Felfedezésre váró csodás helyek: Katalónia északi része a természeti és épített örökség egész tárházát nyújtja
Úti tipp elő- és utószezonra - Irány a Costa Brava! - 1. rész
A fenti ajánlás nem véletlenül kerüli a főszezont, amikor garantált a kánikula és a zsúfoltság. Áprilistól június végéig, majd szeptemberben és októberben azonban minden tenni- és látnivaló sokkal élvezetesebb lehet. Újabban a közlekedés is sokat egyszerűsödött: az egyik diszkont légitársaság április eleje óta heti két járatot üzemeltet Budapest és a katalán nagyváros, Girona légikikötője között.
Katalónia északi része ez, amely a természeti és épített örökség egész tárházát nyújtja. Van tengere és hegyei, kiemelkedő történelmi és kulturális helyszínei, így bármerre jár az ember, mindenhol találhat magának újabb és újabb felfedezni valót. Mindezt magunk is megtapasztalhattuk annak a tanulmányútnak a során, amelyet a Turespaña spanyol idegenforgalmi hivatal szervezett a Wizz Air járatindítása apropóján.
Cikkünk első részében, a Costa Brava déli részéről indulva, a Lloret de Martól Palsig húzódó partszakaszt járjuk be, a következőben pedig Figueresbe, a híres szürrealista művész, Salvador Dalí szülővárosába és a tartomány központjába, a középkori óvárosáról híres Gironába látogatunk el.
a végtelen kék tenger és a zöld növényzettel borított szárazföld közötti, több mint 200 kilométeres partszakaszt meredek sziklafalak, kisebb-nagyobb öblök és szirtek tagolják, köztük áttetsző vízű strandok húzódnak meg. Kiszögellésekből, kilátópontokból pedig van jónéhány – az egykori várak és őrtornyok hálózata a gyakori kalóztámadások idején jött létre. A megfigyelőpontokat ösvény kötötte össze, a Camino de Ronda, ez volt az őrjárat útvonala, amely jó szolgálatot tett a csempészek elleni küzdelemben, a spanyol polgárháború (1936-1939) idején is. Az egy időre elfeledett ösvény manapság helyi lakosokkal, üdülőkkel teli kellemes sétány, fel-alá kanyarog, és kisebb megszakításokkal egészen a francia határig vezet.
Képgaléria: Csodás tengerpart (A fotókért kattints a képre)
A nevezetes partszakasz „Siófoka” Lloret de Mar, vagy egyszerűen csak Lloret, ahogy a helyiek nevezik, a 42 ezres település a csúcsszezonban közel négyszeresére duzzad. Az üdülők napközben ellepik a strandokat – van vagy tíz belőlük –, napnyugta után pedig a promenádot, az üzletek és az éttermek vidékét.
LLoret háromezer éves történetéről – egyben Spanyolország és Katalónia múltjáról – a Tenger Múzeuma (Museo del Mar) mesél. Arról, miként vált a kis halászfaluból a Földközi-tenger egyik fontos kereskedelmi és hajóépítő központjává, és miként veszített jelentőségéből, amikor 1492, Amerika felfedezése után az onnan érkező gyarmatáru, a kakaó, kávé, dohány, rum és cukor kereskedelmét immár az Ibériai-félsziget két déli kikötője, Sevilla és Cádiz kontrollálta.
Újabb fordulatot hozott az „amerikások” hazatérése a 19. század közepétől, majd tömegesen annak végétől – americanos, de még inkább indianos volt a neve azoknak a férfiaknak, akik az Újvilágban, főleg Kubában csinálták meg a maguk szerencséjét. (Az indianos elnevezés arra utal, hogy Kolumbusz eredetileg India felfedezésére indult útnak.) Többségük 30-35 év után tért vissza, sok pénzzel és tapasztalattal felvértezve, megjelenésük, beruházó és jótékony célú tevékenységük nagyban hozzájárult szülőföldjük további fejlődéséhez.
Ahogy az ország más kikötőiben, a fehér öltönyös, fehér panamakalapos, szivarozó férfiak érkezése itt is óriási eseménynek számított. Valóságos népünnepély volt, a hajók kikötését zeneszó, családtagok és érdeklődők tömegei várták. Ki-ki ifjú feleséget választott magának, gyárat alapított, bekapcsolódott az üzleti életbe, és kolonialista stílusú, belül gazdagon díszített házat építtetett magának.
Egy ilyen épületben kapott helyet a múzeum, egy másik (Can Font) néhány utcával beljebb maradt fenn. A felvirágzást hozó évtizedeket Lloretben sajnos már csak ez a két többszintes ház idézi fel, a többit lebontották, és szállodákat emeltek a helyükre. Az „amerikásokra” emlékeztetnek a mindenfelé látható pálmafák is – a trópusi növényeket Spanyolország szerte a visszatérő emigránsok honosították meg.
Tipp: Rendelj egy daiquirit a Camino Rondán, a Cala Banys koktélbárban. Megalkotóját, Constantí Ribalaiguát Kubáig vitte a sors, Havannába, ahol Ernest Hemingway egyik kedvenc helye, a Floridita tulajdonosa lett, és ahol soktucatnyi koktélt „talált fel”. Szigetek az áramlatban című regényében Hemingway említést is tesz róla.
Egy kialakult szokás szerint az Amerikából visszatelepült férfiak pálmafákat ültettek kertjükbe, házuk udvarába. Ha csak egyet, az azt jelentette, hogy a vagyona nem túl nagy. Ha kettőt vagy hármat, akkor már jómódúnak volt tekinthető, ha pedig négyet vagy ötöt, akkor nyilvánvaló volt, hogy rendkívül gazdag.
Egy másik korszakot idéz Lloret de Mar történelmi városmagjában a Sant Romá templom. A gótikus épület belseje igen egyszerű képet mutat. A tűz martaléka lett, amikor Franco tábornok hatalomra jutása után (1936) a helyi lakosok – ahogy Spanyolország más részein is történt – felgyújtották, látva, hogy az egyház a tábornok oldalára állt. Ennek ellenpontjaként készült a templom két látványos oldalkápolnája, amelyek már a későbbi újjáépítés eredményei.
Az üdülőhely nevezetessége a Santa Clotilde kert (1919), amely két öböl között, egy sziklaszirt tetején terül el. Az olaszországi Villa d’Este parkja ihlette, a reneszánsz park az év minden szakában kellemes sétára csábít. A cédrusokkal, örökzöld mediterrán növényekkel, virágokkal és mértani pontossággal nyírt sövényekkel teli kertet szökőkutak, márvány és bronz szobrok, lépcsők, na és gyönyörű tengeri panorámát nyújtó mellvédek teszik változatossá.
Képgaléria: A Clitolde kert (A fotókért kattints a képre)
Utunk következő állomása, a közeli Tossa de Mar, avagy egyszerűen csak Tossa, kétségtelenül a Costa Brava egyik legszebb városa. Római kori romokkal, szűk, kövezett utcákkal, csipkés-fogazott városfallal, impozáns, körpanorámát nyújtó várral és 18. századi katedrálissal várja látogatóit. A télen ötezres, nyáron tizenötezres városka külön vonzereje, hogy megőrizte halászfalu jellegét, és napjainkra az egyetlen olyan település, amelynek középkori városmagja körül fennmaradt a városfal. Érdemes felderíteni a hangulatos, keskeny kis utcákat, az üzletek, cukrászdák, éttermek világát.
Egy kirakatban feltűnik egy fotó az ötvenes évekből, rajta a kor amerikai filmsztárja, Ava Gardner, kezében süteménnyel tele tálca. Egy helyi specialitás, a kívül ropogós, belül krémes édesség, a merengue sorakozik rajta. A színésznő életnagyságú szobra a várban áll, nem véletlenül: Tossa neki, az itt forgatott filmnek köszönheti hírnevét.
Képgaléria: Tossa (A fotókért kattints a képre)
A Costa Brava települései azóta is kedvelt forgatási helyszínek – egyedül Lloret de Marban évente harminc film forog. Nehéz lenne felsorolni, mely nemzetközileg is ismert alkotások készültek a Costa Braván és környékén, egy biztos: itt forgatták a Tíz kicsi indiánt, valamint a Trónok harca és a Sárkányok háza egyes részeit.
A forgatásokon résztvevő színészek szívesen megszálltak valahol a közelben, ezek egyike egy különleges hely, S’Agarò volt. A nyaralóhely száz évvel ezelőtt, egy hegyfokon jött létre, felvirágzása egy gazdag gyáros, Josep Ensesa nevéhez fűződik. A semmi közepén ő alapította az azóta világhíressé vált ötcsillagos szállodát, a Hostal de Gavinát. Az első, kivételes panorámát élvező villaépületet saját célra építtette, amelyet kiváló katalán építészek közreműködésével számos másik követett; a kiterjedt területen jelenleg 76 lakosztály várja a hírességeket.
Képgaléria: S'Agaro (A fotókért kattints a képre)
Világhírű filmszínészek, sportolók, a könnyű- és a komolyzenei élet kiválóságai és Nobel-díjasok egyaránt megfordultak itt. Névsoruk szinte végtelen, így csak néhány közülük: Claudia Cardinale, Robert de Niro, Shakira és Lady Gaga. A tájba illeszkedő, egységes képet mutató épületegyüttes a spanyol nemzeti kulturális örökség részét képezi, a szálloda étterme, kávézója és üzlete nyitva áll a nagyközönség előtt.
Innen csak egy ugrás Platja D’Aro, a környék jelentős üdülőhelye, amely Llorethez és Tossához hasonlóan ugyancsak egy kis halászfaluból nőtte ki magát. Napjainkban ezt tekintik a Costa Brava kereskedelmi központjának: tágas, szépen kialakított utcáin és bevásárlóközpontjában 900, minden árkategóriát felölelő üzlet és 230 vendéglátóhely várja a vásárolni és a jókat enni vágyókat.
Tipp: Tégy egy kitérőt Pals felé! A tengertől 7 km-re lévő óvárosa igazi ékszerdoboz, középkori városfallal, gótikus templommal és óratoronnyal. Az új lakónegyedek a tengernél találhatók. A rizstermesztéséről ismert település hosszú, homokdűnékkel tagolt strandja ritkaságnak számít a Costa Braván.
Képgaléria: Pals (A fotókért kattints a képre)
Útibeszámolónkat hamarosan folytatjuk!
