Három évvel ezelőtt történt, hogy a 66 éves Dennis Degray a következő sms-t küldte barátjának: „Az első olyan üzenetet tartod a kezedben, amelyet egy ember agyának neuronjai küldenek egy másik mobiltelefonjára. Most történelmet írtál.”

A küldő több mint 10 évvel korábban egy szerencsétlen esés következtében a nyakcsigolyáktól lefelé megbénult.

A híres üzenetet azután volt képes elküldeni, hogy 2016 két fémelektródával ellátott szilikonkockát ültettek be mozgató agykérgébe. Ezek rögzítik neuronjainak aktivitását, majd azokat külső cselekvésre fordítják le.

Például ha elképzeli, hogy a kezével egy egeret mozgat, képes mozgatni egy kurzort, hogy kiválassza a betűket egy képernyőn. Pusztán a gondolatai segítségével vásárolni is tudott az interneten keresztül – írta a Guardian

Degray az ehhez szükséges eszközt az amerikai BrainGate program résztvevőjeként kapta meg. A BrainGate célja, hogy olyan neurotechnológiát fejlesszenek ki, amellyel vissza lehet adni az ép elmével, de súlyos testi fogyatékossággal élők kommunikációs képességeit.

VIDEÓ: a BrainGate működése

Bár a BrainGate bebizonyította, hogy az ilyen agyi beültetések lehetségesek, a technológia még gyerekcipőben jár. A világon eddig mindössze két tucatnyi emberen tesztelték.

Ráadásul mindez komoly beavatkozást kíván. Degray-en nyílt agyműtétet hajtottak végre. A koponyájából kiálló vezetékek adnak jeleket a számítógépnek, amit azután a gépi tanulásra beállított algoritmusok dekódolnak.

A végrehajtható feladatok száma is korlátozott, mert a rendszer legfeljebb néhány száz neuron aktivitását regisztrálja az agy 88 milliárd neuronjából.

Liegh Hochberg, a massachusetts-i Brown egyetem neurológusa, a BrainGate program társigazgatója szerint már ez is óriási előrelépés, de egyelőre nem létezik olyan rendszer, amellyel a páciensek a nap 24 órájában irányíthatnának az agyukkal egy számítógépet.

Ugyanakkor neves nagyvállalkozók és start-upok egyaránt dolgoznak olyan újgenerációs hardvereken, amelyek nemcsak a Degray-hez hasonló betegeknek segítenek, hanem bárki használhatja őket.

Egyesek, például a Facebook, a műtéti beavatkozással nem járó változatokat részesítenék előnyben, mások viszont a vezeték nélküli neurális beültetéses rendszerek fejlesztésével foglalkoznak.

Júliusban Elon Musk mutatta be azt a vezeték nélküli beültetéses rendszert, amelyet cége, a Neuralink fejleszt. Majmokon már végeztek vele kísérleteket, és a tervek szerint még 2020 vége előtt elkezdődnek az emberi tesztelések. Musk közismerten tart a mesterséges intelligenciáktól, és inkább az agy-számítógép interfészben hisz.

A Neuralink implantátuma nagyjából azonos méretű a BrainGate termékével, de míg az utóbbinak átlagosan 100 elektródája van, a Neuralinknek legalább ezer, amelyek vékony, rugalmas, biokompatibilis polimerből készültek.

VIDEÓ: a Neuralink működése

Vannak kisebb riválisok is, mint például a Paradromics, amely nemcsak hogy több és kisebb elektródával számol, hanem azzal is, hogy a neurális implantátum felszínén nagyobb sűrűséggel tudnak mintákat venni. Az alapító Matt Angle már 2020 elején szeretné elkezdeni a klinikai teszteket. Cége jelentős támogatást kapott a Pentagon kutatóügynökségétől, a Darpától, miután rájöttek, hogy a sebesült katonák számára alkotott robotvégtagoknak agyi irányításra van szükségük.

Az ausztráliai központú Synchron viszont már meg is kezdte a Stentrode nevű eszközének klinikai tesztjét. A használatához nincs szüksége nyitott agyműtétre, csupán egy stentet (fémhálós orvosi hengert) küldenek be egy vénán keresztül a nyak hátsó részénél. Amikor már közel van a mozgató agykéreghez, a stent ellapul, hogy beágyazzon 16 fém elektródát az érfalakba, ahonnan regisztrálhatják a neuron-tevékenységet. Eddig egy mozgatóideg-betegségben szenvedő páciensbe ültették be, és még négyen vesznek a kísérletben.

A Facebook pedig olyan agy-számítógép interfész fejlesztésén dolgozik, amihez nem kell agyműtét, és amit bármikor ki lehet venni.