Bakancslistás hely a tapolcai Malom-tó, ha egy laza, nyugis, romantikus helyre vágysz
A város nyugalmas utcáin, terein nézelődve, a tó mellett egy limonádét eliszogatva, a mindig 18 fokos vízben az aranyhalakat és a kacsákat szemlélve elszalad az idő.
Tapolca (szláv nyelven meleg vizet jelent) a magyar tengertől tán 20 perc autózással elérhető. De mégsem volt az eszemben, mikor a Balaton-felvidéket túráztam körbe.
Ám egy szép napos napon valahogy vonzott a csavargás, hagytam a már kitervelt úticélokat. Ilyenkor pedig egy magamfajta „úton járó” megy az orra, szeme, érzése után. Így keveredtem Tapolcára. Az autót a központtól pár perc sétára leraktam, és irány a híres-nevezetes Malom-tó.
Szépen felújított, rendezett és hangulatos ez a romantikus tó és környéke, amit egyébként mesterségesen hoztak létre 1930-as években.
A két részből álló tó-együttes – a nagyobb a Tapolca-tó, a kisebb meg a Kis-tó - vize állandóan 18 fokos, így télen sem fagy be. A két tóból pedig a Tapolca-patak egy szűk, de kedves kis sétánnyal övezve Szigliget felé viszi a vizet, ott ömlik a Balatonba.
A tó partjának egyik nevezetessége a víz szélén álló régi malom, ami ma szállodaként üzemel. Számtalan kép örökítette meg, de jó tudni, hogy a ház falánál látható malomkerék már csak dekoráció.
A vízpart is szemet gyönyörködtető, hiszen körben középkori eredetű házak színes falai sorakoznak. Igazi mesebeli világot varázsolnak ide.
Képgaléria: Malom-tó (Képekért kattints a fotóra)
Ez a hely ideális lehetett őseinknek is, a hegyekkel övezett, vízben gazdag vidék őket is maradásra bírta. A kutatások szerint már hétezer éve is éltek itt. A patakot pedig leszármazottaik is hasznosíthatták, felduzzasztották, és már az Árpád-korban is malmot hajtottak vele. A jelenleg látható régi, kőből épült, vakolatlan alsó szintű malom a 13. század környékéről származik. De a feljegyzések szerint a másik tónál is állt valaha malom.
Képgaléria: Tapolca-patak és környéke (Képekért kattints a fotókra)
Tapolca persze a barlangjairól is híres, itt található hazánk negyedik leghosszabb barlangrendszere. A barlangok helyett azonban én a városban csavarogtam egy kicsit. Látható itt a tapolcai születésű költő, Batsányi János szobra, Baumberg Gabriella mellszobra, Varjas Judit Halas lépcső alkotása, Raffay Béla készítette Szent István vagy Nepomuki Szent János szobra, és a Négy évszak szoborcsoport.
A városka nyugalmas utcáin, terein nézelődve, a tó mellett egy padon meguzsonnázva, egy teraszon egy limonádét eliszogatva, a vízben az aranyhalakat és a kacsákat szemlélve elszaladt az idő.
Ezzel az élménnyel keltem aztán újra útra, és magammal vittem az élményt, hogy jó néha kicsit „lazán semmit tenni”.
Képgalária: Séta a tó környékén (Képekért kattints a fotókra)
Ha a környéken jársz, nézz szét Zircen is:
Tapolca (szláv nyelven meleg vizet jelent) a magyar tengertől tán 20 perc autózással elérhető. De mégsem volt az eszemben, mikor a Balaton-felvidéket túráztam körbe.
Ám egy szép napos napon valahogy vonzott a csavargás, hagytam a már kitervelt úticélokat. Ilyenkor pedig egy magamfajta „úton járó” megy az orra, szeme, érzése után. Így keveredtem Tapolcára. Az autót a központtól pár perc sétára leraktam, és irány a híres-nevezetes Malom-tó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss rangsor: ez a világ 10 legkiábrándítóbb látványossága, a második helyezett Magyarországon található!
