SMS egyenesen az agyból – a gondolatokkal irányítás ma már valóság
Már 2017-ben bejelentették, hogy olyan viselhető eszközt akarnak alkotni, amely 100 szót képes leírni az agy irányításával percenként (összehasonlításul: a Neuralink a 40 szó/percet tűzte ki célul – ez egy átlagosan gépelési sebességnek felel meg – míg Degray implantátuma 8 szót tud percenként). A technológiai kihívás az, hogy a koponya tompítja a neuronjeleket.
Egyelőre mindegyik cég orvosi célokban gondolkodik, de az implantációs technológia fokozatosan teret hódíthat a mindennapokban is.
VIDEÓ: az agy-számítógép interfész lehetőségei
A legkézenfekvőbb lehetőség az agy által irányított gépelés. Tom Oxley, Stentrode igazgatója szerint ennek nagy hasznát vennék azok, akiknek billentyűzetekkel kell dolgozniuk, de az ujjaikat már nem tudják úgy használni, mint fiatalabb korukban. „Ha a technológia biztonságos és könnyen használható lesz, biztosan lesznek, akik hajlandók fizetni érte” – mondta Oxley.
Hannah Maslen, az oxfordi egyetem Uehiro etikai központjának igazgató-helyettese szerint ha a technológia beválik az orvostudományon kívül is, valószínűleg a hadsereg csap le rá elsőnek. Használható lenne például a katonák közötti néma kommunikációra.
Ugyanakkor az agy-komputer interfész sok morális és biztonsági kérdést is felvet. Bár jelenleg csak az agy egészen kis területeiről készítenek felvételeket, és azok is elsősorban a mozgással kapcsolatosak, tehát nincs szó „gondolatolvasásról", mégis sokan aggódnak.
Felmerül a kérdés, hogy kinek a tulajdonát képezik agyunk adatai, mire használják fel azokat, és mi van akkor, ha egy harmadik fél irányítása alá kerül egy agy-számítógép interfész?
Vagy mi történik, ha az agyimplantátum nem a szándékainknak megfelelő dolgot csinálja? Mennyire vagyunk felelősek azért, ami történik?
A válaszok megtalálására nincs sok idő. A szakemberek szerint a technológia 5-10 éven belül hozzáférhető lesz betegek és fogyatékkal élő számára. A nem orvosi célú felhasználáshoz pedig talán 20 év kell.