Egyedülálló a péceli Ráday-kastély a fekete-fehér falfestményeivel Magyarországon
Pécelen áll egy kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A Ráday-kastély története is kalandos, érdemes személyesen is megismerkedni vele. A települést, ahol a kastély áll, a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.
A gödöllői kastély kicsiben
A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert.
A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és
a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett.
A teljes kastély 1770-ben készült el, és átalakítója a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia János volt. Így érthető, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.
Faliképek rézmetszettből
A finom kidolgozásokhoz a kor neves szakembereit nyerték meg, a kőfaragást Antonio Conti, míg az asztalos munkát Cancini András besztercebányai asztalos végezték.
A díszterem különleges faliképeit Gedeon találta ki, és a párizsi születésű Bernard Picart rézmetsző és rézkarcoló készítette el. A fekete-fehér képek Philipp Gunst rézmetszeteinek kinagyított részleteit ábrázolják. Érdekesség, hogy Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják és ehhez Gedeon írt verssorokat.
Ilyen festmények Magyarországon sehol máshol nem találhatóak.
A mennyezeten egy Phaeton kép volt, ám egy 1825-ös tűzvészben leszakadt és nem állították helyre.
A kastélyban volt egy királyi hálószoba is, amely a nevét arról kapta, hogy a Habsburgok 34 arcképe volt benne. Érdekesség, hogy II. József király maga is ellátogatott a Ráday-kastélyba. A királyi szalonnak nevezett sarokszoba dekorációja szintén izgalmas, az építészet, a festészet és szobrászat, és az orvostudomány allegóriái láthatóak rajta.
A Herkules-szobának nevezett vendégszobának a falain Herkules életének tizenkét jelenetét festették meg.
Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban.
A kastély másik különlegessége az alagsorba korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha. Ilyen gyűjtemény és kiállítás sem látható sokfelé.
