Elindult a Best of AZ ÉV HOTELE – az Alföld legnépszerűbb szállodái kezdték a versenyt

Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.

Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.

Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian

Napsütés, vidám színek, kellemes illatok és hangok – ezekkel tavasszal alig lehet betelni. Ilyenkor nincs is jobb program, mint felfedezni egy hazai arborétumot, ahol testközelből figyelheted meg a természet ébredését. Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen. A Csodásmagyarország.hu olyan arborétumokat ajánl, ahol tavasszal látványos sétát tehetsz, miközben különleges növényeket ismerhetsz meg.

Alcsúti Arborétum

Az Alcsúti Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a hangulatos Csaplári-erdőben található. Az év minden napján látogatható kert az ország egyik legrégebbi, angolpark jellegű arborétuma. Kora tavasszal különösen varázslatos: ilyenkor két és fél hektáron elterülő hóvirágmező borítja be a területet, ami hazánkban egyedülálló látvány.

A látogatók egy 540 fajból álló fás növénygyűjteményt csodálhatnak meg: többek között hatalmas platánokat, vasfákat, vérbükköket, jegenyefenyőket és japánakácokat. A kert különlegességei közé tartozik – a kastélyrom mellett – egy 24 törzset nevelő óriástuja és egy 170 éves libanoni cédrus is. Tavasszal nem csak a hóvirágok miatt érdemes ide ellátogatni: áprilisban nárciszok és tulipánok színesítik a parkot, amelyek között sétálva igazán lélekmelengető élményben lehet részünk.

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum – közismertebb nevén Pepi-kert – Magyarország legnagyobb arborétuma: 82 hektáros területen, a Körös egyik hangulatos holtága mellett terül el. A kertet gyönyörű tisztások, hatalmasra nőtt famatuzsálemek és különleges, egzotikus növények teszik igazán változatossá.

Séta közben számos különleges fafajjal találkozhatunk, például egy 150 éves hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel vagy a kert egyik ikonikus fájával, a mocsárciprussal. Az arborétum számos állatfajnak is otthont ad: a látogatók gyakran találkozhatnak szabadon sétáló pávákkal, harkályokkal, sárgarigókkal, sőt, mókuscsaládokkal is, amely még izgalmasabbá teszi a sétát.

A terület déli részén egy különleges attrakció is várja a látogatókat: a Mini Magyarország makettpark, ahol az ország legismertebb épületeit és hagyományait fedezhetjük fel aprólékosan kidolgozott makettek formájában. A parkban többek között a Budai Vár és az Országház kicsinyített mása is megtekinthető, interaktív elemekkel kiegészítve.

Vácrátóti Botanikus Kert

A fővárostól alig több mint 25 kilométerre fekvő Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert tavasszal különösen üdítő látványt nyújt. Az arborétum Magyarország leggazdagabb növénygyűjteményének helyszíne: több mint 13 ezer növényfajt vonultat fel a kacskaringós utak, tavak és tisztások között. A hatalmas, több mint 150 éves platánok, feketediók, pagodafák és nyugati ostorfák különleges hangulatot teremtenek, miközben 62 madárfaj, 22 halfaj és számos más élőlény talált itt otthonra. Érdemes felkeresni az üvegházi gyűjteményt is, ahol a trópusi növények különleges világába nyerhetünk betekintést.

Az ágyásokban mintegy 40 ezer hagyma bont szirmot, amelyeket a dézsákban nevelt több ezer virág egészít ki, így közel 80 különböző tulipánfajta színesíti a botanikus kertet április végéig. A tulipánokon kívül is bőven akad virágzó látnivaló: nárciszok, fürtös gyöngyikék, magnóliák, júdásfák és bazsarózsák díszítik a kertet. Áprilisban pedig a cseresznyefák virágzása miatt is érdemes visszatérni, amikor a park újabb, látványos arcát mutatja.

Folly Arborétum, Badacsonyörs

A Balaton északi partján, Badacsonyörsön fekvő Folly Arborétumban százéves cédrusok és különleges ciprusok között sétálhatunk, miközben megcsodálhatjuk a mesebeli balatoni panorámát. A több mint 120 éves kert méltán kapta a „Balaton édenkertje” nevet, hiszen növényritkaságai egyedivé és egzotikussá teszik a parkot. Az öt hektáros területen négyszázféle tűlevelű, kétszázféle lombos fa és több ezer tő évelő növény található – kiemelkedő a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjtemény.

Nyílnak a nárciszok és jácintok, a délszaki cserjék és a talajtakaró japán kövérke, miközben a fenyők, borókák, ciprusok és tiszafák is virágoznak. A téli jázmin sövények ilyenkor teljes pompájukban tündökölnek, a mediterrán szamócafa apró harangocskái lassan kinyílnak, és a mogyorófa porzós barkái, valamint a világító sárga virágú varázsmogyoró is látványos élményt nyújtanak.

A kert külön figyelmet fordít a családokra: az alsó részen babakocsival is könnyen bejárhatók a sétautak, és több játszótér várja a gyerekeket. A Folly Arborétum tavasszal ideális pihenőhely: a látogatás során grillterasz és borászat is szolgálja a kikapcsolódást.

Jeli Varázskert Arborétum, Kám

A Vas megyei Kám határában terül el a közel 100 hektáros Jeli Varázskert Arborétum, amely áprilisban nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

A rododendronok rózsaszín, piros és sárga árnyalataikkal varázsolják el a látogatót, miközben a sárga virágok illata még emlékezetesebbé teszi a sétát. Az Áprilisi sétányon haladva havasszépékkel, hangafélékkel és magnóliagyűjteménnyel is találkozhatunk, a kert 15 000 példányt számláló nárciszgyűjteménye tovább gazdagítja az élményt.

A virágok mellett a látogatók hatalmas fenyőgyűjteményt és különleges fafajokat is felfedezhetnek, például atlaszcédrusokat, mamutfenyőket, japánciprusokat, valamint számos díszcserjét. A parkon belül egy lombkoronasétány is várja a vendégeket, ahonnan madártávlatból csodálhatjuk a Varázskert különleges világát.

+1. Gödöllői Arbo-park

A Gödöllő és Isaszeg határában, a Gödöllői dombvidéken fekvő Arbo-park csendes sétautakkal és romantikus ösvényekkel várja a természet szerelmeseit. A több mint százéves arborétum eredetileg kutatási céllal jött létre: a különböző fafajok hazai környezethez való alkalmazkodását figyelték, valamint azt, hogy melyek alkalmasak erdősítési célokra.

A Csendösvényen haladva, a Völgyhíd és a Róka-tisztás között kora tavasszal a krókuszok, később az ibolyák, majd az akácvirág illata kíséri a sétánkat. A Csendösvény madárvilága is különleges: vörösbegyek és füzikék hangja tölti meg a levegőt, eltérve a környező erdők megszokott hangulatától.