Több mint 95 ezer online véleményt elemeztek a kutatók a meglepő eredményhez. A lista második helyén egy magyar látványosság végzett, ahol a látogatók közel fele panaszkodott.
A turistáknak általában van egy bakancslistájuk: helyek és látványosságok gyűjteménye, amelyeket életükben legalább egyszer látni szeretnének. Eiffel-torony, Colosseum, Trevi-kút, pipálható ikonok a kollektív listán. A Radical Storage utazási oldal nemrég azt vizsgálta, mely országok a világ legkiábrándítóbb úti céljai, most viszont egy szinttel lejjebb mentek: magukra a látványosságokra néztek rá. Azokra a helyekre, amelyek elvesztették a varázsukat, vagy egyszerűen belefulladtak a saját sikerükbe.
95 352 látogatói értékelést elemeztenk, a világ 200 leglátogatottabb turistalátványosságáról. A kérdés egyszerű volt: hol csalódnak a legtöbben, és hol a legkevesebben?
Az átlagos negatív értékelési arány 10,9 százalék volt, ehhez képest a lista élén álló helyek messze alulmúlják a várakozásokat.
A legkiábrándítóbb látványosság a brit Alton Towers vidámpark lett,
ahol a látogatók közel fele (49,4%) panaszkodott. Az Alton Towers eredetileg egy grófi magánbirtok volt, amelyet a 19. században nyitottak meg a közönség előtt, pénzgyűjtési céllal. A Disneyland amerikai sikere után, a nyolcvanas évekre teljes értékű vidámparkká alakult. Ma tíz tematikus zónával, 910 hektáron működik, és papíron ez az Egyesült Királyság legnagyobb vidámparkja.
A gond csak az, hogy szinte minden második látogató elégedetlen. Míg az elemzett látványosságoknál az átlagos negatív értékelési arány 10,9 százalék, az Alton Towersnél ez majdnem az ötszöröse.
A panaszok közül messze a leggyakoribb a „nem éri meg az árát” típusú kritika: az összes értékelés 18 százaléka említi ezt, szemben a 2,8 százalékos átlaggal. Érdekes módon nem a játékokat szidják a legtöbben, hanem az ügyfélkezelést: félrevezető jegyinformációk, túlárazott étel-ital, és fizetős extra szolgáltatások minden sarkon.
A második helyen a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda végzett,
37,2 százalékos negatív aránnyal, ahol a fő problémát a hatalmas tömeg és a nehézkes megközelítés jelentette.
A Széchenyi fürdő Európa legnagyobb gyógyfürdője, 1913 óta fogad vendégeket, és mára Budapest egyik legismertebb turisztikai attrakciója. Papíron minden adott: történelmi épület, termálvíz, ikonikus szabadtéri medencék.
A valóságban viszont a látogatók több mint harmada csalódottan távozik. A fürdő a zsúfoltság és megközelíthetőség kategóriájában a második legrosszabb eredményt hozta. A tanulság egyszerű: a fürdőruha mellé extra türelem is kell.
A dobogó harmadik fokára a tenerifei Siam Park került (31,2%).
Bár a helyet a „world’s best water park” szlogennel hirdetik, a látogatók a személyzet udvariatlanságára és a hozzáférhetőségi problémákra panaszkodtak, sőt, többen testszégyenítésről és a fogyatékkal élők teljes figyelmen kívül hagyásáról számoltak be.
A listán negyedik a lisszaboni Time Out Market (28,4%),
amely saját sikerének áldozata lett a kezelhetetlen tömeg miatt.
A Time Out magazin által 2014-ben létrehozott lisszaboni gasztropiac volt a médiacég első ilyen jellegű projektje.
2018-ban rangos szakmai díjat is nyert, és sokáig mintaprojektként hivatkoztak rá. A látogatók szerint azonban időközben elfogyott a varázs.
Az értékelések több mint negyede negatív, és a leggyakoribb panasz a zsúfoltság: az összes vizsgált látványosság közül itt említik a legtöbben a tömeget és a nehézkes közlekedést.
Ez klasszikus esete annak, amikor egy hely a saját sikerének esik áldozatul.
Ötödik a római Trevi-kút (24,6%),
ahol szintén a zsúfoltság a fő gond, amit súlyosbított, hogy a szökőkút decemberig részleges felújítás alatt állt. A Trevi-kút a barokk Róma egyik ikonja, filmekkel, legendákkal,
évente nagyjából egymillió eurónyi aprópénzzel. A hagyomány szerint aki bedob egy érmét, visszatér Rómába.
A látogatók negyede viszont inkább azt kívánta volna, hogy jobb időpontot válasszon. A zsúfoltság itt is kulcsszó.
A top tízben szerepel még a Las Vegas-i Horseshoe Casino (24,0%), a dublini Guinness Storehouse (23,2%), az olasz Gardaland Park (23,2%), valamint holtversenyben az isztambuli Topkapı-palota és a washingtoni Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeum (23,0%).
Az adatokból az is kiderül, hogy a legkiábrándítóbb látványosságok többsége Európában található. Országos szinten az Egyesült Királyság (12,3%), Portugália (12%) és Kanada (11,5%) teljesít a legrosszabbul. A városok versenyében Isztambul (16%), Bangkok (15,9%) és Budapest (13,9%) vezeti a negatív listát.
Léteznek azonban olyan helyek is, ahol a látogatók szinte egyáltalán nem panaszkodnak.
A legkevesebb negatív értékelést a New York-i High Line kapta (1,6%), egy ingyenesen látogatható, magasban vezetett városi park.
Második a Tennessee állambeli Sugarlands Distilling Company (1,9%), harmadik pedig a São Pauló-i Paulista Avenue (2,4%).
A legnépszerűbbek között szerepel még a New York-i Grand Central Terminal és a vancouveri Stanley Park is.
A visszatérő panaszokból kirajzolódik, hogy a turistákat leginkább a tömeg, a rejtett költségek és a rossz ügyfélélmény zavarja.
Átlagosan minden tizedik értékelés negatív egy turistalátványosságnál. De országonként és városonként ez nagyon nem egyenletesen oszlik el – és vannak helyek, ahol a csalódás gyakorlatilag be van árazva a belépőjegybe.
A turistáknak általában van egy bakancslistájuk: helyek és látványosságok gyűjteménye, amelyeket életükben legalább egyszer látni szeretnének. Eiffel-torony, Colosseum, Trevi-kút, pipálható ikonok a kollektív listán. A Radical Storage utazási oldal nemrég azt vizsgálta, mely országok a világ legkiábrándítóbb úti céljai, most viszont egy szinttel lejjebb mentek: magukra a látványosságokra néztek rá. Azokra a helyekre, amelyek elvesztették a varázsukat, vagy egyszerűen belefulladtak a saját sikerükbe.
95 352 látogatói értékelést elemeztenk, a világ 200 leglátogatottabb turistalátványosságáról. A kérdés egyszerű volt: hol csalódnak a legtöbben, és hol a legkevesebben?
Az átlagos negatív értékelési arány 10,9 százalék volt, ehhez képest a lista élén álló helyek messze alulmúlják a várakozásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A diszkont légitársaság heti háromszor indítja majd járatait Horvátország egyik legkedveltebb városába, így a nyaralók már az érkezés napját is a tengerparton tölthetik.
Június 8-tól ugyanis már Dubrovnikba is repülhetünk Budapestről, a jegyeket pedig 11 990 forintos induló ártól kínálják.
Az új útvonal bejelentéséről elsőként beszámoló AIRportal.hu szerint a gépek hétfőn, szerdán és pénteken, már kora reggel felszállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.
A hétfői és pénteki járatok a tervek szerint 6:20-kor indulnak Budapestről és 7:35-kor landolnak, szerdánként pedig már 6:00-kor elhagyják a magyar fővárost, és 7:15-re érkeznek meg a dalmát tengerpartra.
Az útvonalon a légitársaság Airbus A321neo típusú gépei közlekednek majd.
A dubrovniki járat egy nagyobb budapesti kapacitásbővítés része. A Wizz Air májustól már 19 repülőgépét állomásoztatja a bázisán, ezzel párhuzamosan öt új, kizárólag a kínálatában elérhető útvonalat is bejelentett.
A horvát város mellett így már Kefalónia, Kalamata, Menorca, Várna és Krakkó is elérhetővé válik Budapestről.
A dubrovniki útra a jegyeket a légitársaság honlapján és mobilalkalmazásában lehet lefoglalni.
A diszkont légitársaság heti háromszor indítja majd járatait Horvátország egyik legkedveltebb városába, így a nyaralók már az érkezés napját is a tengerparton tölthetik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világ végének hitt sziget hirtelen népszerű lett.
Grönland, akit sokan a jég birodalmának hisznek, egyre keresettebb úticél.
Elvileg bárki számára elérhető, miután nemrég megnyitották az első valóban nemzetközi repülőterét, nyilván ez is növeli a népszerűségét.
Az elmúlt években egyre több aktív és környezettudatos utazó keresi fel a szigetet, amely határozottan halad afelé, hogy ökoturisztikai központtá váljon. Most, hogy szemet vetett rá az Egyesült Államok elnöke is, még nagyobb figyelem fordult Grönland felé.
Aki ide utazik, annak választania kell: a nyári, zöldbe borult táj és az éjféli nap, vagy a téli, sarki fénnyel megvilágított jégvilág.
Aki nincs hozzászokva a magyarországinál hidegebb télhez és az állandó sötétséghez, annak a nyári hónapok javasoltak az utazáshoz.
Viszont folyamatos világosság furcsa lehet, ezért érdemes alváshoz használatos szemmaszkot pakolni.
A közlekedés is más, mint amit megszoktunk, mivel sok helyen a települések között nincsenek utak, csak repülővel, helikopterrel vagy hajóval lehet utazni. Az új nuuki reptérnek köszönhetően már Koppenhágából és New York térségéből is indulnak közvetlen járatok, és hamarosan Qaqortoqban és Ilulissatban is új repterek nyílnak.
Magyar állampolgárként 90 napig vízum nélkül tartózkodhatsz a szigeten,
amely a Dán Királyság autonóm része, de nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a schengeni térségnek.
Az útlevél kötelező, és fontos, hogy a hazautazás tervezett időpontja után még legalább három hónapig érvényes legyen.
Védőoltásokra vagy oltási kártyára nincs szükség.
Fizetéshez dán koronát kell váltani, és a fővároson, Nuukon kívül érdemes készpénzzel is készülni, mert a kártyás fizetés jóval ritkább.
Vámmentesen bevihető 200 cigaretta vagy 50 szivar, 2 liter sör vagy bor és 1 liter tömény szeszes ital, valamint legfeljebb 10 kilogramm állati eredetű élelmiszer.
A biztonságra különösen figyelni kell, és mindenképpen köss helikopteres mentésre is kiterjedő utasbiztosítást. A szélsőséges időjárás és a korlátozott mentési kapacitások miatt a lakott területektől távol egy mentőakció napokig is eltarthat.
Grönland északi és keleti területein, bár ritkán, de előfordulhat, hogy jegesmedvével találkozol, ezért a helyi hatóságok és a túravezetők utasításait szigorúan be kell tartani.
A turizmus fellendülése mellett a nagypolitika is felfedezte a szigetet. Az Egyesült Államok szerint Grönland stratégiai fontosságú, ezért állítólag szemet vetettek rá.
„Grönland stratégiai jelentősége vitathatatlan az Északi-sarkvidéken, ezért az amerikai jelenlét erősítése nemzeti érdek” – közölte egy amerikai diplomata.
A dán és grönlandi vezetés azonban egyértelművé tette álláspontját. „A sziget nem egy ingatlan, amit meg lehet venni, de a kapunk nyitva áll a komoly befektetők előtt” – szögezte le a dán kormány.
Több mint száz méterrel a föld alatt, a sóból faragott csillárok fényében egy teljes város bújik meg Lengyelország mélyén
A világhírű wieliczkai sóbánya földalatti turistaútja 64–135 méter mélyen található, 20 teremből áll, és a kb. 3 km hosszú. Itt van a világ legnagyobb földalatti temploma, amely egy magyar királylányhoz kötődik.
Százegy méterrel a föld alatt, sóból faragott csillárok fényében állva nehéz elhinni, hogy ez nem egy díszlet, hanem a világ legnagyobb földalatti temploma. A wieliczkai sóbányában található Szent Kinga-kápolna azonban csupán egyetlen, bár talán a leglátványosabb ékköve annak a föld alatti városnak, amely Lengyelország történelmének több évszázadát őrzi.
A Krakkó melletti Wieliczka kisváros alatt húzódó bánya Lengyelország legrégebbi sóbányája, a bochniai bányával együtt a krakkói sóvidék része. A helyszín 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1989-től pedig Lengyelország történelmi emlékhelye.
A wieliczka-i sóbánya meglátogatása
A bánya felfedezéséhez a fotós, Vas Gergely adott ötleteket és mesélt az élményeiről is.
Azt javasolta, hogy a jegyfoglalást érdemes online intézni, hiszen értékes időt vesztünk a sorbanállással, ami azért szokott lenni bőségesen. Arról nem beszélve, hogy a többféle nyelven indított túravezetésekhez is külön sorba kell állni, és ez így simán egy óra plusz is lehet.
„Krakkó belvárosából a bányát elérhetjük kb. 20-25 perc alatt vonattal 7 euroért. Ellenben mi az Über taxit választottuk, mert két főre kb. 11 euroért odatranszportáltak minket a szállástól 15-20 perc alatt” - mesélte Gergő.
A belépőjegyet visszaigazoló e-mailben mindenkit megkérnek, hogy legalább 15 perccel előbb érkezzen meg a csoportjához, amit jobb ha megfogadunk. A levélben hasznos tanácsok is vannak, például hogyan öltözködjünk, mit vigyünk, hiszen bő 2,5 órás gyaloglás áll előttünk, amivel még így is csak a bánya területének mindösszesen egy százaléka tárul elénk. A vállalkozó kedvűeknek van lehetőségük kúszós-mászós verzióban is felfedezni a sóbányát, erről részletek a sóbánya honlapján találhatóak.
A túra első részén, egy "laza" 380 lépcsős csigalépcső-szerűségen kell túlesni, és a lépcsők kitartanak a 135 méteres alsó részig végig, ahonnan - spoiler: lift visz fel villámgyorsan.
"Mi az angol vezetést választottuk, hiszen a magyar nyelv nem szerepel a listán. Magával a vezetéssel és az információkkal maximálisan elégedettek voltunk. A végső állomáson található egy panorámalift, ami felvisz minket kb. 40 méter magasba, egy kilátópontra kb. 2-3 euroért. Ezt a részt kihagyhatónak véljük, ugyanis nem tartalmaz hozzáadott értéket véleményünk szerint" - árulta el.
Azt is megtudhattuk, hogy a túra legvégére kellemesen elfáradtak. "Minden szempontból ajánlott felfedezés ez, nem kizárt, hogy kipróbáljuk egy másik alkalommal a mászós verziót is" - tett hozzá még Gergő.
A bánya létrejöttét egy tizenötmillió évvel ezelőtti eseménysorozat alapozta meg, amikor a miocén kori tenger visszahúzódásával egy zárt, egyre sósabb medence jött létre. A forró éghajlat hatására először karbonátok, majd szulfátok, végül pedig a kősó rakódott le. Később a Kárpátok felgyűrődése során a tektonikus erők az egész sótelepet több tíz kilométerrel elmozdították eredeti helyéről.
A földtani kincset már a lengyel államalapítás előtt is hasznosították. Eleinte a sós források vizének lepárlásával, majd a 13. századtól megkezdődött a tényleges kősó-bányászat. A Piast uralkodók idején a só kitermelése királyi monopólium volt. Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a középkorban a lengyel királyság bevételeinek harmada a krakkói sóvidékből származott. Nagy Kázmér 1368-ban külön törvényben szabályozta a sóbányászat és -kereskedelem jogi kereteit. A bányászok nem egyszerű munkások voltak, hanem saját szerszámokkal rendelkező, megbecsült szakemberek, akik vagy őrölt sót állítottak elő fahordókban, vagy közel 3 méter hosszú, 50 cm átmérőjű sótömböket, úgynevezett „sóbálványokat” faragtak ki. Bár a klasszikus fejtés mára megszűnt, a vállalat ma is működik: a sót vízzel oldják ki, majd lepárolják.
A mélység felé haladva a bánya kilenc szinten terül el, a legfelső 64, míg a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák, termek, tavak és aknák teljes hossza meghaladja a háromszáz kilométert. A bánya mikroklímája egyedülálló: a hőmérséklet állandóan 12–14 °C körüli,
a levegő pára- és nátrium-klorid-tartalma magas, emellett pedig jelentős a mangán-, magnézium- és mésztartalma is. Ennek köszönhetően 135 méter mélyen, a Wessel-tó termében rehabilitációs központot alakítottak ki légúti betegségekben szenvedők számára.
A 18–19. század fordulóján kialakított, évente mintegy egymillió látogatót vonzó turistaút 64 és 135 méteres mélység között, mintegy 3 kilométer hosszan kanyarog. A látogatók bejárhatják a Szent Kinga-kápolnát, melynek padlóját egységes sólapok borítják, mennyezetéről pedig hatalmas sókristályokból összeállított csillárok lógnak le. A falakon az Újszövetség jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók, és itt őrzik Árpád-házi Szent Kinga ereklyéit is, akit II. János Pál pápa 1999-ben a sóbányászok védőszentjévé avatott.
A túra során megtekinthető a „leégett kamra”, amely a metánégetők veszélyes munkáját mutatja be, akik hosszú rudakra tűzött zsarátnokkal égették el a járatokban felgyűlt robbanásveszélyes gázt. A Sielec-kamra azokat a fából készült szállítóeszközöket mutatja be, amelyeket a sós levegő tökéletesen konzervált, köztük a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vontatott kiskocsit. A bánya legmagasabb, 50 méteres termét, a Stanisław Staszic-kamrát a második világháború alatt a németek repülőgép-alkatrészek összeszerelésére használták. A Michałowice-kamra lenyűgöző látványt nyújt az 1870-es években épített, hatalmas gömbfákból ácsolt tartópilléreivel. A Varsó-kamra ma rendezvényközpontként működik, ahol koncerteket, bálokat és sporteseményeket is tartanak. A bánya történetét, a kitermelés eszközeit és a város múltját a harmadik szinten található, 14 teremből álló múzeumi kiállítás mutatja be.
Százegy méterrel a föld alatt, sóból faragott csillárok fényében állva nehéz elhinni, hogy ez nem egy díszlet, hanem a világ legnagyobb földalatti temploma. A wieliczkai sóbányában található Szent Kinga-kápolna azonban csupán egyetlen, bár talán a leglátványosabb ékköve annak a föld alatti városnak, amely Lengyelország történelmének több évszázadát őrzi.
A Krakkó melletti Wieliczka kisváros alatt húzódó bánya Lengyelország legrégebbi sóbányája, a bochniai bányával együtt a krakkói sóvidék része. A helyszín 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1989-től pedig Lengyelország történelmi emlékhelye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
