hirdetés

TUDOMÁNY

Új Covid-ellenes gyógyszerek segíthetnek a járvány leküzdésében

A Molnupiravir és a Paxlovid áttörést hozhat a koronavírus gyógyításában. Az eredmények biztatóak, bár eddig csak kevés emberen próbálták ki a hatásukat.

Link másolása

hirdetés

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány elleni küzdelem elsősorban az oltásokról szólt, de közben sokan keresték a gyógyszeres megoldást is a már megbetegedettek számára. Az utóbbi hetekben néhány biztató eredményről érkezett hír.

Október elején a Merck transznacionális gyógyszercég és a Ridegeback biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy a Molnupiravir, amelyet húsz évvel ezelőtt állítottak elő az atlantai Emory Egyetemen, közel 50%-kal csökkentette a Covid-betegek kórházba kerülési és halálozási kockázatát. November elején pedig a Pfizer közölte, hogy a direkt a koronavírus ellen kifejlesztett Paxlovid nevű gyógyszere a súlyosan veszélyzetetett covid-betegek 89%-át védte meg a súlyos következményektől.

Ez nagy előrelépést jelenthet – írja a Wired. Az oltások gyártása bonyolult, forgalmazásuk is nehéz, mert például az mRNS-alapúakat különlegesen hideg fagyasztókban kell tárolni.

Gyógyszerfronton a dexametazon szteroid csak a súlyos betegeknek adható. A monoklonális antitesteket pedig már a betegség korai stádiumban be kell adni, hogy hassanak, ráadásul drágák, és csak kórházban, intravénás infúzióval adagolhatók.

hirdetés
Ezzel szemben a Molnupiravir és a Paxlovid „kis molekulás” gyógyszerek, amelyeket könnyű előállítani, egyszerűbb a tárolásuk, szállításuk, és csak be kell venni, mint bármilyen más pirulát.

Mivel a hatékony oltások a világ számos régiójába nem jutnak el, egy könnyen használható, viszonylag olcsó gyógyszer sokat segíthet a pandémia megfékezésében.

Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a Merck és a Pfizer egyaránt bejelentette, hogy széles körű licenszmegállapodásokat kötöttek általános gyógyszergyárakkal, és alacsonyabb árakat számítanak a szegény országoknak.

A Molnupiravirt kifejlesztő Merck már tárgyal kormányokkal, globális és regionális egészségügyi hatóságokkal a gyógyszer eladásáról, év végéig akár 10 millió kezelésre elegendő adagot is le tudnának gyártani. Igaz, még mindig nem jutottak el az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezéséig. Amennyiben ez megtörténik, azonnal szállíthatnak 3 millió adagot a szegényebb országoknak, és onnantól kezdve a nemzetközi gyógyszergyárak több mint 100 ország számára gyárthatják.

A Molnupiravirt egyébként Nagy-Britannia már engedélyezte, és az amerikai kormány is megállapodott 1,4 millió adag megvásárlásáról. Egy öt napos kúrára való gyógyszer kedvezményes ára a Merck-től kiszivárgott elképzelések szerint optimális gyártási körülmények között 20 dollár lenne, illetve csak 10, ha igénybe veszik a Gates alapítvány támogatását.

A Pfizer éppen csak elkezdte a Paxlovid gyártását, de azt mondják, az év végéig képesek 120 ezer adagot forgalomba hozni, jövőre pedig akár 50 milliót. A licenszmegállapodás 95 országra vonatkozik, de a cég a világ egyetlen országától sem kér szabadalmi díjat mindaddig, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) be nem jelenti a járvány végét.

Azt azonban egyelőre nem lehet tudni biztosan, mennyire hatásos a két gyógyszer.

A Merck kísérletében 385-en kaptak Molnupiravirt, és 377-en placebót. Az első csoportból 28-an kerültek kórházba vagy haltak meg, míg a másodikból 53-an. Néhány fős eltérés ide vagy oda azonban máris alaposan megváltoztatná a kockázati arányokat. Hasonló a helyzet a Paxlovidnál. A 89%-os kockázatcsökkentés úgy jön ki, hogy 389 főből hárman kerültek kórházba és senki sem halt meg, míg a 385 emberből, akik placebót kaptak, 27-ez vittek kórházba, és közülük heten meg is haltak.

Edward Mills, a kanadai McMaster egyetem kutatásmódszetani szakértője szerint az ilyen kis körben végzett kísérletekből származó szenzációs eredmények általában nem hitelesek, legfeljebb arra jók, hogy az illetékes hatóságok eldöntsék: egyáltalán érdemes-e folytatni.

Ráadásul mindkét gyógyszert valószínűleg még a betegség korai szakaszában kell beadni, amikor a vírus reprodukálódik. Csakhogy a SARS-CoV 2 éppen azért okozhatott pandémiát, mert úgy tudott emberről emberre terjedni, hogy a fertőzöttek többségének nem voltak tünetei. Másfelől pedig a gyógyszerek felírása előtt covid-tesztet kellene csináltatni a betegség igazolására, ami a szegényebb országokban komoly kihívás.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Magyarországot is elérte a tongai vulkánkitörés lökéshulláma
A 17 ezer kilométerre történt hatalmas erejű robbanás 1-1,5 hPa légnyomásingadozást okozott a mérőállomások szerint.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hatalmas szökőárt okozott Tongán a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán kitörése. A kitörés erejére jellemző, hogy a víz alatti vulkánból 20 kilométer magasra csapott fel a feltörő gáz, füst és hamu.

A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, melynek ereje ablakokat tört be a környező szigeteken. A hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően, a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett – írja az Időkép. A nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott, melyet a meteorológiai állomások légnyomásérzékelő szenzorai mindenhol észleltek.

Tongai vulkánkitörés

A kitörés után pedig hazánkat is elérte a több mint 17 ezer kilométerre történt esemény hatása.

A hármashatárhegyi légnyomásmérőn szombat este 8 és 9 között egy gyors, 1-1,5 hPa-os légnyomásnövekedést és süllyedést, majd ezt követően további, kisebb nyomásingadozásokat lehetett megfigyelni.

Éjjel 2 óra után érkezett a második nyomáshullám, ami egy átmeneti 1 hPa-os csökkenésként jelent meg a grafikonokon.

hirdetés
Kép: hármashatárhegyi légnyomásmérő grafikonja

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai több évnyi szünet után, 2021. december 20-án tört ki. A szombati kitörés azonban még nagyobb volt, hétszer erősebb, mint a december 20-i. Cunamiriadót rendeltek el többfelé a csendes-óceáni partvidéken. A szökőár elárasztotta Tonga partjait, elérte Kaliforniát és Alaszkát is. Szerencsére a hullámok mérete a legtöbb helyen 1 métert alatt maradt, így nem okozott nagy pusztítást.

Az országról

Tonga három, vulkáni eredetű szigetből álló állam a Csendes-óceán polinéziai térségében. Területe 748 négyzetkilométer, lakosainak száma megközelítőleg 108 ezer fő. Gazdaságának alapja elsősorban az egzotikus élelmiszernövények (banán, vanília, kókuszdió, kávécserje, manióka, taró) termelése, és a halászat. Az ország sokak körében leginkább népviseletéről és lakói egy részének jellegzetes testfestéséről ismert. Fővárosa a 23 ezer fős Nuku'alofa.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A testmozgás tényleg lassítja az öregedés kognitív tüneteit - derült ki egy friss kutatásból
Ha aktívak maradunk idős korunkban is, megőrizhetjük az egészséges agyműködésünket.

Link másolása

hirdetés

Azoknak az idős embereknek, akik aktívak maradnak és rendszeres testmozgást végeznek, több olyan protein található az agyukban, ami fokozza az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez pedig lassítja az öregedés kognitív tüneteit – derült ki a Kaliforniai Egyetem pénteken publikált tanulmányából.

"A mi kutatásunk az első, amely emberi adatok alapján kimutatja, hogy a szinaptikus fehérjék működése összefügg a fizikai aktivitással, amellyel kedvező kognitív eredményeket tudunk elérni" - mondta Kaitlin Casaletto agykutató, a tanulmány vezető szerzője.

A fizikai aktivitás az agyműködésre gyakorolt jótékony hatásait egereken már korábban kimutatták, de ez volt az első kísérlet, hogy embereken tegyék próbára a hipotézist. A kutatás keretében idős emberek fizikai aktivitását mérték, akik beleegyeztek abba is, hogy haláluk után az agyukat további vizsgálatoknak vessék alá.

Az eredmények szerint az aktív, rendszeres testmozgást végző idősek esetében az idegsejtek közti kommunikációt elősegítő fehérjék magasabb számban voltak jelen, és jobban meg tudták őrizni kognitív képességeiket életük vége felé is. "Az idegsejtek közötti kapcsolatok épségének fenntartása létfontosságú lehet a demencia kivédésében" - mondta Casaletto.

Ez a védőhatás még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknek az agyában a boncoláskor az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel összefüggésbe hozható fehérjéket találtak.

A tanulmány másik vezető szerzője, William Honer szerint meglepetésükre azt találták, hogy a pozitív hatások a hippocampuson, az agy memóriaközpontján túl más, a kognitív funkciókkal összefüggő agyi területekre is kiterjedtek. Ezért elképzelhető szerinte, hogy az aktív testmozgással egy általánosabb jótékony hatást is elérhetünk az agyban, amely hozzájárul az egészséges agyműködéshez.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A retinánk árulhatja el a valódi biológiai korunkat, és azt is, mekkora a kockázat a halálunkra
Egy kutatás szerint a retinánk többet árul el a testünk életkoráról, mint bármely más testrész.
Fotó: coyot/Pixabay - szmo.hu
2022. január 19.


Link másolása

hirdetés

A szem a lélek tükre a költők szerint, de az egészségünkről is rengeteget elárulhat - írja a CNN.

A száraz szem a reumás artritisz tünete lehet, míg a koleszterin magas szintje fehér, szürke vagy kék gyűrű kialakulásához vezethet az írisz, tehát a szem színes része körül. Árulkodó a retina véredényeinek károsodása is, ami cukorbetegség, magas vérnyomás, zöld hályog és akár rákos megbetegedés jele is lehet.

Egy új tanulmányból azonban most az is kiderült, a retina elárulhatja a testünk valódi biológiai korát, ami nem feltétlenül azonos a tényleges életkorunkkal.

A Brit Szemészeti Folyóirat kedden tette közzé azt a kutatást, amely során több mint 130 ezer retináról készült felvételt elemeztek ki. A minták az Egyesült Királyság Biobankjának több mint 500 ezer, 40 és 69 év közti tagjától származtak.

A tudósok a gépi tanulás eszközével tanulmányozták a retinákat, és rájöttek, a szem egészségi állapota és a személy valódi életkora közt “korkülönbség” mutatkozik.

Minden évvel, amennyivel a szem idősebb biológiai kort tükröz a valóságosnál, 2 százalékkal nő az elhalálozás veszélye.

Ha a retina sokkal (akár 5-10 évvel) magasabb biológiai kort tükröz, az elhalálozás kockázata akár 67 százalékkal is magasabb lehet, még az olyan tényezők, mint a súly, a vérnyomás vagy az életmód ismeretében is.

“A számítógép képes volt nagy pontossággal meghatározni a páciens biológiai korát egy retináról készített színes felvétel alapján. Ezt egyéb orvosi módszerekkel nem tudnánk megállapítani - ahogyan egy átlagember is megkülönböztet egy gyereket egy felnőttől, de a 70 évest a 80 évestől már nem minden esetben” - mondta Dr. Sunir Garg, az Amerikai Szemészeti Akadémia klinikai szóvivője.

hirdetés
“Az eredményekből kiderül, hogy a retina által jelzett “korkülönbség” önmagában is a halálozási kockázat független mutatója lehet”

- fűzte hozzá.

Az eljárás gyakorlati alkalmazásától azonban még távol állunk, ehhez a tudósoknak még nagyobb mintából kell majd információkat gyűjteni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: