TUDOMÁNY
A Rovatból

Rémálom, amely az ébredés után is folytatódik – alvási bénulás

Általában a pszichiátriaiailag terhelt állapotú emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak ezzel a furcsa alvási jelenséggel, valószínűleg az agy szerotonin-diszregulációja (kóros szabályozása) miatt.


Aki alvási bénulást tapasztalt, azt fogja mondani, hogy ez az egyik legfélelmetesebb dolog, amin egy személy keresztülmehet. A paraszomnia egyik formája, ez a furcsa alvási jelenség általában magában foglalja a mozgásképtelenséget, miközben szemtanúja annak, hogy rémálomszerű alakok lebegnek a teste felett, annak ellenére, hogy éppen felébredt.

A legtöbb esetben a szörnyű vizuális hallucinációkat mellkasra nehezedő erős nyomásérzés kíséri, mintha egy egy gonosz lény ülne rajta vagy nyomná le a felsőtestet. Szerencsére ezek a bénító tünetek általában kevesebb, mint néhány percig tartanak, és nem okoznak tartós károsodást, azonban nagyon nyugtalanítóak lehetnek. Szóval mi folyik itt?

Mi az alvási bénulás?

Nem meglepő, hogy az alvási bénulást kultúrantropológiailag is próbálták értelmezni. Az inuit közösségek körében például a gonosz sámánok spirituális támadásaihoz kapcsolódik, akik megpróbálják ellopni az ember lelkének egy elemét, a tarniq-ot. Brazília egyes részein eközben a jelenség a pisadeira nevű portyázó szörnyről szóló népmesékhez kötődik, aki alvás közben az emberek mellkasán ül.

Továbbá az alvási bénulás összefügg a poszttraumás stressz rendellenességgel, és elszenvedői gyakran a trauma újrajátszásaként élik meg. Egy kambodzsai tanulmány például megállapította, hogy

a vörös khmerek népirtásának túlélői között különösen magas az alvási bénulás előfordulási aránya,

és hajlamosak támadójukat kutyaszerű szellemnek tekinteni vörös khmer egyenruhában, amelyet khmaoch sângkât-nak neveznek.

A nyugati orvostudomány az alvási bénulást a narkolepszia egyik formájaként osztályozza, ami arra utal, hogy az agy nem képes irányítani az alvás-ébrenlét ciklusokat. Azonban ez a tünet nemcsak narkolepsziásokat is megtalálhat, általában jetlag, magas stressz vagy rossz alvás idején fordul elő.

Mi okozza az alvási bénulást?

Az alvási bénulás általában akkor fordul elő, amikor egy személy kilép az alvás gyors szemmozgási (REM) fázisából, amikor az agy rendkívül aktív, és az álmok többsége előfordul. Általában GABA és glicin neurotranszmitterek szabadulnak fel a REM alvás során, hogy gátolják a gerincvelő motoros neuronjait és lényegében megbénítsák a testet. A tudósok úgy vélik, hogy ez azért történik, hogy megakadályozzák, hogy megvalósítsuk álmainkat, és kárt okozzunk magunknak vagy társainknak.

Amikor felébredünk, a GABA és a glicin szintje csökken, és norepinefrin, hisztamin, kolin és szerotonin váltja fel, amelyek mindegyike elősegíti az agy és a test izgalmát.

Az alvási bénulás tehát akkor következik be, amikor ezek a különböző neuropeptidek nincsenek megfelelően szabályozva, ami azt jelenti, hogy az agyunk felébred, de izmaink atonia állapotban maradnak.

Az viszont nem világos, hogy ezt miért kísérik rémálomszerű hallucinációk, bár a mellkas és a torok izmainak bénulása megmagyarázhatja, hogy az emberek miért érzik úgy, mintha valami ülne rajtuk.

Miért tapasztalnak az emberek alvási bénulást?

Egy 35 különböző országból származó résztvevők bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy az alvási bénulás világszerte az emberek mintegy 8 százalékát érinti, bár bizonyos alpopulációk különösen hajlamosak ezekre az ébrenléti rémálmokra. Például az ázsiai főiskolai hallgatók közel 40 százaléka és az afrikai származású pszichiátriai betegek ugyancsak több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer alvási bénulást tapasztalt.

Általában a pszichiátriaiailag terhelt állapotú emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak ezzel a furcsa alvási jelenséggel, valószínűleg az agy szerotonin-diszregulációja (kóros szabályozása) miatt. A váltott műszakban dolgozók vagy azok, akiknek életmódja megakadályozza őket abban, hogy eleget aludjanak, szintén magasabb számban számolnak be alvási bénulásról.

Eddig a tudósok nem jöttek rá teljesen, miért fordul elő alvási bénulás, vagy hogyan lehet megelőzni,

bár nyilvánvaló, hogy a megelőzés magában foglalja az egészségesebb táplálkozást, a testmozgást és a stressz elkerülését.

Egy tanulmány még azt is megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik azt állították, hogy idegenek rabolták el őket, általában magasabb volt az alvási bénulás aránya.

Tehát vagy az alvási bénulás okozza az idegeneket, vagy az idegenek alvási bénulást okoznak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Szuper El Niño jöhet, Európába is betörhet a sarkvidéki hideg télen
A Csendes-óceán egyenlítői térségében a vízfelszín már 3–4 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál. Az erősödő El Niño közvetett hatásaként Európába is nagyobb eséllyel érkezhet időnként sarkvidéki eredetű, fagyos levegő.


Rekorderősségű lehet a 2026/2027-es télen tetőző El Niño-jelenség, több nagy nemzetközi előrejelző rendszer már a „szuper” kategóriát valószínűsíti. A Csendes-óceán és a légkör már most látványos jeleit mutatja annak, hogy átállt az El Niño-üzemmódra, ami komoly hatással lehet a bolygó időjárására.

A Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségében a tengerfelszín hőmérséklete már most 3-4 Celsius-fokkal haladja meg az átlagot. Ez a hatalmas energiaadag a jelenség fő motorja, amit a trópusokon erősödő nyugati szelek csak tovább táplálnak – írja a Severe Weather Europe.

A felszín alatt egy hatalmas meleg víztömeg, egy úgynevezett Kelvin-hullám halad kelet felé, melynek magjában a hőmérsékleti anomália a 7 fokot is meghaladja.

A legfontosabb időjárási modellek, köztük az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ és az amerikai szezonális modell, egyöntetűen a „szuper El Niño” kategóriába sorolják a várható eseményt. Az esemény 2026 késő őszén vagy a tél elején érheti el a csúcsát. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal hivatalos előrejelzése is a „nagyon erős” kategóriát tartja a legesélyesebbnek.

A légkör már reagált a változásokra: a Csendes-óceán felett tartósan alacsony nyomású zóna és emelkedő légmozgás alakult ki. Ez a jelenség, az úgynevezett Walker-cella átrendeződése azt jelzi, hogy a trópusi folyamatok már a globális légköri keringést alakítják.

A téli előrejelzések szerint a legerősebb hatás Észak-Amerikát érheti. Ezzel párhuzamosan Kanada felett egy magasnyomású blokk alakulhat ki, ami időnként hidegbetöréseknek nyithat utat az USA felé.

Egy felerősödött déli jet stream miatt az Egyesült Államok déli, középső és keleti részén a szokásosnál jóval csapadékosabb, viharosabb idő várható.

A szezonális modellek emellett a sztratoszférikus poláris örvény januári-februári gyengülését is valószínűsítik. Ez növeli a hirtelen sztratoszférikus melegedések és az ebből fakadó hidegkitörések kockázatát Észak-Amerikában és Európában is.

A Meteorológiai Világszervezet már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett, hogy a Csendes-óceánban a hűvösebb La Niña fázis véget ért, és nagy eséllyel egy erős El Niño veszi át a helyét. A klímaváltozás miatt egyre melegebb óceánok miatt már korábban is felmerült egy szuper El Niño lehetősége. Tudományos kutatások szerint a jelenség gazdasági veszteségei dollártrilliókban is mérhetők.

Bár a jelenség epicentruma tőlünk távol van, a hatásai Magyarországot is elérhetik. A globális folyamatok nálunk először csapadékosabb, majd egy tartósan száraz időszakot hozhatnak, ezzel felborítva a megszokott időjárási mintákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Még rejtélyesebb lett a neandervölgyiek kihalása: a DNS-ük szerint meglepően jó egészségi állapotban voltak nem sokkal azelőtt, hogy végleg eltűntek
Egy friss Nature-tanulmány szerint a Belgiumban és Franciaországban élt késői neandervölgyiek DNS-ében szinte semmi nyoma a közeli rokonok közötti házasságnak. Ez az eredmény megkérdőjelezi azt a népszerű elméletet, miszerint a beltenyészet okozta genetikai leromlás vezetett a kihalásukhoz.


