Húszezer nyári járatát törli a Lufthansa a drága üzemanyag miatt

Bár a statisztikák az átlagbér növekedéséről szólnak, a KSH egy friss elemzése szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére, vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint egy évvel korábban - írta Kapitány István a közösségi oldalán.

Erre a helyzetre reagált a TISZA Párt leendő gazdasági és energiaügyi minisztere, aki szerint a megélhetés valóságát nem lehet átlagok mögé rejteni.

– írta.

A TISZA Párt a helyzet megoldására az adórendszer átalakítását javasolja. Ennek egyik első lépéseként

A tervezet szerint mindenki, aki a jelenleg havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keres, szintén kevesebb adót fizetne. Egy 420 ezres bruttó bérnél ez évi 180 ezer forint pluszt jelentene, 500 ezres fizetésnél körülbelül 120 ezer, míg 625 ezernél évi 60 ezer forintot.

A kormánypárti politikusok ugyanakkor adóemelésként értelmezik a javaslatokat. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint a TISZA tervei valójában a többkulcsos szja visszahozását jelentik.

– fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában.

A politikus szerint „jól látható, hogy míg Gyurcsány Ferenc volt a mester, Magyar Péter a tanítvány”, utalva arra, hogy a választások után a baloldal adóemeléseket hajtott végre.

A vita alapját adó statisztikai ellentmondás abból fakad, hogy az országos átlagkereset javulhat akkor is, ha a dolgozók egy jelentős részének csökken a fizetése vásárlóereje. A KSH statisztikája éppen ezt az eloszlást mutatja be, rávilágítva, hogy a magas vezetői fizetések felhúzzák az átlagot, miközben a társadalom széles rétegei mást tapasztalnak.

Kapitány szerint: "Ezért félrevezető, ha valaki az átlagkereset alakulásával próbálja bizonygatni, hogy minden rendben van a magyar bérekkel. Egy statisztikai átlagba ugyanúgy beleszámítanak a kiugróan magas vezetői fizetések is, miközben a magyar emberek nagy része egészen más valóságot tapasztal a hónap végén". A politikus hozzátette: "A valóságot jobban megmutatja a KSH elemzése, amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére. Vagyis több mint minden negyedik magyar munkavállaló azt tapasztalta, hogy a fizetése kevesebbet ér, mint egy évvel korábban". A TISZA Párt ezen akar változtatni, mert szerintük "Az számít, hogy az emberek adózás után mennyit visznek haza, és az a pénz valójában mennyit ér a mindennapi életben".

Durva szóváltásba torkollott egy találkozó a leköszönő egészségügyi államtitkár és egy férfi között egy budapesti plázában. Takács Pétert a lélegeztetőgép-botrányban érintett cégből kivett milliárdokról kérdezte Szabolcsi Róbert, mire az államtitkár trágár kirohanással és feljelentéssel fenyegetőzött – számolt be az esetről az RTL Híradó.

A kamerával rögzített párbeszéd így szólt: "Hé, Takács, hol a 8 milliárd?", majd a válasz: "Az anyádban!” Majd a felvétel szerint Takács fenyegetése után a kérdező egy „Mentek a börtönbe mind!” felkiáltással zárt le a vitát.

A videón látottaknak azonban volt egy előzménye is az ételudvarban - erről Szabolcsi Róbert számolt be a Híradónak. Elmondta, már a felvétel készítése előtt megpróbálta szóra bírni az államtitkárt.

– idézte fel a férfi.

A botrányos videó megjelenése után Takács Péter a közösségi oldalán reagált. „Feljelentve!” – írta a bejegyzésében, amelyben arról is beszámolt, hogy már másfél éve hallgatja ezeket a mocsok korrupciós vádakat a lélegeztetőgépekről. Minden vizsgálatnak áll elébe, mert nincs általa vagy családja által elkövetett jogsértés.

A Szabolcsi Róbert által emlegetett 8 milliárd forint arra az osztalékra utal, amit a Válasz Online cikke szerint 2021-ben vettek ki a tulajdonosok abból a cégből, amely a Covid-járvány alatt 17 milliárd forintért szerzett be kínai lélegeztetőgépeket. A vállalkozás ügyvezetője az államtitkár sógora volt. Élő Anita, a Válasz Online újságírója szerint „csak ebből 8 milliárd forintot vettek ki, egy olyan egészségügyben, amely – hát – mindenki látja, milyen elképesztő pénzhiánnyal küzd.” Bár Takács korábban azt állította, sógora csupán egy alkalmazott volt a cégnél, Élő szerint a papírok mást mutatnak. „A cégpapírokból annyi derül ki, hogy ők teljes, önálló aláírási joggal rendelkező vezetők voltak” – fogalmazott.

A koronavírus-járvány alatt a kormány összesen 300 milliárd forintért vásárolt csaknem 17 ezer lélegeztetőgépet, az akkori ellenzék szerint többszörösen túlárazva. A gépek nagy részét soha nem használták, azóta is raktárakban porosodnak. A Transparency International évekig pereskedett a Külügyminisztériummal a legtöbb gépet beszerző maláj cég szerződéseiért. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója szerint „176–180 milliárd forint úgy került a magyar adófizetők pénzéből egy malajziai beszállítóval kötött ügylet után hongkongi és szingapúri bankszámlákra, hogy ennek az ügyletnek az indokoltsága és szabályossága finoman szólva is kétséges”.

Az ügynek azonban lehet egy újabb jogi szála is. Szabolcsi Róbert ugyanis azt fontolgatja, hogy feljelentést tesz az államtitkár ellen, amiért az kirakta az arcképét a saját, jóval nagyobb elérésű Facebook-oldalára. „Az törvénytelen, azért meg én tehetnék feljelentést, nemcsak bíróságon, hanem a rendőrségen is, ugyanis én nem vagyok közszereplő vele ellentétben” – jelentette ki a férfi.

– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalán Ruff Bálint miniszteri jelölésére.

A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.

Fekete-Győr szerint: "Reménykeltő látni, hogy egy olyan ember tölti majd be az új kormány egyik legfontosabb kulcspozícióját, aki a Vétó adásaiban hosszú időn át, megalkuvás nélkül képviselte a politikai kultúraváltás és az elszámoltathatóság gondolatát. Aki még az utolsó adásban is kérlelhetetlenül érvelt amellett, hogy a felelősségre vonás soha nem képezheti politikai alku tárgyát, valódi rendszerváltás ugyanis csakis kőkemény igazságtételre épülhet!"

A leendő miniszter első intézkedései között említette az ügynökakták mielőbbi megnyitását, a lehető legkevesebb kitakarással, valamint egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását.

Fekete-Győr András ehhez kívánt a leendő miniszternek „rendíthetetlenséget, a rendszerváltó reformokhoz és egy új, tisztességes választási rendszer megalkotásához államférfiúi bölcsességet, az elmúlt tizenhat év romjainak és mocskának eltakarításához pedig fáradhatatlan kitartást!”

Alig tíz nappal a választások után hatalmasat fordult a politikai hangulat Magyarországon:

– derült ki az RTL és a HVG megbízásából készült legfrissebb Medián-kutatásból, amelyről az RTL Híradó számolt be szerda este.

A felmérés szerint a Tisza Párt 3 százalékpontos növekedéssel már a teljes népesség 56 százalékának támogatását élvezi. Ezzel párhuzamosan a Fidesz mögül eltűnt a szavazók jelentős része, már csak a lakosság ötöde szavazna a pártra. A pártpreferenciák mellett a közhangulat is radikálisan megváltozott.

A gazdasági kilátásokat még ennél is derűlátóbban ítélik meg: kétharmaduk számít valamilyen mértékű javulásra a következő egy évben.

A Mediánt vezető Hann Endre szerint a jelenség nem teljesen ismeretlen, de a mértéke kimagasló. A szakértő a „győzteshez húzás” jelenségével magyarázta a folyamatokat, de kiemelte:

A közhangulat javulása olyan mértékű, amire Hann Endre szerint ilyen rövid idő alatt még nem volt példa. A választás előtt és az azt megelőző másfél évben még kétszer annyian látták borúsan a jövőt, mint most.

Érdekesség, hogy a gazdasági optimizmus a Fidesz-KDNP szavazói között is megjelent: a kutatás szerint

A választás éjszakáján Orbán Viktor még a mozgósítás sikerét hangsúlyozta. „Soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van is ennek látszata, hiszen két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk. Két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – mondta a miniszterelnök.

– fogalmazott Hann Endre.

A Medián vezetője szerint a Fidesz-tábor mostani olvadása a párt kampányával is magyarázható, amely szerinte „néha egészen bizarr volt”, és annyira „nyilvánvaló hazugságokkal és fikciókkal” operált, hogy az már csak a legelkötelezettebbek megtartására volt elég. „Mintha ennek most vége lenne, mintha utólag már azok is elpártolnának, akiket a kampányban még megtartottak” – fűzte hozzá. A győzteshez húzás jelenségét támasztja alá az is, hogy a válaszadók 95 százaléka állította azt, hogy részt vett az április 12-i választáson. Ez a szám 15 százalékponttal magasabb a valós részvételi adatnál.