TUDOMÁNY
A Rovatból

Olyan agysejtek is szerepet játszhatnak az alvásban, amelyekre eddig nem is gondoltak a tudósok

Az idegsejtek táplálásáért és a „takarításért” felelős úgynevezett asztrocita sejtek szerepe kulcsfontosságú lehet, és ez a felfedezés segíthet például az Alzheimer-kór megértésében is.

Link másolása

A tudósok hosszú évtizedek óta vizsgálják az agy idegsejtjeinek viselkedését, hogy megértsék, mi történik velünk, miközben alszunk. Nemrégiben a Technology.org számolt be a Kalifornia Egyetem egyik kutatásáról, amely azonban nem a neuronok szerepére fókuszált, hanem az úgynevezett asztrocita sejtekre, amelyek csillagszerű alakjukról kapták a nevüket. Azt találták, hogy ezek a táplálásért és "takarításért" felelős sejtek nagyon is befolyásolhatják, meddig és milyen mélyen alszanak az állatok.

"Mindig csak a főszereplőkre, a neuronokra koncentráltunk, és az ilyen szürke, takarító személyzetre úgy néztünk, mint aki nem is létezik, nem is fontos. Pedig csak akkor látjuk, hogy megbénul egy rendszer, ha nem szállítják el a szemetet. Ez pontosan így van az agy kapcsán is"

- magyarázza a kutatási eredményeket Dr. Szakács Zoltán neurológus, alvásszakértő, a SomnoCenter főorvosa.

Az alvás tudományos vizsgálatában a 20. század elején az elektrofiziológia hozta el az első nagy áttörést. A tudósok akkor jöttek rá, hogy éber állapotban más az agyi elektromos tevékenység, mint alvás közben. "A hatvanas években azután felfedezték, hogy az alvásnak különféle ciklusai vannak, amelynek során az agyi elektromos tevékenység is változik” - mondja Dr. Szakács Zoltán.

Bár azóta is sok új ismerettel gazdagodtunk, az alvás körül még mindig rengeteg a rejtély. “A modern vizsgálatokkal, mint az MRI, már azt is látni, hogy agyunk bizonyos területei alvás közben nagyon aktívan dolgoznak. Az agy nem egységes szervként működik, hanem szigetszerűen, különféle hálózatokban, ugyanis a sejtek egymáshoz kapcsolódva aktiválják egymást. Alvás közben egy sor dolog történik: különféle hormonokat termelünk, konszolidáljuk a memóriánkat, megújítjuk a homloklebenyünket."

Az alvás

Minden élő szervezetnek reagálnia kell valahogy a Föld forgására, vagyis arra, hogy világos vagy sötét van. Még a növények és az egysejtűek is reagálnak. Minél bonyolultabb az idegrendszeri struktúra, annál cizelláltabb a válasz.

Az embereknél a látóideg kereszteződése fölött van az az agyi központ - az úgynevezett szuprakiazmatikus mag, - amely tartalmazza a belső óránkat. "Ez a központ a szemből jövő információból tudja, hogy sötét van vagy világos, és sötétben parancsot ad a közelben lévő tobozmirigynek a melatonin-termelésre. Ezután a vérárammal elönti a magas melatoninszint a szervezetet."

Minden egyes sejtünkön van egy receptor, amely érzékeli a melatonin-koncentrációt, így állnak át a szervek és a sejtek alvási üzemmódba. Ez az a vezérlés, amelyen keresztül agyunk el tudja érni a szervezetünket.

Asztrociták

"Az alvásvizsgálatokban eddig csak idegsejtekben gondolkoztunk, elfelejtkeztünk arról, hogy az idegsejtek között vannak úgynevezett támasztó sejtek is. Ezek az asztrociták" - mondja Dr. Szakács Zoltán.

Az asztrociták az idegsejtek 25-30%-át teszik ki, az idegsejtek közti kommunikációért felelősek.

"Egy idegsejt körülbelül ötvenezer membrántól kap és százezernek ad információt. És ebből van körülbelül ötmilliárd. Olyan bonyolult összefüggések tárháza az agykéreg, amit fel sem foghatunk. Ezt a töménytelen agysejtet valahogy életben kell tartani. Tápanyagot, vizet, cukrot, oxigént kell nekik adni. Valamint a különféle salakanyagokat el kell távolítani. De az idegsejtek sosem érintkeznek az erekkel, amelyek szállítják az oxigént és a szén-dioxidot. Van közöttük egy olyan sejt - ez az asztrocita, - amelyen keresztül történik a transzport. Ez tulajdonképpen egy burok az idegsejt és a vér között, amelynek a funkciója a védelem."

A fontos funkciót ellátó asztrocita sejtekre eddig viszonylag kevés figyelem hárult. A mostani klinikai kutatás szerint azonban az asztrocitáknak kulcsszerepük van az alvásban is.

"Ha nem működik jól ez a funkció, akkor az általa gondozott sejt sem fog jól működni, és a működés zavarait, az alvás úgynevezett hármas funkciójának a zavarait vonja maga után, vagy az anyagcseréjét."

A felfedezés hozzásegíthet az alvászavarokhoz kapcsolódó agyi betegségek, például az Alzheimer-kór megértéséhez. "Ott is kóros anyagok szabadulnak fel, olyan, mintha nem szállítaná el azokat a szervezet. Mintha sztrájkolnának a kukások és otthagynák a szemetet az idegsejtben, amitől az megbénul. Ez a zavar érinti a memóriát és felemészti a rendszert" - magyarázza Dr. Szakács Zoltán.

A jelenleg állatkísérleteket végző kutatók előtt persze még hosszú út áll. A magyar neurológus szerint egyelőre még keveset tudunk arról, hogy az asztrociták milyen befolyást tudnak gyakorolni az idegrendszerre, a nem megfelelő működésük miért okoz különböző betegségeket, és miért játszanak nélkülözhetetlen szerepet az alvásban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Történelmi felvételek: először láttak két hímnemű bálnát szexuális aktus közben – „egyedülálló és figyelemre méltó esemény”
A tengeri emlősszakértők a felvételek megtekintése után azt mondták, hogy mindkét résztvevő hím és megerősítették, hogy az azonos neműek szexuális viselkedése széles körben elterjedt az állatok körében. 

Link másolása

A szakemberek szerint a bálnáknak bőven van helyük elrejtőzni, ha nem akarják, hogy az emberek kémkedjenek a magánéletük után. Vagyis annak ellenére, hogy a púpos bálna az egyik legtöbbet tanulmányozott bálnafaj, egészen mostanáig nem volt feljegyzés a párosodásuk körülményeiről.

A két púpos bálnát két fotós kapta lencsevégre egy Maui melletti szabadidős kiránduláson.

„Annak ellenére, hogy évtizedek óta tanulmányozták, a púpos bálnák szexuális viselkedése eddig többnyire rejtély maradt. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a púpos bálnák viselkedésével kapcsolatos előzetes elképzeléseinket. Ezeknek a hihetetlen lényeknek a bonyolult társadalmi struktúrái,

két hím bálna párosításának első alkalommal való megfigyelése egyedülálló és figyelemre méltó esemény”

tájékoztatott Stephanie Stack doktorandusz, a Pacific Whale Foundation munkatársa az IFLScience-nek elküldött közleményében.

A kutatók nem titkolják: szívesen bővítenék a megfigyelések körét, beleértve azt is, hogy milyen gyakori az azonos neműek „találkozása” a párkapcsolatok arányában. Nagy kérdés, hogy a felvételek egy „véletlen” aktust örökítettek meg, vagy az ilyen találkozások gyakoriak a bálnák között. A biológusok mindenesetre nem elégednek meg azzal a válasszal, hogy az állatok „jól érzik magukat”, inkább evolúciós magyarázatokat keresnek.

„A nem reproduktív együttlét célja változatos; ezek közé tartozik a reproduktív viselkedés tanulása vagy gyakorlása, a dominancia-kapcsolatok kialakítása vagy megerősítése, a társadalmi szövetségek kialakítása és a feszültség csökkentése”

– áll a közleményben.

Az azonos nemű állatok szexuális tevékenységéről és más, „deviánsnak" tartott viselkedésekről szóló beszámolókat a tudósok nem tárták a közvélemény elé, mert féltek a következményektől. Most már javult a helyzet ezen a téren. A púpos bálnákról szóló anyag megtalálható a Marine Mammal Science folyóiratban.

Egy kis biológia:

A púpos bálna, más néven hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű bálna-félék közé tartozik. Hossza általában 13–14 méter, testtömege 25-30 tonna. Különleges alakú a teste, feltűnően hosszú mellúszókkal, innen ered a magyar neve is. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6-35 percig tartanak és 30 kilométer távolságra is elhallatszanak. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége. A púpos bálna évente 25 ezer kilométert is képes megtenni. Csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik, télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon – írja a Wikipédia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Először kapott sertésvesét egy ember, akit már haza is engedtek a kórházból
Richard Slayman új veséje többször is genetikai módosításokon esett át, mire a férfi testébe ültették. Slayman korábban már kapott egy vesét, ami lassan felmondta a szolgálatot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

Hazaengedték a kórházból azt a 62 éves férfit, akibe

a történelem során először sikeresen ültettek genetikailag módosított sertésvesét,

írja a BBC. Richard Slayman még március végén esett át a tudományos mérföldkőnek számító négyórás műtéten a Massachusetts-i Általános Kórházban (MGH).

A kórház szerdai közleményéből kiderül, hogy a férfi végstádiumú vesebetegséggel küzdött, ezért volt szüksége a szervátültetésre. Az orvosok szerint Slayman új veséje tökéletesen működik, ezért nincs szüksége a továbbiakban dialízisre, ami éveken keresztül megkeserítette a napjait. A férfi azt mondta, élete „egyik legboldogabb pillanata” volt, hogy egészségesen hagyhatta el a kórházat.

Slayman 2018-ban már kapott egyszer új vesét, ami tavaly egyre rosszabb állapotba került. Ekkor merült fel a sertésvese beültetésének lehetősége.

„Nemcsak azt láttam ebben, hogy ezzel segíthetek magamon, hanem azt is, hogy reményt adhatok annak a több ezer embernek, akiknek a túléléshez transzplantációra van szükségük” – mondta a férfi. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban naponta 17 új szervre váró ember hal meg. A transzplantációra várók legnagyobb része veseátültetésre vár.

Slayman új veséjét a cambridge-i székhelyű eGenesis gyógyszergyártó cég módosította. A művelet során eltávolítottak belőle bizonyos sertésgéneket, miközben emberi géneket adtak a szervhez.

A történelmi műtétről a kórház a közösségi oldalán is beszámolt:


Link másolása
KÖVESS MINKET: