Szijjártó Péter a lehetséges atomszankciókról: „Ez újabb vörös vonal Magyarország számára”
Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – ismét erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán háború kitörése utáni napokban az első Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze.
– mondta a külügyminiszter a kormánybarát műsorban.
„Nem támogatunk semmit, ami Magyarország érdekeivel ellentétes, például veszélyezteti az energiabiztonságot, ahogy eddig sem tettük” — szögezte le Szijjártó Péter, bár eddig az ország még minden szankciót megszavazott.
Hozzátette: Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, a Paks II. beruházás pedig a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekivel. A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni; a térségben nagyrészt ilyenek erőművek működnek. Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal. A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonság számára – magyarázta.
A külügyminiszter az orosz-ukrán háború lezárása kapcsán a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Most is orosz-amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le – hangoztatta.
Szijjártó Péter hozzáfűzte: a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén 26 kollégája közül egy se mondta ki azt a szót, hogy „béke”.
