TUDOMÁNY

Minden, amit a londoni mutáns koronavírusról tudni lehet

Egyelőre keveset tudunk az új vírustörzsről, de egyik sem túl szívderítő. Az viszont szinte biztos, hogy a vakcina védelmet nyújt ellene.

Link másolása

A B.1.1.7 nevet kapta a leginkább csak mutáns londoni koronavírusként emlegetett december közepe óta terjedő vírustörzs, amitől retteg a világ, ráadásul már Európa legtöbb országában megjelent. A Live Science hosszú cikkben válaszolt az új mutációval kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, az vírustörzs eredetétől kezdve addig, hogy vajon kicselezi-e a világszerte a napokban forgalomba került koronavírus elleni vakcinákat.

Mi ez pontosan?

A B.1.1.7 vírustörzs az eddig domináns SARS-CoV-2 vírushoz képest 23 ponton tér el, melyek közül 8 a tüskefehérjéket érinti. Ezek azok a fehérjék, melyek segítségével a vírus az emberi sejtekhez kapcsolódik.

Honnan jött a mutáns koronavírus?

Először szeptember 21-én észlelték az angliai Kent megyében, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint csak novemberben kezdett el terjedni. Azóta azonban ez a mutáció lett Angliában a legelterjedtebb: októbertől december 13-ig az azonosított fertőzések több mint fele kapcsolódik ehhez a vírustörzshöz. A tudósok szerint a londoni mutáció egy olyan immunkompromittált betegben alakulhatott ki, akinél elhúzódott a betegség, ezért rengeteg gyógyszert és különböző kezeléseket kapott. A vírus közben folyamatosan mutálódott a szervezetében, végül kialakult egy olyan verzió, ami képes volt ellenállni a különböző szereknek.

Gyorsabban terjed az angol vírustörzs?

Igen. A szakértők modelljei alapján 50-74 százalékkal fertőzőbb a Délkelet-Angliából indult mutáció, mint a többi domináns verzió. A számítások alapján január közepéig ez a variáns lehet felelős a Londonban, valamint az ország déli és keleti részében azonosított fertőzések 90 százalékáért.

Halálosabb az új mutáció?

Nem tudjuk biztosan, de a szakértők feltételezése szerint nem. Ha azonban könnyebben terjed, több ember kerülhet a londoni variáns miatt kórházba. Az egészségügy ettől könnyen túlterhelt lehet, ami az ellátás minőségének csökkenéséhez vezethet, végső soron pedig a várakozásokhoz képest magasabb lehet az áldozatok száma.

A gyerekek is könnyebben elkaphatják?

Korábban a tudósok több bizonyítékot is találtak arra vonatkozóan, hogy a gyerekek védettebbek a koronavírus-járvánnyal szemben. Ha viszont az Angliából indult vírustörzs könnyebben tapad az emberi sejtekhez, a gyerekek között is jobban elterjedhet a vírus. Ugyanakkor az elméletet egyelőre még nem igazolták a vizsgálatok.

A vakcinák védelmet nyújthatnak a mutáns vírus ellen?

A legtöbb szakértő szerint igen. Tekintettel arra, hogy az angol mutáció fehérjéinek 99 százaléka megegyezik a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája által célzott fehérjékkel, nagyon valószínű, hogy a forgalomba került oltások hatásosak lesznek az új vírustörzs ellen is. Ettől függetlenül a tudósok nem zárják ki, hogy idővel kialakulhat egy olyan verzió, ami immunis lesz az oltásokra, de ez sem okozhat gondot: a modern mRNS-vakcinákat körülbelül hat hét alatt frissíteni lehet bármely mutációra, és ismét védettséget nyújtanak majd. Ebben az esetben az oltást az influenzához hasonlóan évente ismételni kell majd a szakértők szerint.

Mit tehetünk az londoni mutáns vírus terjedése ellen?

Pontosan ugyanazt, amit eddig is, azaz kézmosás, védőtávolság betartása, maszkviselés és alapos szellőztetés. A szabályok szigorú betartása, valamint az otthonok minél ritkább elhagyása jelentősen csökkentheti a megfertőződés esélyét. Az új mutáció ugyanis kíméletlenül kihasználja a legapróbb, szinte észrevétlen hibákat is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: