TUDOMÁNY
A Rovatból

Új Covid-ellenes gyógyszerek segíthetnek a járvány leküzdésében

A Molnupiravir és a Paxlovid áttörést hozhat a koronavírus gyógyításában. Az eredmények biztatóak, bár eddig csak kevés emberen próbálták ki a hatásukat.

Link másolása

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány elleni küzdelem elsősorban az oltásokról szólt, de közben sokan keresték a gyógyszeres megoldást is a már megbetegedettek számára. Az utóbbi hetekben néhány biztató eredményről érkezett hír.

Október elején a Merck transznacionális gyógyszercég és a Ridegeback biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy a Molnupiravir, amelyet húsz évvel ezelőtt állítottak elő az atlantai Emory Egyetemen, közel 50%-kal csökkentette a Covid-betegek kórházba kerülési és halálozási kockázatát. November elején pedig a Pfizer közölte, hogy a direkt a koronavírus ellen kifejlesztett Paxlovid nevű gyógyszere a súlyosan veszélyzetetett covid-betegek 89%-át védte meg a súlyos következményektől.

Ez nagy előrelépést jelenthet – írja a Wired. Az oltások gyártása bonyolult, forgalmazásuk is nehéz, mert például az mRNS-alapúakat különlegesen hideg fagyasztókban kell tárolni.

Gyógyszerfronton a dexametazon szteroid csak a súlyos betegeknek adható. A monoklonális antitesteket pedig már a betegség korai stádiumban be kell adni, hogy hassanak, ráadásul drágák, és csak kórházban, intravénás infúzióval adagolhatók.

Ezzel szemben a Molnupiravir és a Paxlovid „kis molekulás” gyógyszerek, amelyeket könnyű előállítani, egyszerűbb a tárolásuk, szállításuk, és csak be kell venni, mint bármilyen más pirulát.

Mivel a hatékony oltások a világ számos régiójába nem jutnak el, egy könnyen használható, viszonylag olcsó gyógyszer sokat segíthet a pandémia megfékezésében.

Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a Merck és a Pfizer egyaránt bejelentette, hogy széles körű licenszmegállapodásokat kötöttek általános gyógyszergyárakkal, és alacsonyabb árakat számítanak a szegény országoknak.

A Molnupiravirt kifejlesztő Merck már tárgyal kormányokkal, globális és regionális egészségügyi hatóságokkal a gyógyszer eladásáról, év végéig akár 10 millió kezelésre elegendő adagot is le tudnának gyártani. Igaz, még mindig nem jutottak el az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezéséig. Amennyiben ez megtörténik, azonnal szállíthatnak 3 millió adagot a szegényebb országoknak, és onnantól kezdve a nemzetközi gyógyszergyárak több mint 100 ország számára gyárthatják.

A Molnupiravirt egyébként Nagy-Britannia már engedélyezte, és az amerikai kormány is megállapodott 1,4 millió adag megvásárlásáról. Egy öt napos kúrára való gyógyszer kedvezményes ára a Merck-től kiszivárgott elképzelések szerint optimális gyártási körülmények között 20 dollár lenne, illetve csak 10, ha igénybe veszik a Gates alapítvány támogatását.

A Pfizer éppen csak elkezdte a Paxlovid gyártását, de azt mondják, az év végéig képesek 120 ezer adagot forgalomba hozni, jövőre pedig akár 50 milliót. A licenszmegállapodás 95 országra vonatkozik, de a cég a világ egyetlen országától sem kér szabadalmi díjat mindaddig, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) be nem jelenti a járvány végét.

Azt azonban egyelőre nem lehet tudni biztosan, mennyire hatásos a két gyógyszer.

A Merck kísérletében 385-en kaptak Molnupiravirt, és 377-en placebót. Az első csoportból 28-an kerültek kórházba vagy haltak meg, míg a másodikból 53-an. Néhány fős eltérés ide vagy oda azonban máris alaposan megváltoztatná a kockázati arányokat. Hasonló a helyzet a Paxlovidnál. A 89%-os kockázatcsökkentés úgy jön ki, hogy 389 főből hárman kerültek kórházba és senki sem halt meg, míg a 385 emberből, akik placebót kaptak, 27-ez vittek kórházba, és közülük heten meg is haltak.

Edward Mills, a kanadai McMaster egyetem kutatásmódszetani szakértője szerint az ilyen kis körben végzett kísérletekből származó szenzációs eredmények általában nem hitelesek, legfeljebb arra jók, hogy az illetékes hatóságok eldöntsék: egyáltalán érdemes-e folytatni.

Ráadásul mindkét gyógyszert valószínűleg még a betegség korai szakaszában kell beadni, amikor a vírus reprodukálódik. Csakhogy a SARS-CoV 2 éppen azért okozhatott pandémiát, mert úgy tudott emberről emberre terjedni, hogy a fertőzöttek többségének nem voltak tünetei. Másfelől pedig a gyógyszerek felírása előtt covid-tesztet kellene csináltatni a betegség igazolására, ami a szegényebb országokban komoly kihívás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: