HÍREK
A Rovatból

Megjelent a rangsor: ezek a boltok a legjobbak az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorításában

A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség készített erről felmérést. Azt szeretnék elérni, hogy kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz.


A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért.

A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.

A Greenpeace és a Humusz Szövetség a felmérést a kilenc legnagyobb forgalmat elérő, hazánkban jelen lévő kiskereskedelmi élelmiszerláncban végezte el. Így a felmérés az ALDI, az Auchan, a CBA/Príma, a Coop, a Lidl, a PENNY, a Reál, a SPAR és a Tesco láncokra terjed ki. Kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket – azt, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz – és tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.

A globális műanyag krízis oly mértékű, hogy egész világunk ki van téve a műanyag szennyezésnek, szemétszigetek az óceánokban, mikroműanyagok a talajainkban károsítanak.

A mikroszkopikus műanyagdarabkákat már az emberi vérben és tüdőben is kimutatták, sőt, a legújabb kutatások szerint már születésük előtt megtalálhatóak a csecsemők szervezetében.

A Greenpeace az elmúlt években több országban hasonló felmérést végzett a kiskereskedelmi üzletláncoknál, mely egy egészséges, zöld versenyt generált az üzletláncok között. A tapasztalatok szerint a felmérés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cégek zöld irányba változtassanak üzleti gyakorlataikon. A legelső hazai Greenpeace felmérés óta számos pozitív előrelépést és jó gyakorlatot tapasztaltak.

„A műanyag és egyéb csomagolási hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben, a mikroműanyagok pedig már az emberi szervezetben is megjelentek. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk!

A felmérésünk bizonyítja, hogy igen nagy az élelmiszerláncok mozgástere. A felelősséget, bár eltérő mértékben, de a cégek is érzik. Bízunk benne, hogy a kutatásunkkal további fejlődésre motiváljuk az üzletláncokat”- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Mi történt a korábbi kutatás óta?

A korábbi 2022-es kutatást követően a Greenpeace kifejezetten élelmiszer-üzletláncoknak szóló jó gyakorlatokat, konkrét csomagolást csökkentési lehetőségeket bemutató - az Egyesült Királyságban publikált “Unpacked” jelentés alapján készült - Kicsomagolva című kiadványát is nyilvánosságra hozta, és megosztotta az üzletláncokkal. A két felmérés között eltelt három év alatt jelentős előrelépést vártak az üzletláncok csomagolási hulladék csökkentése felé irányuló lépéseiben, ennek megfelelően a magasabb elvárásokhoz igazodva szigorúbb értékelést alkalmaztak.

Többszöri halasztás után végül 2024. január 1-től új, kötelező italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezettek be Magyarországon, ezáltal a keletkező hulladék nagyobb részét lehet újrahasznosítani.

Ez a Greenpeace értékelése szerint feltétlenül előrelépés, hisz a PET palackok és alumínium dobozok korábban csak 30-40%-ban hasznosuló nyersanyagok hasznosítási aránya így várhatóan 90% körülire nő. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy az új rendszer a gyakorlatban a környezetvédelmi szempontból előnyösebb újratölhető italcsomagolások visszaszorulásával is együtt járt. A Greenpeace és a Humusz szerint kifejezetten problémás, hogy sem a MOHU, sem az illetékes Energiaügyi Minisztérium nem tesz érdemi, hatékony lépéseket a hulladékmegelőzés és az újratöltés ösztönzése érdekében.

Hogy alakult az üzletláncok sorrendje a 2026-os rangsorban?

Jelen kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái helyszíni felmérést végeztek 39 hazai üzletben, másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkeresték egy kérdőívvel. A CBA/Príma, a COOP és a Reál nem töltötte ki a kutatást végző szervezetek kérdőívét, így ezeket az üzletláncokat csak az aktivisták helyszíni felmérései alapján tudták értékelni. A Greenpeace sajnálatosnak tartja, hogy ez a három cég második alkalommal sem vett részt a kutatásukban, megnehezítve az összehasonlítás, zöld feljődés lehetőségét.

A szervezet ugyanakkor értékeli azoknak a cégeknek az együttműködését, akik válaszaikkal segítették a kutatásukat. Számos területen tapasztaltak is fejlődést az együttmüködő a cégeknél a műanyaghulladék kezelésében:

• a SPAR jelezte, hogy a felmérés időpontjában elérhető volt újratölthető csomagolásban ásványvíz

• az Auchan elindította „A természet már becsomagolta” kampányt, és bővítette a csomagolásmentes zöldség- és gyümölcskínálatát

• a Tesco az egyszer használatos műanyagok csökkentésében jelentős előrelépést ért el

• a Lidl saját márkás beszállítói részére részletes csomagolásoptimalizálási útmutatót bocsát rendelkezésre, többek között a műanyag csomagolás csökkentésének érdekében

• az ALDI ütemtervet készített a csomagolási hulladék újrahasznosítási arányának növelésére

• A PENNY átláthatósága jelentősen javult, a sajátmárkás termékek csomagolásánál fejlesztéseket végzett

Ennek ellenére a Greenpeace szerint a felmért boltok többségében továbbra is nagyon erős fejlesztésre szorulnak: kevés az újratölthető ital, nem nőttek érdemben az egyéb újratöltési lehetőségek. Még mindig találni olyan üzletláncot is, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére.

A 2026-os rangsorban első helyen a SPAR végzett, megelőzve az Auchan-t és a TESCO-t. Őket követte a Lidl, a COOP és a CBA/Príma.

A rangsor végén az ALDI, a Penny és a Reál található. A felmérés honlapjára kattintva az üzletláncok részletes, az egyes kategóriákban elért eredményeket is bemutató értékelése is elérhető.

„Egy szupermarket sohasem lesz teljesen csomagolás- vagy műanyagmentes, ám az nagyon is számít, hogy egy-egy üzletlánc milyen lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Itt dől el, hogy a vásárlóik mennyire lesznek képesek környezettudatos döntést hozni. A lakossági elvárásoknak és a civil szféra nyomásának hála vitathatatlanul vannak pozitív kezdeményezések, de fontos lenne, hogy a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeire koncentrálva ne elsősorban a szelektív begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljön a hangsúly, hanem a hulladékmegelőzés és az újrahasználat előnyben részesítésére” - nyilatkozta Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

A Greenpeace petíciójában várja mindazoknak a csatlakozását, akik nyomást szeretnének gyakorolni az élelmiszerláncokra, szupermarketekre, hogy a hazai üzletláncok mondjanak nemet az eldobható műanyagokra, a túlcsomagolásra.

További információ itt olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk