UTAZZ
A Rovatból

Fertőrákoson a föld gyomrában kihalt élőlényekkel és színházi előadásokkal is találkozhatsz

A kövek 12 millió éves múltba repítenek vissza, a felszínről pedig csodás kilátás nyílik a Fertő-tóra. Számos érdekesség is fűződik a ma már világörökségi területhez.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. április 28.



Magyarország egyik különleges színháza a nyári estéken egy hegy gyomrában várja a látogatókat. Ám a nem mindennapi élmény mellett számtalan érdekességet is láthatsz a világörökség részét képező Fertő-táj egyik nevezetes településén.

Fertőrákoson bőven van mit nézni. Több történeti és művészeti emlékkel is dicsekedhet. Van itt püspöki palota, gyönyörű természeti környezet, szőlők, szentély, házi készítésű finomság, de a leghíresebb a kőfejtője, ami ma már turista-látványosság.

A geológusok szerint 12 millió éve képződött az itt található lithothamnium-gumós lajtamészkő. A remek alapanyagot már a rómaiak is bányászták, és többek között az akkoriban a mai Sopron helyén álló Scarbantia falainak építéséhez is használták.

A 16. században kapták meg a helyiek a bányászati engedélyt, majd a 19. században indult be a nagyobb ütemű kitermelés.

Simor Jánost 1857-ben nevezték ki győri püspökké, ekkor bérelte ki a bányát a bécsi Baugesellschaft. A munkákra mintegy 50-100 embert alkalmaztak, elsősorban a helybeli napszámosok jöttek szívesen, mert jól megfizették őket. Ráadásul a kőfejtő őre minden nap lovas kocsin vitt nekik egy hordó bort, kolbászt és kenyeret, hogy jó erőben legyen és bírják a nehéz munkát.

A bécsi cég közreműködésével, többek között az itteni kőből épült fel a bécsi városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A 40-50 mázsás kövek elszállításához különleges, nagy, erős szekereket használtak, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor több mint egy hónapig tartott a kő útja Bécsbe.

A 2. világháború végén lőszergyártó üzemet akartak itt létrehozni. A kiépítésen dolgozó kényszermunkások között volt egy rövid ideig Szerb Antal író, Sárközi György költő és Halász Gábor irodalomtörténész is.

1948-ig folyt itt a kőfejtés, majd 1951-ben műemlékké nyilvánították, 2001 óta pedig az UNESCO Világörökség része.

A bányászatnak köszönhetően számtalan érdekesség is előbukkant. Így például láthatóvá váltak a kő által megőrzött, a régi tengerben élő állatok és növények mészvázai. A növényvilágból a lithothamniumok jelentősek, míg az állatvilágból a fésűskagylófélék fordulnak elő nagyobb mennyiségben.

A bányában több filmet is forgattak,

többek között Jancsó Miklós A harangok Rómába mentek egyes jeleneteit, a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai egyik legendás jelenetét is. De Fábri Zoltán Utószezon című filmjében is feltűnnek a jellegzetes kőfalak, és a Sándor Mátyás televíziós sorozat egy jelenetsorát is itt vitték filmre.

A kultúra is beköltözött a bányába.

1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat, ám a kőbánya állapota folyamatosan romlott, ezért 2011-ben be kellett zárni. Egy uniós támogatásnak köszönhetően 2015-ben felújították és modernizálták a kőbányát, ekkor épült meg a látogatóközpont és több bemutatóhely is.

Ma már a kőfejtő nem csak a föld gyomrában kínál látnivalót. A csigalépcsőn feljutva a tetőről fantasztikus kilátás nyílik a Fertő-tóra, a nádasra. A szabadban számtalan védett és ritka növényfaj is él, többek között a sziklai benge, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű, az árvalányhaj. A kopár, sziklás oldalak különlegessége a naprózsa.

Az itt élő állatfajok között érdekes a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal.

A kőfejtőben bejárható részek: Sziklai Benge Tanösvény, Témapark-kiállítás, Barlangszínház. A Sziklai Benge Tanösvényt a kőfejtő felszínén járhatod be, ahol kilátópontok és tematikus bemutatóhelyek mesélnek az található természeti értékekről. A Témapark-kiállítás a barlangban látható. Őslénytani bemutatót és a lajtamészkő hasznosítását is megismerheted a Kőbányászat csarnokában és a Kőfaragás csarnokában. Az Őslénytani bemutatóban életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin testrekonstrukciók, őscápa állkapocs, fosszília másolatok, valódi kövületek, gerinces és gerinctelen ősmaradványok, filmvetítés, diorámák láthatók. A Barlangszínház napjainkban 760 fő befogadására alkalmas. Modern színházi fény- és hangtechnika, fűthető székek és gazdag programkínálat vár nyaranta.

Tudtad?

A kőfejtő területén 10-12 millió éve a Pannon-beltenger sekély, meleg vize fedte. Ebben éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. Ebbe rakódtak le a tengeri állatok tetemei és a növényi maradványok. Végül ezekből alakult ki a lajtamészkő. A kőzet könnyen fejthető, jól alakítható, ugyanakkor az időjárásnak ellenálló.

A kőzetből előtűnő csigák és halak nyomai mellett az egyik különlegesség a cápafog. A bánya falán látható állatok nagy része mára már kihalt, nem élnek ilyenek a mai tengerekben.

A környéken több kisebb kőfejtő is működött. Több helyen járatokat vágtak a falba, ahol helyi iparosok éltek.

A fertőrákosi kő annyira keresett volt, hogy Festetics herceg is csak összeköttetései révén jutott kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse. Az itteni mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A háború átírja a nyaralást is: tömegek hagyják ott a görög és török partokat, az új célpontokon az egekben az árak
Az utazási irodák részvényei zuhannak, miközben a kevés megmaradt helyért óriási a verseny. Egy karibi út ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt, a Wizz Air is átcsoportosít.


Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

A Tui, Európa legnagyobb utazásszervezője szerint az utóbbi napokban meredeken nőtt a kereslet a spanyolországi, portugáliai, görögországi és Zöld-foki-szigeteki nyaralások iránt.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

Egy hét alatt 27 százalékkal, 720 fontról 917-re drágult például a London és Antigua és Barbuda közötti legolcsóbb retúrjegy a március utolsó hetére.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.


Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.


Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Óriási elismerés: a 100 éves budapesti Puskin mozi a világ 21. legjobbja lett
A Time Out magazin márciusban publikált globális listáján a budapesti filmszínház az élmezőnybe került. Az elismerés a mozi programját és közösségi szerepét is méltatja a szépsége mellett.


Vannak olyan pillanatok, amikor belépünk egy épületbe, és azonnal megcsap a történelem szele, de közben lüktet a jelen is. Képzeljünk el egy teret, ahol márványoszlopok magasodnak, a mennyezet aranyban pompázik, a nézők pedig vörös bársonyszékekbe süllyedve várják, hogy elsötétüljön a terem.

Ez a budapesti Kossuth Lajos utcai Puskin mozi, amely nem csupán a fővárosiak titkos menedéke, hanem mostantól hivatalosan is a globális elit tagja.

A Time Out magazin közzétette a világ jelenlegi száz legnagyszerűbb moziját rangsoroló listáját. A The 100 greatest cinemas in the world right now című összeállításban a budapesti filmszínház az előkelő huszonegyedik helyet szerezte meg.

A kiadvány helyi szerzői és szerkesztői világszerte kiemelkedő filmtemplomokat vizsgáltak Los Angelestől Berlinen át Tokióig.

A döntéshozókat teljesen elvarázsolta a Puskin Belle Époque hangulata, leírásuk szerint a hely egy igazi pesti templom, amelynek nemcsak a szépsége, hanem a programozása és a közösségi szerepe is páratlan. Kiemelték a többnyelvű, feliratos művészfilmeket és független alkotásokat felvonultató kínálatot, amely tökéletesen megfér a mainstream premierek és a családi vetítések mellett.

A külföldi szakírók külön értékelték, hogy a mozi öt termét olyan filmtörténeti klasszikusokról nevezték el, mint a Metropolis, az Amarcord, a Körhinta, az Annie Hall és a Mephisto. „Vannak olyan mozitemplomok, amelyek annyira gyönyörűek, különlegesek és történelmileg nevezetesek, hogy egy film megtekintése ezekben az épületekben szinte zarándoklatnak érződik.”

A budapesti intézmény helyezésének valódi súlyát a nemzetközi mezőny adja meg. A globális lista első helyezettje a hollywoodi TCL Chinese Theatre lett, de a rangsor élmezőnyében egészen extrém technológiai megoldásokkal működő helyszínek is felbukkannak.

Ilyen például a németországi Traumpalast Leonberg, amely egy Guinness-rekorder, több mint nyolcszáztizennégy négyzetméteres IMAX-vászonnal, dupla lézerprojektorral és tizenkét csatornás hangrendszerrel vonzza a közönséget. Ezzel a csúcstechnológiával szemben a Puskin a hagyományos, aranykori esztétikájával és a mozizás kultúrájának ápolásával tudott labdába rúgni.

A mostani elismerésnek komoly előzményei vannak: a magazin korábbi, legszebb mozikat kereső listáján öt évvel ezelőtt a tizedik, tavaly pedig már a nyolcadik helyen végzett a budapesti helyszín.

"Budapest bővelkedik stílusos mozikban, és egyik sem stílusosabb, mint a médium régivágású, egykor Fórum mozinak nevezett szentélye a pesti oldalon.” Míg a korábbi években kifejezetten az esztétikai értékeket, a belsőépítészeti bravúrokat díjazták, a mostani, legnagyszerűbbeket gyűjtő válogatás már a tartalomra, a közösségépítő funkcióra is fókuszál.

A nemzetközi siker egybeesik a filmszínház fennállásának századik évfordulójával.

Az egykori Mezőgazdasági Hitelintézet helyén, a Kossuth Lajos utca tizennyolc szám alatt az intézmény eredetileg Fórum néven nyitotta meg kapuit, és a kezdetektől a főváros egyik legelőkelőbb szórakozóhelyének számított. Az épület patináját a többszöri rekonstrukció során is gondosan megőrizték, a legjelentősebb felújítás huszonnyolc évvel ezelőtt történt.

Tizenhárom éve az addigi terek mellé két új termet is kialakítottak, így nyerte el a ma is ismert, öttermes formáját. A helyszín ma a Budapest Film artmozi-hálózatának ékköve, amely a Puskin Kuckó révén erős közönségnevelő és családi programokat is visz, ősztől tavaszig pedig olyan tematikus eseményekkel tölti meg a különleges akusztikájú nagytermet, mint a Zenélő Képkockák musicalsorozat.

Via TimeOut


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk