Stephen Hawking halála után is üzent az emberiségnek
A 76 éves Stephen Hawking márciusban hunyt el, utolsó könyve, a Brief Answers To The Big Questions (Rövid válaszok a nagy kérdésekre) az emberiség nagy kérdéseire fogalmazza meg a válaszait, és olyan témákat érint, mint isten létezése, a világ keletkezése, el kell-e hagynia a Földet az emberiségnek, hogy fennmaradjon, létezik-e más intelligens élet az univerzumban vagy az időutazás lehetősége.
A londoni Tudomány Múzeumában, a tudós halála után megtartott könyvbemutatón elhangzott egy felvétel, amit életének utolsó napjaiban rögzítettek. Ebben figyelmeztetett, hogy a tudomány és az oktatás világszerte "nagyobb veszélyben van, mint valaha". Az elméleti fizikus Donald Trump amerikai elnök megválasztását és a 2016-os brit Brexit-szavazást "a szakértők, és köztük a tudósok elleni globális lázadás részeként" emlegette.
Hawking elismerte, hogy a tudománynak számos komoly problémával kell szembenéznie a világon, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés, a fajok kihalása, az erdőirtás és az óceánok pusztulása, ugyanakkor továbbra is arra biztatta a fiatalokat, hogy
"nézzenek fel a csillagokra és ne a lábuk elé".
"Próbáljátok megérteni, amit láttok, és gondolkodjatok róla, hogyan keletkezett az univerzum. Fontos, hogy ne adjátok fel. Engedjétek szabadjára a képzeleteteket. Formáljátok a jövőt"
– üzente a tudós. A Brief Answers To The Big Questions, amelyet a The Daily Telegraph kritikusa "egy csodálatos elme briliáns kis könyvének" nevezett, hétfőn jelent meg. A könyvön Hawking tavaly kezdett el dolgozni, de már nem jutott a végére. Halála után gyermekei és tudós kollégái Hawking hatalmas munkásságának anyagaiból merítve fejezték be a könyvet.
"Bizonyos kérdéseket rendszeresen feltettek neki. A könyv pedig megkísérli összefoglalni a legjobban definiált, legvilágosabb, legautentikusabb válaszait"
– mondta el lánya, Lucy Hawking a bemutatón. A könyvben Hawking egyebek mellett kifejti, hogy nézete szerint az emberiségnek nincs más választása, mint elhagyni a Földet, ha nem akarja kockáztatni a "megsemmisülést", és azt jósolta, hogy a számítógépek a következő száz év alatt túlnőnek az emberi intelligencián, de
"meg kell győződnünk arról, hogy a számítógépek céljai a miénkhez igazodnak"
– idézett a könyv válaszaiból a Psy.org tudományos portál. Hawking úgy vélte, hogy az emberi fajnak fejlesztenie kell mentális és fizikai tulajdonságait, de a genetikailag módosított szuperemberek, akik nagyobb memóriával és betegségekkel szembeni védettséggel rendelkeznek, veszélyeztethetik a többieket.
Hawking több mint ötven évig küzdött egy gyógyíthatatlan motoros neuronbetegséggel, az amiotrófiás laterálszklerózisal, ami miatt megbénult és csak egy számítógépen keresztül, beszédszintetizátorral tudott kommunikálni környezetével. Hamvait júniusban helyezték el a Wesminster Abbey-ben, Charles Darwin és Isaac Newton síremléke között.
via Index
