„Ha dühösen fekszünk le, az agy problémamegoldó üzemmódban marad” – és még hét dolog, amivel tönkretesszük az éjszakánkat

Az elmúlt években valószínűleg szinte mindenki megtapasztalta, milyen gyorsan változhat a pénz értéke. Egyik hónapban az infláció miatt aggódunk, máskor az árfolyamok mozgása kerül a fókuszba, közben pedig egyre többet hallani arról is, hogy ma már érdemes több lábon állni a megtakarítások terén.

A bizonytalan gazdasági környezetben érdemes azokat a megoldásokat keresni, amelyek egyszerre nyújthatnak biztonságot, rugalmasságot és hosszabb távon kiszámíthatóbb pénzügyi hátteret. Ilyenkor természetesen egyre többen kezdik el újragondolni azt is, milyen formában érdemes tartani a megtakarításaikat, és mennyire jó ötlet mindent kizárólag forintban félretenni.

A kérdésnek most külön aktualitást ad az is, hogy az erősebb forint miatt jelenleg kedvezőbb árfolyamszinten lehet eurót vagy dollárt vásárolni, mint korábban.

Sokan éppen azért választják ezeket a megoldásokat, mert szeretnék részben csökkenteni a forint árfolyamának való kitettséget, és stabilabb hátteret teremteni a megtakarításaiknak hosszabb távon is.

Cikkünkben megmutatjuk, miért döntenek sokan úgy, hogy a forint alapú befektetések mellett devizában is megtakarítanak.

Miért kerülhetnek újra reflektorfénybe a devizaalapú megtakarítások?

A magyarok továbbra is szeretnek biztonságra törekedni, amikor a pénzükről van szó, ugyanakkor egyre többen érzik úgy, hogy a mai gazdasági környezetben már nem elég kizárólag egyetlen típusú megtakarításban gondolkodni. Az infláció, az árfolyammozgások és a nemzetközi gazdasági folyamatok mind olyan tényezők, amelyek miatt sokan keresnek stabilabb, kiszámíthatóbb megoldásokat hosszabb távra is.

Ebben a helyzetben a devizaalapú megtakarítások sokak számára egyfajta pénzügyi biztonsági tartalékot jelenthetnek. Nem feltétlenül a gyors nyereség reményében választják őket, hanem azért, mert részben csökkenthetik a forint árfolyamának való kitettséget, miközben segíthetnek abban is, hogy a megtakarítások több lábon álljanak.

Az OTP Bank 2026 márciusában készült, 1200 fő bevonásával, 18 és 70 év közötti korosztály körében végzett megtakarításokról szóló kutatása* szerint a magyarok továbbra is alapvetően óvatos befektetőknek számítanak: a legnépszerűbb megtakarítási formák továbbra is az alacsonyabb kockázatú befektetések. A kutatás arra is rámutatott, hogy a devizaalapú megtakarítások iránti érdeklődés is stabil: a megtakarítással rendelkező ügyfélkör negyedének van devizás befektetése.

„A kutatásból jól látszik, hogy a magyarok számára továbbra is a biztonság a legfontosabb szempont a megtakarítások terén, emellett egyre többen keresik azokat a megoldásokat is, amelyek hosszabb távon nagyobb stabilitást adhatnak a pénzügyeiknek. A devizaalapú megtakarítások választása esetében az egyik legerősebb motiváció továbbra is az értékállóság. A megkérdezettek szerint a devizás megtakarítások legnagyobb előnye, hogy biztonságérzetet adhatnak.” – mondja Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási szolgáltatási területének vezetője.

Nem a gyors meggazdagodás ígérete miatt választják

Sokan elsősorban nem gyors nyereségszerzési lehetőségként tekintenek ezekre a befektetésekre, hanem egyfajta pénzügyi védelmi hálóként. Emellett a devizás megtakarítások segíthetnek a portfólió diverzifikálásában is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokan ma már nem szeretnék, ha minden félretett pénzük ugyanattól a gazdasági folyamattól vagy árfolyammozgástól függene, ezért inkább többféle megtakarítás között osztják meg a pénzüket.

A magyarok körében továbbra is az euró számít a legnépszerűbb devizának, és a legtöbben devizaszámlán vagy valutában tartják ezeket a megtakarításokat. Ennek aktualitást ad a jelenlegi árfolyamhelyzet is: az erősebb forint miatt most kedvezőbb szinten lehet eurót vagy dollárt vásárolni, ami hosszabb távon különösen fontos lehet azok számára, akik szeretnék részben kivonni megtakarításaikat a forint árfolyamának ingadozásából.

"A devizaalapú befektetések egyik legfontosabb előnye, hogy részben mérsékelhetik a magyar infláció közvetlen hatását a megtakarításokra. A portfolió euró- vagy dolláralapú kiegészítése stabilizáló szerepet tölthet be, különösen akkor, ha valaki a forintban tartott befektetései mellé keres kiegyensúlyozó megoldást”– emeli ki Miklós Dániel, az OTP Alapkezelő értékesítési vezetője.

Mi az a diverzifikáció és miért lehet fontos?

A szakértők szerint ma már szinte alapelvnek számít a diverzifikáció, vagyis az, hogy valaki ne kizárólag egyetlen termékben vagy devizában tartsa a megtakarításait. A kutatás alapján azonban a magyarok jelentős része továbbra is inkább egy-egy konkrét termékben gondolkodik, és kevésbé variálja a megtakarítási formákat: jelenleg a válaszadók 28 százaléka tartja egyetlen típusú befektetésben a pénzét.

Pedig érdemes lehet devizák szerint is diverzifikálni a befektetéseinket. Egy devizaalapú befektetési alapon keresztül például olyan nemzetközi részvény- és kötvénypiacokhoz is hozzá lehet férni, amelyek közvetlenül jóval nehezebben lennének elérhetők. Ez nemcsak a hozampotenciál miatt lehet fontos, hanem azért is, mert a különböző gazdaságok eltérően reagálnak a világpiaci folyamatokra, így a kockázatok is jobban megoszthatók.

„A diverzifikáció ma már nemcsak a tapasztalt befektetők eszköze. Egy tudatosan felépített portfólióban a devizaalapú befektetések fontos szerepet tölthetnek be, különösen egy olyan időszakban, amikor a gazdasági környezet gyorsan változik. Az OTP Csoport kínálatában rövidebb és hosszabb távra, különböző eszközosztályokban is elérhetők devizás befektetési megoldások, így szakértői segítséggel mindenki megtalálhatja a saját céljaihoz leginkább illeszkedő megoldást” – fogalmazott Fabriczki Rita.

A rugalmasság ma már kulcsszerepet játszik

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok megtakarítási céljai továbbra is elsősorban rövid- és középtávúak. A legtöbben váratlan kiadásokra szeretnének felkészülni, miközben a hosszú távú, például nyugdíjcélú megtakarítások – különösen a 30 év alattiak körében – egyre inkább háttérbe szorulnak.

Ezzel párhuzamosan a likviditás szerepe is látványosan felértékelődött. A válaszadók szerint a magas hozam és a biztonság mellett ma már az is kulcskérdés, hogy szükség esetén milyen gyorsan férhetnek hozzá a pénzükhöz. Éppen ezért lehetnek vonzók azok a devizaalapú konstrukciók, amelyek rövidebb és hosszabb távon egyaránt rugalmas megoldásokat kínálnak.

Különösen igaz ez azokra, akik euróban vagy dollárban kapnak fizetést vagy rendszeres bevételt. Számukra a devizaalapú megtakarítás nemcsak befektetési lehetőség lehet, hanem praktikus döntés is, hiszen így elkerülhetik a folyamatos pénzváltás költségét és az ebből fakadó árfolyamkockázatot. A szakértők szerint ma már egyre kevésbé az a kérdés, hogy valaki félretesz-e pénzt, sokkal inkább az, hogyan építi fel a saját megtakarításait.

Egy tudatosan kialakított portfólióban pedig a devizaalapú befektetések is fontos szerepet kaphatnak – különösen egy olyan időszakban, amikor a gazdasági környezet folyamatosan változik.

Milyen kockázatokkal kell számolnia annak, aki devizaalapú befektetést választ ?

A befektetőnek több kockázattal kell számolnia. Az első a devizaárfolyam-kockázat: ha a forint erősödik az euróval vagy dollárral szemben, a forintban számolt befektetési érték csökkenhet. A második a mögöttes eszközök kockázata: egy kötvényalapnál például a kamat- és hitelkockázat, egy részvény- vagy vegyes alapnál piaci árfolyamkockázat jelentkezik. A harmadik a likviditási és időtávkockázat: nem mindegy, hogy a befektető mikor akar hozzáférni a pénzéhez. Az árfolyam-időzítési csapda úgy kerülhető el, ha a devizás befektetés nem egyszeri tippként jelenik meg, hanem jóval tudatosabb formában: előre meghatározott portfólióarányként, megfelelő időtávval, fokozatos belépéssel és rendszeres felülvizsgálattal.

*A Lakossági Megtakarítás 2026 kutatásról

2024 óta változatlan célcsoporttal (korosztály: 18-70 évesek), 1200 fő megkérdezésével végzett kutatás.

Aktuális hullám adatfelvételének időpontja: 2026 március

Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés az NRC NetPanelsegítségével

Reprezentativitás: a minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján

A cikk az OTP Bank és az OTP Alapkezelő támogatásával készült, marketingközlemény. A benne szereplő piaci vélemények és várakozások tájékoztató jellegűek, a közzététel időpontjában rendelkezésre álló információkon alapulnak, melyek később változhatnak. Nem minősül befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek, befektetési elemzésnek vagy befektetési ajánlásnak. A befektetések kockázattal járnak. A befektetés értéke ingadozhat, a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, és akár tőkevesztés is előfordulhat. Devizaalapú befektetések esetén a devizaárfolyam változása a kockázatot és a hozam vagy veszteség mértékét is befolyásolja. Befektetési döntés előtt kérjük, ismerje meg a termékek hivatalos dokumentumait (PRIIPs KID/KIID, tájékoztató, kezelési szabályzat).

A cikk az OTP Bank támogatásával készült.

Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.

Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.

Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.