Legalább négy ember meghalt a Moszkva elleni, több száz drónos ukrán támadásban

Fordulat a népegészségügy élén: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfőn Oroszi Beatrix orvost, epidemiológust nevezte ki új országos tisztifőorvosnak. A miniszter a Facebook-oldalán közölte a döntést.

A személyi döntéssel párhuzamosan az intézményi struktúra is átalakul. Az új tisztifőorvos megerősítette, amit a miniszter is jelzett: profiltisztítást hajtanak végre, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem marad meg jelenlegi formájában.

Az új, független háttérintézmény vezetője Szepezdi Zsuzsanna lesz. A népegészségügyi feladatok továbbra is az országos tisztifőorvos irányítása alatt maradnak.

Oroszi Beatrix Surján Orsolyát váltja a poszton, aki tavaly május vége óta látta el a feladatot. Oroszi korábban az Országos Epidemiológiai Központ megbízott vezetője volt annak 2017-es megszűnéséig, majd a koronavírus-járvány alatt a kormánynak tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport tagjaként vált ismertté. A szakember többször is kritikusan nyilatkozott a magyarországi járványkezelésről.

A gyógyszerhatóságot 2023 nyarán olvasztották be az akkor Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központba. Az összevonás, amellyel a gyógyszerpiac felügyelete is a tisztifőorvoshoz került, komoly szakmai vitákat váltott ki, és a gyógyszerhatóság több munkatársa is felmondott. Müller Cecília tavaly május végén vonult nyugdíjba, utódja Surján Orsolya lett. A sajtó már áprilisban arról írt, hogy egy esetleges Tisza-győzelem után Oroszi Beatrix kaphatja meg a pozíciót.

Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.

„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.

„Az állatorvosi rendelőmbe befújt a szél (vagy egy kiscica behozta, ki tudja, hogy történt?) Orbán papa és Mészáros Lőrinc cégei közötti szerződéseket és egy kimutatást a tavaly leszállított mennyiségekről.”

Három fő pontban foglalja össze a dokumentumok tartalmát. Az első szerint

„Talán a »legszebb« összehasonlítás akkor tehető, ha az Orbán bányáinak NYILVÁNOS ÁRLISTÁJÁVAL vetjük össze a LŐRINCNEK ADOTT ÁRAKAT” – fogalmazott.

Második pontként azt emeli ki, hogy

A harmadik pontban egy táblázatos összesítésre hivatkozik, amely szerinte a lehívott mennyiségeket mutatja. A poszt szerint 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1-es autópálya bővítésére, valamint az iváncsai akkumulátorgyár vasútépítéséhez ment. Hozzáteszi, a táblázat számainak valódiságáról nem tud meggyőződni, azt a hatóságoknak kell majd ellenőriznie, de a szerződéseket és a bennük lévő számokat valódinak tartja.

A nyilvános cégadatok szerint a Dolomit Kft. 2025-ös nyeresége 2,61 milliárd forint volt, ebből vehet ki Orbán Győző 1,33 milliárd forint osztalékot.

A képviselő, aki korábban belső információkat is felhasznált, a posztját azzal zárja, hogy Orbán Viktor felelősségre vonása elkerülhetetlen, mert amíg szabadlábon van, „igenis tud még ártani a hergelésével”. A politikus szerint a Fidesz nem párt, hanem egy bűnszervezet, a volt miniszterelnök mentelmi jogáról való lemondása pedig felgyorsíthatja az elszámoltatását.

Március végén a Telex írta meg a 444 drónfelvételei alapján, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítanak követ. Akkor a beruházó MKIF azt közölte, hogy ők közvetlenül nem vásárolnak építőanyagot, a kivitelező V-Híd pedig üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a beszerzéseiről. Áprilisban szintén a Telex számolt be arról, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésénél minőségi kifogások merültek fel a Dolomit Kft. által szállított kőanyaggal kapcsolatban. Május 31-én derült ki a cégbírósági adatokból, hogy a Dolomit Kft. 2025-ben 5,96 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az M1-es projekt közben halad, tegnap adták át a biatorbágyi felhajtó bővítését.

Egyelőre nem kapják meg májusi fizetésüket a Lounge Group dolgozói, miután Balásy Gyula cégcsoportjának számláit zárolták – írta a Telex, értesülésüket a cégcsoport sajtóosztálya is megerősítette.

A lapnak egy olvasójuk jelezte, hogy

A cégcsoport közleményben a zárolást jogtalannak nevezte, és ezzel indokolták, hogy jelenleg nem tudnak bért fizetni. Álláspontjuk szerint a pénzügyi kötelezettségeik teljesítését a számlák zárolása teszi lehetetlenné.

A mostani lépés nem előzmény nélküli. A hatósági intézkedések nyomán – miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtást indított – először az alvállalkozókat nem fizették ki a már teljesített munkák után. Most a dolgozókon a sor, és az érintettek azt sem tudják, a még folyó projektek után megkapják-e a pénzüket.

Jelenleg a Lounge Group társaságai nem állnak felszámolás alatt, de a cég a jövőre nézve sem túl optimista.

A cégcsoport helyzete májusban vált kritikussá, miután a rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával nyomozást indított. Ezt megelőzően Balásy Gyula felajánlotta, hogy cégeit ingyen az államnak adja, amire Rogán Antal úgy reagált, hogy a vállalkozó ezzel lényegében a korábban felvett, sokszor kritizált profitját adja vissza. A cégcsoport korábbi működését Révész Máriusz államtitkár is bírálta, aki arról beszélt, évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, sikertelenül.

A hatósági lépések következményei gyorsan begyűrűztek. A cégcsoport megpróbált új számlákat nyitni Tiborcz István érdekeltségénél, a Gránit Banknál, de a pénzintézet szinte azonnal le is zárta azokat. A pénzügyi problémák jeleként leállt Balásy Gyula több milliárdosra becsült máriaremetei luxusvillájának építése is.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy két nap leforgása alatt két különböző helyszínen is medvét észleltek a területén.

A bejegyzés szerint „2026. május 31-én az Aggteleki Nemzeti Park északi részén Szögliget és Bódvaszilas települések közötti erdőterületen, valamint 2026. június 1-jén az ANP déli részén Égerszög település külterületén barnamedve (Ursus arctos) észlelés történt.”

A közlemény részletezi, hogy a szögligeti észlelés a körülményekből ítélve szombat éjszaka vagy valamivel később történhetett, az égerszögit pedig nem sokkal éjfél után rögzítették.

Azt is hozzátették, hogy az idei első bizonyított medveészlelés szintén Égerszög térségében történt, amikor május 9-én egy vadkamera fotózta le az állatot. Jelenleg nincs több információ a barnamedve mozgásáról.

amelyben összegezték a vasárnapi és hétfői észleléseket. A park a közlemény mellé a teendőket is közzétette arra az esetre, ha valaki medvével találkozna a terepen. A Kárpátok felől érkező, határon átnyúló ökológiai folyosókon keresztül időről időre megjelennek barnamedvék Észak-Magyarország erdeiben, a szakemberek szerint a faj mozgása természetes folyamat.