Egy friss Nature-tanulmány felborítja a neandervölgyi ember kihalásának egyik legnépszerűbb elméletét. A kutatás szerint az északnyugat-európai, késői neandervölgyiek genetikai értelemben nem voltak beltenyésztettek, sőt, meglepően egészségesnek tűntek nem sokkal az eltűnésük előtt – írta a BBC Science Focus. A felfedezés tovább mélyíti az emberi evolúció egyik legnagyobb rejtélyét.

A kutatók 27 neandervölgyi egyed DNS-ét elemezték, akik a belga és franciaországi Meuse-medencében éltek 40–49 ezer évvel ezelőtt.

Az eredmények alapján szinte semmi nyoma nem volt a közeli rokonok közötti szexnek, még az első unokatestvéri szintig sem. Ez éles ellentétben áll a korábban vizsgált, Szibériában élt neandervölgyiek adataival, és azt mutatja, hogy ez a nyugat-európai populáció nem egy elszigetelt, genetikai problémákkal küzdő csoport volt.

A tanulmány egyik szerzője, Dr. Benjamin Peter, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa szerint az adatok egyáltalán nem egy haldokló populáció képét festik.

„Ez a Belgiumban és Franciaországban élt populáció nem tűnik úgy, mintha éppen kihalóban lenne, noha tudjuk, hogy végül ki fognak halni” – fogalmazott a szakértő.

Prof. Omer Gokcumen, a University at Buffalo evolúciós antropológusa szerint a kutatás szembemegy azzal a népszerű elképzeléssel, hogy a beltenyészet okozta a neandervölgyiek vesztét.

„Ez ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a neandervölgyiek beltenyészet miatt beteg, lesoványodott populációvá váltak, ami demográfiai összeomlásukhoz vezetett. Így a kérdés továbbra is az: miért zsugorodott a populációjuk, és végül miért olvadtak be a modern emberek közé?” – tette fel a kérdést a professzor.

A válasz egyik lehetséges eleme az aszimmetrikus génáramlás lehet. A genetikai adatok azt mutatják, hogy míg a neandervölgyiek örökítőanyaga bekerült a modern emberek genomjába, ez fordítva nem történt meg a késői időszakban.

Prof. Chris Stringer, a University College London kutatója szerint a neandervölgyiek termékeny egyedeiket egy „egyirányú folyamatban veszítették el a Homo sapiens csoportok felé, ami hozzájárulhatott a vesztükhöz”.

A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a neandervölgyiek eltűnése nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem egy összetett, régiónként eltérő folyamat eredménye lehetett. Míg egyes területeken, például Szibériában, az elszigeteltség valóban szerepet játszhatott, Nyugat-Európában más tényezők, mint a demográfiai nyomás bizonyulhattak döntőnek.

A mostani felfedezésről szóló tanulmány június 24-én jelent meg a Nature tudományos folyóiratban. A Max Planck Társaság még aznap közleményt adott ki, amelyben kiemelték, hogy

a korábbi, kevés mintán alapuló kutatásokkal szemben ez a munka először adott részletes, régióspecifikus képet a nyugat-európai neandervölgyiek genetikai állapotáról.

 

Via BBC ScienceFocus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Tudósok kiszámolták, maximum meddig élhet egy ember, ha minden öregedéssel járó egészségügyi hatást kiiktatunk
Megállapították, hogy szervezet élettartamának még ebben az elég erősen hipotetikus esetben is van egy határa. Az idővel felhalmozódó apró genetikai hibák miatt elkerülhetetlen a vég szerintük.


A Skolkovo Tudományos és Technológiai Intézet kutatóinak szimulációi szerint ha elméletben minden más, az öregedést felgyorsító negatív hatást – például a rákot, demeciát és hasonló betegségeket – kiiktatnánk, a medián élettartam akkor is 146 és 194 év között érne véget – írta szerdán a ScienceAlert.

Ez azért van, mert az öregedést nem csak a betegségek okozzák. A modell azt mutatja, hogy a szervezetünkben folyamatosan keletkező, és idővel felhalmozódó apró genetikai hibák, az úgynevezett szomatikus mutációk önmagukban is működésképtelenné tennék a testet, igaz jóval a jelenlegi 79 éves várható élettartam után.

A legsebezhetőbb pontnak a nem, vagy csak alig osztódó sejtekből álló szervek, így az agy és a szív bizonyultak, mivel ezekben a sejtek egy életen át gyűjtik a károsodásokat.

Ezzel szemben a bőr vagy a máj sejtjei folyamatosan cserélődnek, így sokkal tovább képesek fenntartani a funkciójukat.

Hangsúlyozták, hogy a kutatásuk fő célja egyébként nem az volt, hogy meghatározzák, mi az emberi élet időtartamának felső határa, hanem hogy egy olyan modellt állítsanak fel, amellyel nagyjából mérhetővé válik, hogy a különböző biológiai folyamatok hogyan járulnak hozzá az öregedéshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Súlyos betegségeket kockáztatnak, akik éjszaka dolgoznak – egy egyszerű trükk mentheti meg őket
A norvég kutatók által megfigyelt dolgozók közül sokan ösztönösen reggel aludtak hosszabban, délután pedig még egyszer ledőltek. Az egybefüggő nappali alvás hiánya miatt többen szorongtak, miközben a kutatók szerint éppen a szunyókálás segíthet rajtuk.


Reggel hatkor érsz haza az éjszakai műszakból. Hullafáradt vagy, mégsem tudsz elaludni. Lehet, hogy nem veled van a baj, hanem azzal, ahogy aludni próbálsz. Egy hosszú alvás helyett két rövidebb alvási szakasz hozhatja meg a pihenést.

Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az éjszakai műszak miatt felborult alvásritmus súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat, a szívrohamtól a rákig. Norvég kutatók most egy meglepő, de történelmi előzményekkel is rendelkező elméletet vizsgálnak. Elképzelhető, hogy a megosztott, úgynevezett bifázisos alvás segíti a leghatékonyabban a regenerálódást.

A kutatócsoport Oura-gyűrűkkel követte az északi sarkkörön dolgozó munkások alvását. Azt találták, hogy sokan ösztönösen két részletben alszanak. Reggel hosszabban pihennek, majd délután ismét ledőlnek egy rövidebb időre. Dr. Line Victoria Moen szerint a dolgozók gyakran szoronganak amiatt, hogy nem tudják egyhuzamban átaludni a napot.

„Jó lenne végre elmondani nekik, hogy egy rendes délutáni szunyókálás valójában segíthet” – tette hozzá.

Az alváshiány veszélyeire egy cambridge-i kutatás is felhívta a figyelmet. A tudósok az agy öntisztító mechanizmusát, az úgynevezett glimfatikus rendszert vizsgálták. Ez alvás közben távolítja el az agyban felhalmozódott méreganyagokat, köztük az Alzheimer-kórral összefüggő amiloid- és tau-fehérjéket.

A kutatók több mint 40 ezer ember agyi felvételeit elemezték. Azoknál, akiknek gyengébben működött ez a „tisztítórendszer”, évekkel később jelentősen nagyobb eséllyel alakult ki demencia.

A tudományos bizonyítékokat egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni, írta a BBC. A kutatást vezető Hugh Markus professzor ugyanakkor óvatosságra intett. „Az alvás fontos, de ugyanígy számítanak a fő érrendszeri kockázati tényezők is, például a vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség. Ezekkel valóban tudnánk mit kezdeni.”

A két részletben alvás egyáltalán nem új ötlet. Roger Ekirch történész kutatásai szerint a mesterséges világítás elterjedése előtt ez számított megszokottnak a nyugati világban. Az emberek este aludtak néhány órát, éjfél körül természetes módon felébredtek egy-két órára, majd következett a „második alvás”.

Ekirch szerint az éjszaka közepén jelentkező álmatlanság valójában „a korábbi alvásminta makacsul tovább élő maradványa”.

Laboratóriumi kísérletek is ezt támasztják alá. Amikor a résztvevők hosszú időszakokat töltöttek sötétben, néhány hét alatt maguktól átálltak a kétfázisú alvásra. Russell Foster, az Oxfordi Egyetem alváskutatója úgy fogalmazott: „Az alapvető alvásmintánk szinte biztosan nem egyetlen összefüggő szakaszból áll.”

Az éjszakai műszak nemcsak az alvásritmust borítja fel, hanem komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket is felvet. A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége az éjszakai műszakot a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta. A döntést korlátozott humán, elegendő állatkísérletes és erős mechanisztikus bizonyítékokra alapozták. Ennek a terhelésnek a legszélsőségesebb példáit a Covid-osztályok éjszakai műszakjai mutatták meg. Az ott dolgozók a fizikai és lelki teherbírásuk határára kerültek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk