Koronavírus: Nem lesz még egyszer országos zárlat a miniszterelnök szerint Nagy-Britanniában
Boris Johnson kijelentette: ma már van annyi tudásanyag az új típusú koronavírusról, hogy az ország teljes lezárása elkerülhető legyen. Mert összezuhant a gazdaság tavasszal.
Gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli elrendelésének lehetőségét vasárnap megjelent nyilatkozatában a brit miniszterelnök. Boris Johnson kijelentette: ma már van annyi tudásanyag az új típusú koronavírusról, hogy az ország teljes lezárása elkerülhető legyen.
Johnson a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ő is az újabb országos zárlatot kizáró francia álláspontot vallja-e.
Jean Castex francia miniszterelnök a minap kijelentette, hogy nem lehet szó újbóli teljes körű, az egész országra kiterjedő korlátozások elrendeléséről, tekintettel a járvány elején alkalmazott zárlat katasztrofális gazdasági hatásaira.
Boris Johnson a brit lapnak nyilatkozva a nukleáris elrettentéshez hasonlította az egész országra kiterjedő teljes zárlat lehetőségét. Úgy fogalmazott: a nukleáris elrettentés eszköztárát sem lehet feladni, de "nyilvánvalóan nem szeretném használni".
A brit miniszterelnök kijelentette: a szakértők ma már sokkal jobban tudják észlelni és helyi szinten lokalizálni a betegség megjelenését, mint korábban. Emellett sokkal nagyobb a tudásanyag arról is, hogy a koronavírus-járvány milyen csoportokat érint, milyen módon terjed, így most már meg lehet határozni, hogy mely csoportokat kell kiemelten védeni - tette hozzá.
Johnson kijelentette: mindezek alapján nem hiszi, hogy ismét olyan helyzet állna elő, amelyben országos zárlatot kellene elrendelni.
A brit kormányfő néhány napon belül másodszor ad hangot derűlátásának a nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatban.
A Downing Streeten tartott pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: őszintén reméli, hogy lehetséges lesz a még érvényben lévő korlátozások felülvizsgálata, és legkorábban novembertől, de lehetőség szerint karácsonyig lehetővé válik az élet jelentősebb mértékű normalizálódása az országban.
Johnson elmondta: a kórházakba koronavírus-betegséggel újonnan felvett, illetve a lélegeztetőgépes kezelésre szoruló páciensek száma egyaránt több mint 90 százalékkal csökkent a nagy-britanniai Covid-19-járvány április eleji tetőzése óta, és folyamatosan lefelé tart a halálozási ráta is.
Hozzátette: a járvány kezdetén, amikor a jelenleginél sokkal kevesebbet lehetett tudni a vírus természetéről és terjedéséről, az országos kiterjedésű, mindenhol egyformán érvényes korlátozások elrendelése volt a megfelelő válaszlépés, és ezek a korlátozások több ezer emberéletet mentettek meg.
Gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli elrendelésének lehetőségét vasárnap megjelent nyilatkozatában a brit miniszterelnök. Boris Johnson kijelentette: ma már van annyi tudásanyag az új típusú koronavírusról, hogy az ország teljes lezárása elkerülhető legyen.
Johnson a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ő is az újabb országos zárlatot kizáró francia álláspontot vallja-e.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Google szeptember 22-től kezdődően leállította a politikai hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén. A vállalat már korábban jelezte a hirdetői oldalon, hogy ezen a napon életbe lép a tiltás, de azt nem részletezte pontosan, hogy mikortól, melyik időzónában alkalmazzák, és hogy a már futó kampányokat is leállítják-e, vagy csak újakat nem fogadnak be.
A Google tavaly jelentette be, hogy megszünteti a politikai reklámokat a YouTube-on és az AdSense-ben, vagyis a legnagyobb hirdetési felületein.
A döntés időzítése összefügg az Európai Unió új szabályozásával, amely október 10-én lép hatályba. Az előírás szerint a politikai hirdetéseknek egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, és kötelezően tartalmazniuk kell „néhány kulcsfontosságú információt is, beleértve a szponzort, a konkrét választást vagy népszavazást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák esetleges alkalmazását”. Az EU ezen felül szigorítja a reklámokon keresztül történő adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is.
A Google ezzel kapcsolatban azt írta: a szabályozás követelményei „operációs kihívásokat” és jogi bizonytalanságot jelentenek a hirdetők és platformok számára.
Emiatt inkább tiltanak, ami önbevallás alapján működik majd. A technológiai megvalósítás úgy fog kinézni, hogy a Google Ads API-ban és script-es kampánykezelésben kötelező lesz megadni, ha egy kampány „EU politikai reklámot tartalmaz”. Ezt a mezőt (contains_eu_political_advertising) be kell állítani, különben a rendszer hibát jelez vagy blokkolja a kampány szerkesztését és a célzás módosítását. Azt, hogy az egyes szereplők igazat írtak-e, ellenőrzik.
A Meta hasonló lépésre készül: a Facebookon a következő hetekben tiltja le a politikai és társadalmi tartalmú hirdetéseket.
Mivel a kormányoldal jelentős összegeket költött ilyen hirdetésekre, felmerül a kérdés, hogy melyiknek okozza majd a legnagyobb hátrányt a nagy tech cégek politikai hirdetéseket letiltó intézkedése.
A Telex kiemeli: a legtöbb pénzt hirdetésre fordító oldalak Top 10-es listáján csak Fideszhez kötődő szervezetek és személyek szerepelnek. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom csak a legutóbbi AI-videókat terjesztő júliusi kampányára közel 102 millió forintot, Orbán Viktor csaknem 100 milliót, a Fidesz-frakció pedig 21,6 milliót költött el a Metánál - ugyancsak egy hónap alatt.
A Political Capital elemzése szerint a magyar pártok augusztus végéig több mint kétmilliárd forintot költöttek idén politikai hirdetésekre a Meta felületein (Facebook és Instagram).
A költés 84 százaléka valamilyen módon a kormánypárthoz kötődik.
A Google szeptember 22-től kezdődően leállította a politikai hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén. A vállalat már korábban jelezte a hirdetői oldalon, hogy ezen a napon életbe lép a tiltás, de azt nem részletezte pontosan, hogy mikortól, melyik időzónában alkalmazzák, és hogy a már futó kampányokat is leállítják-e, vagy csak újakat nem fogadnak be.
A Google tavaly jelentette be, hogy megszünteti a politikai reklámokat a YouTube-on és az AdSense-ben, vagyis a legnagyobb hirdetési felületein.
A döntés időzítése összefügg az Európai Unió új szabályozásával, amely október 10-én lép hatályba. Az előírás szerint a politikai hirdetéseknek egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, és kötelezően tartalmazniuk kell „néhány kulcsfontosságú információt is, beleértve a szponzort, a konkrét választást vagy népszavazást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák esetleges alkalmazását”. Az EU ezen felül szigorítja a reklámokon keresztül történő adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új szabályok jönnek a szemétszállításban: nem csordulhat túl a kuka és a fedelet is le kell csukni
Drágább lehet a szemétszállítás, ha nem figyelünk az új szabályokra. Októbertől a kuka súlya, fedele és tartalma is számít – különben nem viszik el, de ugyanúgy fizetni kell érte.
Október 1-jétől új szabályok lépnek életbe a szemétszállításban. A MOHU módosít az általános szerződési feltételeken, amelyek szerint például a vegyes gyűjtőedénybe nem lehet tenni papírt, műanyagot, fémet, építési törmeléket, elektromos és elektronikai szemetet. Fontos lesz továbbá, hogy csak a teljesen lecsukott fedelű edényeket fogják kiüríteni.
A túlcsordult szemét ugyanis többlethulladéknak minősül, ennek az elszállítását külön szolgáltatásként lehet majd igénybe venni.
A kuka állapota sem lesz mindegy: ha nem a szemétszállító cég hibájából törik el vagy válik használhatatlanná, akkor azt az ingatlan tulajdonosának kell megjavíttatnia vagy pótolnia - nyolc napon belül, a saját költségén. Ha a kuka olyan állapotban marad, hogy nem lehet kiüríteni, a cég nem szállítja el, de a szemétszállítási díjat ugyanúgy ki fogja számlázni.
A kukába kerülő szemét tömegét is korlátozzák a módosult szabályok. Ezek szerint 60 literes edénynél 15, 80 literesnél 17, 120 literesnél 27, 240 literes edénynél 50, 770 literes esetén 175, 1100 literes edénynél pedig 250 kilogramm a felső határ.
A lomtalanítást évente egyszer köteles biztosítani a szolgáltató. Csak olyan háztartási hulladékot szabad majd kihelyezni, amit a rendszeres szemétszállítás során nem visznek el, mert nem fér bele a kukába.
Nem szállítanak el viszont építési törmeléket, elektromos és elektronikai hulladékot vagy olyan tárgyakat, amelyek nehezebbek 50 kilogrammnál, esetleg nagyobbak 2 méternél.
A hulladékudvarok szabályozása szintén módosul. Jelenleg még ingyen le lehet adni háztartási mennyiségű építési törmeléket, de 2026. január 1-jétől fizetni kell érte. Egyes hulladéktípusokra napi és éves leadási korlátot vezetnek be. Néhány példa: naponta legfeljebb négy, évente maximum 16 gumiabroncs, vagy naponta legfeljebb 150 kilogramm, évente maximum 600 kilogramm lom adható le.
A MOHU új ÁSZF-je bevezeti egyébként a mobil hulladékgyűjtő udvar fogalmát is. Ennek lényege, hogy a koncessziós társaság „változó helyszíneken, meghatározott időpontokban és időtartamban végez hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet”.
Október 1-jétől új szabályok lépnek életbe a szemétszállításban. A MOHU módosít az általános szerződési feltételeken, amelyek szerint például a vegyes gyűjtőedénybe nem lehet tenni papírt, műanyagot, fémet, építési törmeléket, elektromos és elektronikai szemetet. Fontos lesz továbbá, hogy csak a teljesen lecsukott fedelű edényeket fogják kiüríteni.
A túlcsordult szemét ugyanis többlethulladéknak minősül, ennek az elszállítását külön szolgáltatásként lehet majd igénybe venni.
A kuka állapota sem lesz mindegy: ha nem a szemétszállító cég hibájából törik el vagy válik használhatatlanná, akkor azt az ingatlan tulajdonosának kell megjavíttatnia vagy pótolnia - nyolc napon belül, a saját költségén. Ha a kuka olyan állapotban marad, hogy nem lehet kiüríteni, a cég nem szállítja el, de a szemétszállítási díjat ugyanúgy ki fogja számlázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márk, a TISZA Párt alelnöke szerint a 2026-os kampányban a legnagyobb nehézséget az jelenti majd, hogy először áll egymással szemben a virtuális világ és a valódi emberek. A Népszavának adott interjújában azt mondta, most mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy a hír vagy videó, amit lát, valódi-e, mindeközben pedig kelleni fog a kétharmad a pártnak, mert enélkül „nem lehet annyira gyorsan változtatni a folyamatokon”.
Azt is elmondta, hogy szerinte ez a választás „a gépek és az emberek harca lesz”.
„Az egyik oldalon digitális avatarok és a mesterséges intelligencia által generált videók és képek fogják elárasztani a közösségi médiát, a másik oldalon pedig családok, fiatalok és nagyszülők fognak szórólapozni, tűzifát hordani vagy ételt osztani.”
A párt alelnöke biztos a kormányváltásban, de nem gondolja, hogy jó ötlet lenne elküldeni az államigazgatásból azokat, akik most tisztességesen dolgoznak. Úgy véli, a gyors változáshoz kétharmadra van szükség.
Radnai elárulta, hogy a képviselő-jelölti pályázatra több mint tízezren jelentkeztek, és 600-700 ember került a harmadik fordulóba. Az ő meghallgatásuk jelenleg is tart. Ő maga egyébként még nem döntötte el, indul-e képviselő-jelöltként, míg az ezzel kapcsolatban hírbe hozott Nagy Ervin és Rost Andrea esetéről azt mondta, nem akar helyettük beszélni, de támogatná őket, ha a kandidálás mellett döntenének.
A TISZA Pártnak jelenleg 29, az összesen 2200 Tisza Szigetnek pedig 50 000 tagja van. A Tisza Világ applikációban most nem lehet belépni a pártba, mert ennél fontosabb feladataik vannak - jelezte az alelnök.
Radnai Márk kijelentette, hogy bár az ő feladatai közé tartozik az önkéntes szervezet, a kommunikáció, a film- és médiagyártás, a marketingkommunikáció, a fundraising, illetve, a TISZA Világ - vagyis hasonló munkát végez -, mégsem lenne, semmilyen körülmények között, a TISZA-kormány Rogán Antala.
„Semmilyen körülmények között nem szeretnék Rogán Antal lenni. Több szempontból sem. Továbbra is annyit tudok mondani, hogy nekem nincs politikai ambícióm. Sokat gondolkodtam ezen, de azt gondolom, hogy nem fogok belépni a kormányba. Már csak azért sem, mert azon szeretnék dolgozni, hogy nálamnál tehetségesebb embereket segítsek oda”
- fogalmazott.
A Tarr Zoltánról készült etyeki videó és a TISZA-adó kalkulátor egyébként nem riasztotta meg, hiszen soha nem hallott olyan tervről, hogy a gazdagokon kívül másokra is adót vetnének ki. Azt is hozzátette, felelőtlenség volna Tarr Zoltán szavait a propaganda félremagyarázása miatt félretenni.
A hétvégi kórházas akcióról ugyancsak beszélt az interjúban. Elmondta, hogy erről sem egyedül Magyar Péter döntött, hiszen mindenről belső szavazás alapján, közösen határoztak. Úgy gondolja, a pártelnök lesz a miniszterelnök-jelölt, de biztos benne, hogy ha felbukkanna nála alkalmasabb jelölt, akkor Magyar Péter őt támogatná saját maga helyett.
A kampány kapcsán azt mondta, a párt és a TISZA szigetek tagságának az a feladata, hogy pultozzon, szórólapozzon, kopogtasson, aláírást gyűjtsön, beszélgessen az emberekkel és akár a helyi polgármesterekkel.
„Elmennek olyan falvakba is, ahol politikus 20 éve nem járt, megkérdezik a problémákról a kocsmárost, a plébánost, megpróbálnak kapcsolatot teremteni az emberekkel”
- sorolta a feladatokat Radnai.
Radnai Márk, a TISZA Párt alelnöke szerint a 2026-os kampányban a legnagyobb nehézséget az jelenti majd, hogy először áll egymással szemben a virtuális világ és a valódi emberek. A Népszavának adott interjújában azt mondta, most mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy a hír vagy videó, amit lát, valódi-e, mindeközben pedig kelleni fog a kétharmad a pártnak, mert enélkül „nem lehet annyira gyorsan változtatni a folyamatokon”.
Azt is elmondta, hogy szerinte ez a választás „a gépek és az emberek harca lesz”.
„Az egyik oldalon digitális avatarok és a mesterséges intelligencia által generált videók és képek fogják elárasztani a közösségi médiát, a másik oldalon pedig családok, fiatalok és nagyszülők fognak szórólapozni, tűzifát hordani vagy ételt osztani.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története
Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitányán kemény üzeneteket fogalmazott meg: Magyarország senkivel nem áll háborúban, és Ukrajna EU-tagságát sem támogatja. A kormányfő szerint csak diplomácia hozhat békét.
Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.
A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,
„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:
„Az uniót háborús célokra nem használhatjuk, amíg akár egyetlen ország ellenzi azt, márpedig Magyarország ellenzi. Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatjuk Ukrajna Európai Uniós tagságát.”
A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.
A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”
Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.
Orbán a brüsszeli politikát lassúnak és cselekvésképtelennek nevezte, mondván, „ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története”.
„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.
A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.
Orbán szerint Magyarország nem várhatott tovább a „kétséges irányú brüsszeli gazdaságpolitikára”, ezért „Magyarország saját gazdaságpolitikába kezdett.”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.
A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.
Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.
Orbán mindeközben úgy véli, a megújult egyetemek „szárnyalnak”, és a világ 30 ezer egyeteme között 12 magyar intézmény a legjobb 5 százalékban van.
A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.
„Ez a magyar középosztály kiszélesítésének programja.”
A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.
„A kormány ezt a konfliktust vállalja.”
Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.
Polgári tempót és nyugalmat kért. „Csigavér!” – jegyezte meg.
Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.
A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!