Két kezével, 40 éven át épített várat a szerelmének Székesfehérváron
Magyarországon is létezik egy különleges építmény, melynek ihletője a szerelem, a társ iránti rajongás volt. Bory Jenő negyven éven át készítette Székesfehérváron a maga által tervezett és részben két kezével épített várat. Az épület a maga és imádott felesége közös művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek állít emléket. Ráadásul azon ritka művészek közé tartozik, aki már életében felépíthette saját emlékművét, múzeumát.
A Bory-vár igazi romantikus hely, ahol minden kis szeglet, minden fülke, de még a fal is rejt izgalmas látnivalót, nézegetésre érdemes apró részletet. Nem véletlen, hogy aki ide belép, az biztos nem megy el jó pár tucat fotó nélkül. Hiszen az épület és a kert hangulata elvarázsolja az idelátogatót. Nekem szerencsém volt, mert kellemes tavaszi napon sétálhattam végig a várat, és a látnivalókat még jobban kiemelte a növények harsogó színe, a virágok illata és a madarak éneke. Igazi andalgós, ábrándozós órákat töltöttem el, miközben azt vettem észre, hogy már másodszor járom végig az épületet és újabb kis érdekességeket fedezek fel benne. Az oszlopcsarnokok, az ablakok, az ívelt átjárók különös fény-árnyék játékot űznek, és egy másik világba repítik el az embert. Itt tényleg minden azt sugallja, hogy aki ezt megálmodta, nagy-nagy szeretettel rakta össze kőről-kőre a falakat, készítette el a szobrokat, és gondolta végig a látványokat.
A kövek beszélnek
– ez a felirat fogad az épület főbejáratánál, természetesen kőből kirakva. És valóban, aki elég figyelmes, meghallhatja e vár megálmodójának, megépítőjének történetét.
A vár története több mint száz évre nyúlik vissza. Bory Jenő 1912-ben vásárolt egy kis présházat a Székesfehérvár mellett található Mária-völgyben. Kezdetben a nyári szünetet töltötték itt a családjával. Később, 1923-ban kezdett neki a vár építésének tervek nélkül, mindig az ihlete szerint formálva azt. Az épületben két fő téma, a hitvesi szerelem és a munka szeretete kapott hangsúlyt, ezek voltak Bory Jenő életének mozgatói. Az építmény a helyszínen nyerte el végleges formáját, a hely inspirálta az alkotót, aki nem csak megálmodta, hanem maga építette is a falakat, csak néhány munkás segített neki.
A vár magassága 30 méter, a kazamatától a kilátótoronyig. Hét torony, harminc helyiség (köztük három műterem) található benne.
A várat Bory Jenő negyven nyáron át építette, sokszor saját két kezével rakta össze a köveket. Az építőanyag is speciális, a betont használta sok helyen, így ajtó- és ablakkeretek, lépcsők, kerti kutak, de még a szobrok és domborművek egy része is ebből készült. Ezzel a technológiával saját korában úttörőnek számított. A vár egyben kiállítóhely is, ahol saját alkotásai mellett imádott festőművész felesége, Komócsin Ilona festményei és kortárs művészek képei, szobrai láthatók. A falfülkékben, oszlopcsarnokokban több száz szobor látható. A falakat mozaikok és üvegfestmények díszítik. A híres Százoszlopos udvar körfolyosóján a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak. A gipszszobrok eredeti bronz vagy márvány változatait az ország különböző helyein lehet látni.
Bory Jenő a várban élte végig a második világháborút. Az épületet komoly sérülések érték, bombázták, az összes torony összedőlt, a szobrokra célba lőttek, a képeket széthasogatták. Életének utolsó éveiben is a károk helyreállításával foglalkozott, sőt a vár idegenvezetője is ő volt haláláig. A várban hunyt el, itt ravatalozták fel és itt vettek tőle végső búcsút.
A vár a Guinness-rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített.
A várról, a fenntartásáról és megóvásáról jelenleg is a család gondoskodik.
„1899-ben érettségiztem Székesfehérváron, s mint jó tanuló, jó tornász és kitűnő rajzoló, megkaptam a 200 koronás városi ösztöndíjat, hogy beiratkozhassam a Műegyetemre. Már akkor művész szerettem volna lenni, de volt a nyelvtankönyvünkben egy mondat, melyet németre kellett fordítani: Szép, szép a művészkedés, de nem lehet ám abból megélni. No, gondoltam, akkor én előbb elvégzem a Műegyetemet, s aztán megyek a művésziskolába szobrásznak, mert azt is tudtam már, hogy: Építészet, szobrászat egy test és egy lélek. Láttam a pesti szoborpályázatokat, ahol egy építész és egy szobrász együtt szövetkezve csinálja a terveket. No, gondoltam, mennyivel jobb volna, ha a kettő egy személyben volna.”
(Idézet Bory Jenő önéletrajzából)
építész, szobrász (1879. november 9. – 1959. december 20.)
Bory Jenő édesapja géplakatos mester volt. Hét gyermeket nevelt fel. Bory Jenő ösztöndíjasként tanult Budapesten, ahol 1903-ban kapott építészmérnöki diplomat. Ezután iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrászatot Stróbl Alajostól, festészetet Székely Bertalannál tanult. Németországban és Olaszországban is járt, ahol megtanulta a márványszobor-készítést is. Feleségével, Komocsin Ilonával (1885–1974) Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett meg. Ő is ösztöndíjasaként végezte el a főiskolát. Elsősorban portrékat és virágcsendéleteket festett.
Bory Jenő tanított a Képzőművészeti Főiskolán, a Műszaki Egyetemen és a Képzőművészeti Főiskola rektora is volt. 1906-1944 között 185 szoborát állította ki. Híres épülete a székesfehérvári Jézus Szíve templom. Több hazai és külföldi elismerést kapott. Az ő alkotása például az ikervári Batthyány-szobor, az eszterházai Haydn-emlékmű, a kaposvári Madonna, számos síremlék és hősi szobor.
„Térjünk most egy reális kérdésre. Hogyan hozhatta össze ezt mind egyetlen ember? Szörnyű egyszerű a magyarázat. Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna. Drasztikusan szólva: a Bory-vár egy betonkísérleti állomás. Van itt vagy 200 oszlop, hengeres, sima, mintha esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír-hengerbe öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem. Kész az oszlopforma. Egy papírossal akár 10 oszlopot is meg lehet csinálni. A mozaikokat, feliratokat, pedig úgy, hogy egy deszkalapra a betűk negatívja ki volt rakva, s rá a beton, így egy darab lesz a betű a betonnal, soha le nem hámlik. Plasztikus feliratok a gipsznegatívba bevésve, rá a beton. Egy test. Kifogyhatatlan, lehetőség, lelemény. Ilyen építőanyag, mint a cement (beton) nem volt még az emberiség kezében.”
Bővebb információért KATT ide.
Ha te is szívesen megnéznéd a várat, nyomj egy lájkot!
