Tökös meglepetést kaptak az állatok Nyíregyházán Halloween alkalmából. Az Állatpark a közösségi oldalán osztott meg fotókat az eseményről. Mint írják:
"Már hagyomány, hogy a tökszezon idején az őszi szünetben, jellegzetes „halloween” tökökkel kedveskedünk állatparkunk lakóinak.
A faragott tököket állatparki szállodáink vendégei faragták ki, majd gondozóink olyan finomságokkal töltötték meg, mely állataik kedvenc csemegéje. Így a szurikáták lisztkukacot, a nagymacskák húst kaptak, de a több tonnás ázsiai elefánthölgyek például egészben kapták be a finomságot.
Ragyogó időben, rengetegen voltak kíváncsiak a látványetetésre. A kirándulás során a kulisszák mögötti életről is beszéltek az itt dolgozók és fény derült arra is, mi az úgynevezett környezetgazdagítás-hiszen a „tökölés” nem csak jó móka de kiváló lehetőség arra is, hogy ingergazdagabbá tegyük állataink napjait.
"Tök jó nap volt!" - árulták el.
Tökös meglepetést kaptak az állatok Nyíregyházán Halloween alkalmából. Az Állatpark a közösségi oldalán osztott meg fotókat az eseményről. Mint írják:
"Már hagyomány, hogy a tökszezon idején az őszi szünetben, jellegzetes „halloween” tökökkel kedveskedünk állatparkunk lakóinak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A háború átírja a nyaralást is: tömegek hagyják ott a görög és török partokat, az új célpontokon az egekben az árak
Az utazási irodák részvényei zuhannak, miközben a kevés megmaradt helyért óriási a verseny. Egy karibi út ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt, a Wizz Air is átcsoportosít.
Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.
Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.
A Tui, Európa legnagyobb utazásszervezője szerint az utóbbi napokban meredeken nőtt a kereslet a spanyolországi, portugáliai, görögországi és Zöld-foki-szigeteki nyaralások iránt.
„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.
Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.
Egy hét alatt 27 százalékkal, 720 fontról 917-re drágult például a London és Antigua és Barbuda közötti legolcsóbb retúrjegy a március utolsó hetére.
A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.
A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.
A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.
A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.
Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.
Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.
A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.
Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.
A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.
A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.
A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.
Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.
A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.
Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.
Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.
Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.
A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.
A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.
A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.
Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.
A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.
Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.
Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.
Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.
A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.
Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.
Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.
A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.
Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.
Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.
A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.
A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.
„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.
Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.
A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.
Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.
A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.
Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.
A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.
A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.
Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.
Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.
A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.
A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
