén titkosszolgálat is megerősítette a Black Cube jelenlétét az országban.

A Black Cube neve Magyarországon sem ismeretlen. A Reuters 2023-ban számolt be arról, hogy az izraeli cég hamis LinkedIn-profilokkal és kamu álláshirdetéseknek álcázott videóhívásokkal vett célba magyar újságírókat és aktivistákat a 2022-es országgyűlési választás előtt.

A titokban rögzített anyagokból később a kormánypárti médiában jelentek meg lejárató tartalmak - az eset a 444.hu Valótlanul - Fekete Kampányok az Orbán-rendszerben című dokumentumfilmjében is bemutatásra került.

A legsúlyosabb incidens azonban Romániában történt 2016-ban, ahol a cég két munkatársát letartóztatták és elítélték, mert megpróbálták megfélemlíteni és lejáratni Laura Codruța Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetőjét. A művelet során feltörték Kövesi környezetének e-mail-fiókjait és zaklatták a családtagjait. A Black Cube tagadta a jogsértést.

Janez Janša a botrány ellenére stabil szavazóbázisra számíthat. Kampányában alacsonyabb adókat, a gazdasági lassulás megállítását ígérte, és a civil szféra, valamint a média állami támogatásának megvágását helyezte kilátásba.

Ellenfelei attól tartanak, hogy győzelme esetén a magyar modellhez hasonló illiberális fordulatot hajtana végre, miután korábbi miniszterelnöksége alatt már megpróbálta térdre kényszeríteni az állami médiát.

Janša a Die Pressének adott interjúban elismerte, hogy sok mindenben közös nevezőn van Orbán Viktorral, bár az Ukrajna-politikájuk eltér. A két politikus szövetsége régóta fennáll, a 2015-ös migrációs válság idején is hasonló álláspontot képviseltek, és a kapcsolatuk nemcsak ideológiai: Janša pártjához közel álló szlovén médiába Orbán Viktorhoz kötődő magyar üzleti körök is befektettek.

Via Népszava


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: Fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz-szimpatizáns
A politikus a Facebookon jelentette be a döbbenetes esetet. A helyszínre érkező rendőrök azonnal közbeléptek, és elszállították az elkövetőt.


Márki-Zay Péter szombat este a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, hogy „fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz szimpatizáns”.

A politikus a posztban köszönetet mondott a rendőrségnek, „aki azonnal közbelépett, lefegyverezte és elszállították az elkövetőt.”

A polgármester azt is írta, hogy az esemény egy Alpár Györggyel, a „Hírekahogyénlátom” csatorna készítőjével közösen rendezett „Orbánbúcsúztató” volt.

Márki-Zay Péter később azt írta, fegyvernek látszó tárgy volt az illetőnél.

„Ilyet nem tervez az ember egy közéleti eseményen, és nem is szabadna, hogy az erőszakosság a mindennapjaink része legyen”– írta a politikus.

A Telex megkeresésére Márki-Zay azt mondta: arcról ismerte a szerinte közismerten fideszes férfit, többször is találkoztak már a városban.

A hírek szerint véget ért az esemény, amikor az egyik utcából feltűnt a támadó, és Márki-Zay szerint előhúzott egy pisztolynak látszó tárgyat. A politikus hozzátette: az egészet csak onnan vették észre, hogy

a rendezvényüket felügyelő civil ruhás rendőrök azonnal a falhoz szorították a férfit, akit később egyenruhások vittek el a helyszínről.

A polgármester nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy valóban fegyver volt-e az elkövetőnél, és indult-e ellene eljárás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk