A magyar bazilika, amely nagyon sok rekordot tart
Az Esztergom fölé magasodó hatalmas székesegyház sok mindenben rekorder. Egész története nagyon kalandos, és rengeteg érdekesség kapcsolódik hozzá. A templomba a belépés ingyenes, de a többi részét csak belépőjeggyel lehet – és érdemes – meglátogatni. Most ezeket mutatjuk be kedvcsinálónak.
A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert főszékesegyház 1822 és 1869 között épült. A Szent István téren álló épület hatalmas méretei is lenyűgözőek. Olyannyira, hogy világviszonylatban is igencsak előkelő helyen áll.
- Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas.
- Európában csak a római Szent Péter bazilika, a londoni Szent Pál székesegyház, a milánói és a kölni dóm nagyobb nála.
- A világ tizennyolcadik legnagyobb bazilikája.
- Az építésénél számos technikai újdonságot használtak, például az üreges téglát itt építették be először.
- belső alapterülete 5660 négyzetméter
- teljes magassága 100 méter
- 118 méter hosszú és 49 méter széles
- kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található
- a kupola belül 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter
- a kupola erkélyére 400 lépcsőfok vezet
- a kupola feletti gömb 2,5 méter átmérőjű
- a kereszt 7 méter magas
- a kupolát tartó pillérek 17 méter vastagok, ez Közép-Európa legvastagabb falrendszere
A bazilika felfedezését már az odavezető úton megkezdjük. A Várhegyre felsétálni több útvonalon is lehetséges, a legszebb és legimpozánsabb látványt a széles lépcsősoron felmászva nyújtja az épület. A bal oldali torony aljában található a jegypénztár, a megváltott jegyekkel pedig a szemben lévő kapun lehet bejutni a templomba.
Az altemplom
Két hatalmas szobor, az Elmúlás és az Örök Élet jelképei fogadnak az 57 lépcsőn aláereszkedve. A régi sírkövek között itt látható például Vitéz Jánosé is, ő volt Mátyás király nevelője. Itt nyugszik többek között Szécsi Dénes, aki királlyá koronázta Mátyást, és itt kaptak végső nyughelyet a korábbi érsekek, köztük Mindszenty József, akinek emlékére II. János Pál pápa ellátogatott ide.
Fotó forrása: wikipedia
Az orgona
1856-ban avatták fel Ludwig Mooser által épített orgonát, melyet többször is javítani kellett a háborús károk miatt.
VIDEÓ: az orgonáról
A harangok
A bazilika tornyában három harang lakik a bal oldali toronyban. A jobb oldali (északi) toronyban voltak eredetileg a harangok, később kerültek a déli toronyba. Jelenleg Pátzay Pál alkotását, a Szent István szobrot őrzi a kápolnává szentelt torony.
- A középharang 280 kg, 81 cm és 1858-ban készült el. Ez harangozza 12 órakor a déli harangszót.
- A lélekharang 20 kg, 31 cm. A rajta látható dátum szerint 1751-ben öntötték, így ez a harang vásárlás útján került ide.
A túrán lehetőség van a kupolába is feljutni, ám praktikus tanácsként érdemes megfogadni, hogy oda ne a harangozás idején indulj el, mert fülsértő élmény lesz a kellemes nézelődés helyett.
A Kincstár
Simor János esztergomi érsek nyitotta meg a Főszékesegyházi Kincstárat. Az ide látogatók fantasztikus látványban gyönyörködhetnek. A csodás mestermunkák káprázatosak, és mindenképpen ajánlatos megismerkedni azok történetével is. Hiszen egy-egy darab a történelmünk nagy pillanatainál volt jelen, híres nagy uralkodók viselték, vagy tartották kezükben.
Ráadásul itt látható a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.
Ilyen például a Magyar Koronázási Kereszt, ez a későromán műremek. Erre tettek esküt a koronázási szertartáson királyaink. Az aranykereszt a magyar királyok koronázási ceremóniájának egyik eszköze volt, ez a legrégebbi ilyen darab, korábbi, mint a koronázási kard és az országalma.
A 40 cm magas arany kereszt a 13. században készült. Pázmány Péter esztergomi érsek újíttatta fel, és ekkor került rá a gomb és a talapzat. A gyöngyökkel és drágakövekkel díszített keresztben Krisztus keresztfájából származó ereklye volt beillesztve, amely ma már nincs meg.
A kincstár egyik legpompásabb darabja pedig a színarany Mátyás-kálvária, mely a 15. század fantasztikus műalkotása, és az itt látható kincsek legértékesebbje. Ez Magyarország legnagyobb ékszerkincse (a Szent Korona után), melyet több, mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrász zománccal ékesítettek.
A 72,5 cm magas remekmű 5411 gramm. A kálvária két részből áll, mely két különböző korból származik, így stílusuk is más. A felső része a régebbi, 1402-ben újévi ajándék volt, Flandriai Margittól kapta Merész Fülöp fejedelem. Felső része a Golgotát ábrázolja, Jézussal, Szűz Máriával és Szent Jánossal. Az eredeti talapzat története ismeretlen, az utókornak megmaradt talapzatot Mátyás király készíttette 1480 körül. A három szfinx Mátyás címerét tartja.
Az egyik legszebb darab az aranyból és aranyozott ezüstből készült Suki-kehely, melynek sok-sok apró részletét külön kinagyítva monitoron is megcsodálhatjuk. Ez a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe.
Valószínűleg a 15. század első felében készült. A kelyhet Suki Benedek erdélyi nemes ajándékozta a gyulafehérvári székesegyháznak. A 27 cm magas remekművön harminc gótikus fülke látható, három szinten. Mindegyikben egy-egy szent vagy angyal található, teljesen részletesen kidolgozva. A kehely kosarán Jézus életéből látható hat fontos állomás.
A Kincstár fotóinak forrása: wikipedia, youtube
A kincstár legöregebb darabja egy metszett hegyikristály, amely 1145 éves.
VIDEÓ: a kincstárról
A Panorámaterem
A név nem véletlen, a félköríves ablakból gyönyörű kilátás nyílik a környékre, a Dunára. A teremben kávézó üzemel, és egy ideiglenes kiállításnak is helyt ad.
A kalandvágyók és persze a tériszonnyal nem rendelkezők részére a túra itt tovább folytatódik, hiszen további sok-sok lépcsőt megmászva fel lehet jutni a kupolát körülvevő teraszra, ahol szó szerint a lábunk alatt hever Esztergom, a Duna és szép időben igen messzire ellátni.
A templomtér
A belépés ingyenes, és önmagában ez a látvány is megéri, hogy felkeresd a székesegyházat.
A grandiózus épületet története szintén mozgalmas, hiszen államalapítónktól napjainkig számos történelmi vihart megért.
Története
A múltja több mint ezer éves, az első épület 1010 körül készülhetett el. A mai bazilika helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. A prágai püspök keresztelte meg Istvánt és később is patrónusa volt első királyunknak, majd mártírhalált halt.
Az épületet egy tűzvész pusztította el 1180-ban. A székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. Később a török ostromban is megsérült az épület. Az 1543-as csata után a törökök dzsáminak használták, de hadászati célokat is szolgált. A várért folytatott harc közben az itt tárolt lőpor fölrobbant és csak Bakócz Tamás érsek kápolnája élte túl a pusztulást.
Mária Terézia 1768-ban rendelte el egy barokk templom építését Szent István tiszteletére. Végül az eredeti romokat Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején bontották el, hogy megkezdődhessen egy új bazilika építése.
Rudnay Sándor hatalmas építményt álmodott a Várhegyre. Az egész területet beborító, a mai Vatikánhoz hasonló épületegyüttest képzelt el ide. Ennek makettje ma megtekinthető a Panorámateremben. Ám a pénz nem lett volna elégséges erre a tervre, így a székesegyház, az Ószeminárium, a Sötétkapu és az érseki palota valósult meg.
Bécs nem örült az építkezésnek, ellenezték, sőt meg akarták akadályozni, hogy felépüljön a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.
Az építkezés közben meggyilkolták az építésvezető Packh Jánost, így Hild József vette át a feladatot. Ő módosította az eredeti terveket, így nyerte el mai alakját az épület.
A kupola tetejére a keresztet 1846-ban helyezték el, majd az 1848-as szabadságharc után az akkori érsek, Scitovszky János szorgalmazta az építkezés befejezését.
A korábbiakban megmaradt Bakócz-kápolnát darabokra szedték, és így építették be az 1600 darabot újra a bazilikába.
A székesegyházat 1856. augusztus 31-én avatták fel, de még ekkor nem volt teljesen kész az épület. Az ünnepségen Ferenc József is részt vett. A felszentelés alkalmára írta meg Liszt Ferenc az Esztergomi misét, melyet maga a zeneszerző vezényelt.
A második világháború sem kímélte, 95 gránát és bombatalálat érte. Az egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola is megsérült.
A Bazilika felújítását 2005-ben fejezték be, ekkor kapott 250 reflektorból álló díszkivilágítást. 2006-ban a harangtornyot is felújították, majd az épület több részét is renoválták.
A templom belső terében látható oltárokról és gyönyörű alkotásokról majd még mesélünk.
Ha te is szereted az esztergomi bazilikát, oszd meg a cikket másokkal is!
