ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Szárított élelmiszerekkel lehet felidézni múltunk ízemlékeit

Góg Angéla food designer módszere, hogy az ételek szárításával megőrizhetjük azokat az ízemlékeinket, melyek végigkísérnek életünk során: boldogság, a nagyi konyhája, otthon vagy egy forró nyári nap emléke. A videóban pedig a végeredményt tesztelik.
Geiger Bianka írása HYPEANDHYPER oldalon - szmo.hu
2020. december 31.


Link másolása

Góg Angéla food designer doktori munkájában korábbi kutatásait folytatta – ízemlékeink összegyűjtése és rendszerbe foglalása, valamint a boldogság ízének meghatározása után arra volt kíváncsi, mindezt hogyan őrizhetjük meg a jövő számára.

Olyan ételformát tervezett, amely nemcsak fenntartható, környezetbarát és lokális, de élményt is ad azáltal, hogy a régmúlt ételeit konzerválja. A fűszerként használható ételek és az azok mellé társított alapkása teljes értékű, tápláló fogást hoz létre, mellyel Angéla megérdemelten szerezte meg a DLA-fokozatot a MOME-n.

Amikor múltunkra emlékezünk, az emlék alapja gyakran nem pusztán látvány vagy hangnem: nem egyoldalú, hanem annál jóval komplexebb, minden érzékszervre ható élmény. Szinte érezzük a bőrünkön a Nap melegét vagy a szél simogatását, halljuk a környezet neszeit, és akár ízek, illatok is eszünkbe juthatnak. Talán az is felsejlik bennünk, hogy kivel éltük át az adott pillanatot.

Ami még izgalmasabb, az az, hogy ez fordítva is működik – mindenki számára ismerős lehet az a tapasztalat, amikor beleharap egy szelet süteménybe vagy egy cső forró főtt kukoricába, és gondolatban szempillantás alatt a nagymama köténye mellett vagy egy Balaton-parti fülledt nyári napon találja magát. A vakuemlékezet vagy villanófény-emlékezet, melyet Roger Brown és James Kulik írt le a hetvenes években, fényképezőgépszerűen rögzíti a pillanatot, melynek felidézéséhez csak egy kulcsemlék kell – például egy falat étel.

Góg Angéla food designert nagyon régóta foglalkoztatja a téma. A köztudatba 2015-ben robbant be Emlékek cukrászdája című mestermunkájával, amelynek készítése során több száz emléket gyűjtött össze, majd ezeket szintetizálta és rendszerbe foglalta.

Olyan emléktípusokat határozott meg, amelyek általánosak, mindannyiunk számára ismerősek, ezért belső és külső párbeszédre invitálnak. Az ezeket szimbolizáló öt sütemény (mama, kívánság, vasárnap, vakáció és bárcsak) egy felszabadító időutazás kezdetét jelentik, ahol az ízek, színek és formák is a múlt egy-egy szeletét prezentálják.

Angi a projekt sikerét követően sem állt meg – a múlt feltárása után a jelen és jövő kérdései is foglalkoztatni kezdték, egyfajta trilógiába foglalva munkásságát. A vasárnapi ebéd vagy a Jövő emlékei a személyes történetekre, azok megőrzésére és mások által megtapasztalhatóvá tételére tett kíséretet: ismeretlenek válnak ismerősökké a közös asztal körül ülve, emlékeket és élményeket megosztva. Egyre inkább érezte annak fontosságát, hogy a gyermekkor ízei gyakran egyben a boldogság ízeit is jelentik, ezáltal érdemesek a megőrzésre.

Az így szerzett tapasztalatok indították el az úton, hogy felkutasson egy módszert, amellyel mindez tényleg megvalósulhat. Most már nemcsak konkrét ételeket keresett, hanem arra is kíváncsi volt, hogy melyek azok az állagok, ízek és illatok, amelyek a legfontosabbak az egyén számára.

Így járta körbe a comfort food fogalmát is, ami olyan ételeket jelent, amelyek biztonságos, megnyugtató érzésekkel szolgálnak a fogyasztó számára. Ilyen lehet egy nagy tál meleg leves vagy egy bögre habos kakaó.

A kutatás eredményei azt is tükrözték, hogy az ételektől elválaszthatatlan a készítő személye, például a borsóleves esetében nem pusztán a borsó íze vagy a zöldségleves közepesen sűrű állaga fontos, hanem az is, hogy „viseli” magán a készítő keze nyomát, vagyis hogy a mama levese az a mama levese, nem pótolható aromákkal, ízesítőszerekkel.

Éppen ezért doktori munkájában olyan módszerre volt szükség, amiben ezeknek az ételeknek a lelkét tudja eltenni. Így talált rá a szárításra, amely segítségével egy tál étel színe és íze is megmarad, de a víztartalom csökkenésével, légmentesen lezárva tartósíthatóvá is válik.

Műhelyében végül a túrógombóctól a babfőzeléken át a gyrosig száz étel aszalódott hosszasan a gépben, majd az eredményt porította és kémcsőbe zárta, ízbankot létrehozva a jövő számára. Mivel ezek az „ételporok” főleg fűszerként szolgálnak, kellett melléjük hordozóanyag is.

Angéla dr. Gyimes Ernő élelmiszerkutató segítségével fejlesztett tökéletes, zab alapú instant kását, amelynek három adagja fedezi egy felnőtt ember napi tápanyagszükségletét. Ennek előállítása olcsó, fenntartható, bárhol megoldható – tulajdonképpen csak forró víz és egy tányér, illetve kanál kell hozzá. Az „egy tál meleg étel” így duplán felidézi a kellemes érzetet és számtalan új asszociációig sodor tovább.

VIDEÓ: Angela ízemlékeit tesztelik

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
Nagyon a zsebedbe kell nyúlnod, ha a budapesti agglomerációban akarsz ingatlant – mutatjuk, hol a legdrágábbak
Majdnem 20 százalékkal nőtt a négyzetméterár, nincs nagy meglepetés a települések listáján.
MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása


A Duna House csütörtökön közölte adatait az MTI-vel, amikből kiderül, hogy 2023-hoz képest nőtt az adásvételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal nőtt a Budapest környéki területek ingatlanpiacán.

Tavaly a gazdasági nehézségek és magas hitelkamatok miatt országosan csökkent az ingatlanvásárlási kedv, ami az agglomerációban is éreztette hatását, 2022-hez képest 18 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az ingatlanközvetítő adatai alapján idén is a nyugati szektorba vágyók (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Törökbálint, Zsámbék) fizetik meg a legmagasabb átlagos négyzetméterárat, ami jelenleg 19 százalékkal több, mint tavaly, 824 ezer forint.

12 százalékos emelkedést tapasztaltak a délkeleti szektorban is (Alsónémedi, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés), ott jelenleg átlagosan 569 ezer fointba kerül egy négyzetméter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezeket a dolgokat bánják meg a legtöbben a halálos ágyukon
Egy ápolónő összegyűjtött öt dolgot, amire a leggyakrabban gondolnak, ha közeleg a vég.

Link másolása

Bronnie Ware ápolónő palliatív ellátással foglalkozik, vagyis olyan betegeket gondoz, akik valamilyen súlyos, életet rövidítő betegségben (pl. végső stádiumú daganatos megbetegedés) szenved – írja az UNILAD.

Munkáját körbeveszi tehát a halál, s éppen ezért összegyűjtött 5 dolgot, amit az emberek többsége az utolsó pillanataiban sajnálni kezdenek.

Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat!

Bronnie az egyik leggyakoribb megbánást a munkával kapcsolatban hallotta.

Ugyanis a legtöbben - főként a férfiak - túl sok időt szenteltek a munkának, és jóval kevesebbet a szeretteiknek.

Bárcsak a saját életemet életem volna, ahelyett, amit mások elvártak.

Haláluk perceiben sokan úgy érzik, elnyomták valódi vágyaikat, és nagyon sajálják, hogy nem valósították meg az álmaikat.

Sajnálom, hogy nem ápoltam jobban a baráti kapcsolataimat!

Ahogy idősebb lesz az ember, annál elfoglaltabb, és egyre nehezebb fenntartani a barátságokat.

Egy tavaly készített felmérés szerint az Egyesült Államokban a válaszadók nyolc százaléka mondta azt, hogy nincsenek közeli barátai.

Ki kellett volna mutatnom az érzéseimet!

Bronnie szerint nagyon sok ember, aki elmondta neki az utolsó szavaival, mit érez, hozzátette azt is, hogy egész életében elfojtotta az érzéseit, hogy békében legyen másokkal.

Bárcsak boldogabb lettem volna!

Az ápolónő páciensei gyakran tették fel azt a kérdést: vajon tényleg tudjuk értékelni a boldog pillanatokat? A válaszuk pedig a halálos ágyukon érte őket: a boldogság egy választás lehet, amivel érdemes volna élnünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az első babavárósok negyedénél nem született meg a gyerek, és mindjárt lejár a határidő
A kormányhivatal méltányosságból részletfizetést és halasztást is engedélyezhet, vagy akár el is engedhetik a tartozás egy részét.

Link másolása

Remekül kezdett a csok plusz a legfrissebb, márciusi adatok alapján, mondta az Indexnek Hornung Ágnes. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szerint március végéig több mint 3100 igénylést adtak be, vagyis ennyi fiatal házaspár élt a lehetőséggel már az első három hónapban.

A befogadott kérelmek összege 83 milliárd forint, azaz a családok átlagosan 26 millió forint hitelt igényeltek

- mondta az államtitkár. Az interjúból az is kiderül, hogy az egy gyereket tervezők átlagosan 23 millió, a két gyereket tervezők 29 millió, a nagycsaládra vágyók pedig 44 millió forint összegű kölcsönt igényelnek. A családok mintegy háromnegyede első közös otthonának megszerzésére, negyedük pedig másik otthonba való költözéshez igényli a kölcsönt.

Hornung Ágnes az elmaradt gyerekvállalásokkal kapcsolatban elmondta, eddig csak a csok támogatás kapcsán állnak rendelkezésre részleges adatok, hiszen ott az előre vállalt gyermekek esetében a támogatást akkor kell visszafizetni, ha az első gyermek 4 éven belül nem érkezik meg.

Ám még nem tudnak teljes körű adatokkal szolgálni, hiszen ugyan az első gyermek vállalására vonatkozó négyéves határidők az első években igénylőknél elvileg már lejártak, de építkezés vagy bővítés esetén ez a határidő csak a munkák befejezésétől, vagyis akár több évvel később indul; a második gyermekek születésére előírt 8 éves határidők és különösen a három gyermeknél irányadó 10 éves határidők pedig értelemszerűen még nem esedékesek.

Az államtitkár kitért a babaváró hitelre is, ami 2019 júliusában indult. Ott az első gyermek születésére 5 éves intervallumot biztosítottak, így most még senkinek sem járt le ténylegesen, de 2024 második félévében, júliustól már lehetnek ilyenek. A Magyar Államkincstárnál lévő legfrissebb összevetés szerint

a 2019-ben igényelt babavárók esetében az igénylők kevesebb mint negyedénél nem volt igazolva az, hogy megszületett az első gyerek.

Bizonyosan nincs remény a gyermekvállalásra, ahol a gyermeket vállaló pár elvált. Ilyenkor a kamattámogatást a jegybanki alapkamat +5 százalékos büntetőkamattal kell visszafizetni.

Hornung hangsúlyozta: a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést, vagy legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet, illetve a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen el is engedheti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: