TUDOMÁNY
A Rovatból

Minden, amit a kínai koronavírus-vakcinákról eddig tudunk

A hatékonyságukról még megoszlanak a vélemények, ám egyelőre úgy tűnik, az alkalmazásuk nem jár komolyabb mellékhatásokkal.


Kína hatalmas lépést tett előre a globális oltóanyag-versenyben, hiszen két saját termékük, a Sinovac és Sinopharm is megjelent a nemzetközi piacon.

Azt is tudhatjuk, Orbán Viktor is a kínai készítmények magyarországi jóváhagyását sürgeti. A kínai oltóanyagnak hála szerinte akár nyárra visszatérhetne az élet a régi kerékvágásba. A magyar lakosságnak azonban jelenleg mindössze 1 százaléka lenne hajlandó beadatni magának.

De mit tudunk jelenleg a kínai vakcinákról, és hogyan mérhetőek össze a többivel?

A pekingi Sinovac vállalat által fejlesztett CoronaVac egy úgynevezett inaktivált vakcina. Működési elve, hogy a vírus elölt részecskéivel szembesíti az immunrendszert, ami így a súlyos megbetegedés kockázata nélkül tud megfelelő immunválaszt kifejteni a kórokozóval találkozva.

A Moderna és a Pfizer készítményei ezzel szemben úgynevezett mRNS vakcinák. Ezek a koronavírus genetikai kódjának egyes részeit "ismertetik meg" a szervezettel, ami így felismeri a vírusból származó tüskefehérjét, és kialakul a megfelelő immunválasz.

“A CoronaVac egy tradicionálisabb oltási eljárás szerint működik, amit számos vakcinánál, többek közt a veszettség elleninél is alkalmaztak. Az mRNS ezzel szemben új típusú vakcina, aminek a használatára nézve még nincsenek előttünk sikeres példák” - árulta el Luo Dahai professzor a Nanyang Technológiai Egyetemről a BBC-nek.

A Sinovac nagy előnye, hogy akár egy háztartási hűtőben is tárolható 2 és 8 fok között hőmérsékleten, akárcsak az Oxford vakcina. A Moderna ugyanakkor -20 fokos, míg a Pfizer készítménye -70 fokos tárolási körülményeket igényel.

Hogy az oltóanyag mennyire hatékony, arra jelenleg nehéz választ adni. A The Lancet nevű tudományos folyóiratban megjelent kínai kutatás szerint a vakcina “vészhelyzetben való felhasználásra alkalmas”.

A Törökországban végzett vizsgálatok időközi adatai szerint az oltóanyag hatékonysága 91,25 százalékos, míg egy hasonló indonéziai vizsgálat szerint 65,3 százalékos. A brazil kutatók kezdetben 78 százalékosnak találták a klinikai vizsgálatok során, ám 2021 januárjában ezt az értéket 50,4 százalékra módosították, miután több adatot vontak be a számításaikba.

A Sinovac-ot Kínában még júliusban elfogadták vészhelyzeti felhasználásra a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok esetében. Szeptemberben több mint 1000 önkéntes bevonásával végeztek teszteket, amelyek során “kevesebb, mint a résztvevők 5 százaléka számolt be enyhe fáradtságról vagy kellemetlenségről”.

Luo professzor szerint "A CoronaVac valószínűleg hatékony, de meg kell várnunk a harmadik fázisú vizsgálatok eredményeit. Csak ezek a randomizált, placebokontrollált, többezer fős vizsgálatok bizonyíthatják, hogy a vakcina alkalmas a tömeges használatra.”

Mi a helyzet a Sinopharm vakcinával?

A kínai állami tulajdonú Sinopharm vállalat két vakcinát is fejleszt, amelyek a Sinovac-hoz hasonlóan inaktivált oltóanyagot tartalmaznak. A Sinopharm december 30-án jelentette be, hogy a készítmény a harmadik tesztelési fázisban 79 százalékos hatékonyságúnak tűnik, tehát kevésbé hatékony, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája.

Az Egyesült Arab Emirátusok szerint azonban, ahol ebben a hónapban már jóváhagytak egy Sinopharm vakcinát, a készítmény hatékonysága 86 százalék. A két adat eltérésének okát a cég egyelőre nem kommentálta, a harmadik fázis eredményeit később szándékozik közzétenni.

A vakcinát ugyanakkor már közel egymillió fő kapta meg Kínában egy sürgősségi program keretében. A Szingapúri Nemzeti Egyetemen dolgozó Dale Fisher szerint meglehetősen “szokatlan”, hogy egy vakcinát már annak utolsó vizsgálati fázisában engedélyeztessenek és használni kezdjenek.

Decemberben, Peruban átmenetileg felfüggesztették az oltóanyag tesztelését egy “súlyos nemkívánatos esemény” miatt, ami az egyik önkéntest érintette, ám később tovább folytak a vizsgálatok. A hasonló esetek egyébként gyakoriak, más koronavírus-vakcina tesztelése során is megtörténtek már.

Eközben Kínában a vírus terjedését nagyrészt sikerült már megfékezni, és visszatérőben van a járvány előtti közösségi élet. Az országban még két további oltóanyagot is fejlesztenek: a jelenleg Szaud-Arábiában tesztelt CanSino Biologics nevű készítményt, valamint az Anhui Zhifei Longcom gyártmányát, ami a vírus egy darabját használja az immunválasz kiváltására.

Kik és hogyan kaphatják meg a kínai vakcinákat?

Számos ázsiai ország, köztük Szingapúr, Malajzia és a Fülöp-szigetek szerződött le már a Sinovac-kal, Indonézia pedig januárban már meg is kezdte vele a tömeges oltást. Brazília és Chile is megállapodást kötött a céggel, míg Törökország egyelőre sürgősségi felhasználásra alkalmazza a Sinovac-ot. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Bahrainben a Sinopharm vakcináját fogadták el.

A Sinovac évi 300 millió dózist lesz képes előállítani a készítményből, amiből - a többi vakcinához hasonlóan - két dózist szükséges beadni, így tehát évente 150 millió fő beoltására lesz alkalmas.

Hogy a beadási költség mennyi, még nem egyértelmű: a BBC munkatársai szerint

idén a kínai Yiwu városában 400 jenes, azaz kicsivel több, mint 24 ezer forintos díjért adták be a vakcinát, míg Indonéziában 200 ezer rúpiába, azaz mindössze 4 ezer forintba került egy adag. Ez drágább, mint az Oxford körülbelül 1200 forintba kerülő vakcinája, de jóval olcsóbb, mint a Moderna 9800 forintos készítménye.

Az elemzők szerint Kína egyértelmű szándéka, hogy megnyerje a vakcina-versenyt: Hszi Csin-ping miniszterelnök egymilliárd dolláros kölcsönt ajánlott a latin-amerikai és karibi országok részére az oltóanyag beszerzéséhez, míg az afrikai kontinens részére kétmilliárd dolláros megállapodást készíttetett elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Összeomolhat egy atlanti-óceáni áramlatrendszer, Izland már nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli
A szakértők drámai lehűlést jósolnak, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti. A kormány most a legrosszabb forgatókönyvre készül.


Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.

„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”

– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.

Az Atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer, röviden AMOC, egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely a trópusokról meleg vizet szállít észak felé, enyhítve ezzel Európa teleit. A klímaváltozás és a grönlandi jégtakaró olvadása miatt beáramló édesvíz azonban megzavarhatja ezt a kényes egyensúlyt. Az áramlat összeomlása Európa északi és nyugati részén extrém hideg teleket hozhatna, miközben világszerte átrendezné a csapadékmintázatokat, veszélyeztetve Afrika, India és Dél-Amerika mezőgazdaságát.

A lépés hátterében friss tudományos eredmények állnak.

Egy augusztusi modellezés szerint az összeomlás már nem számít alacsony valószínűségű eseménynek. A szimulációk szerint magas kibocsátás esetén 70 százalék, de még alacsony mellett is 25 százalék az esélye, hogy a rendszer a századfordulót követő 50-100 éven belül leáll.

„A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, és fogy az időnk bármit tenni, mert a billenőpont lehet, hogy már egészen közel van” – mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet oceanográfusa.

Izland számára a tét óriási. Az ország gazdaságának alapját jelentő halászatot és a tengeri közlekedést megbéníthatná a tengeri jég megjelenése, ami az importfüggő szigetország ellátási láncait is elvágná. A probléma azonban nemcsak Izlandot aggasztja. Az Egyesült Királyság több mint 81 millió fontot, átszámítva nagyjából 35 milliárd forintot különített el egy olyan korai előrejelző rendszer kiépítésére, amely évtizedes távlatban jelezhetné a klímabillenőpontok közeledtét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvan a technológia a mamutok feltámasztásához, de egy borzalmas etikai kérdés áll a tudósok útjában
A terület legismertebb szereplője a Colossal nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is.


Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.

A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”

A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.

A technológiai fejlődés ellenére a projekt komoly etikai és gyakorlati akadályokba ütközik. Az egyik legégetőbb kérdés a magzat kihordása. Erre a legvalószínűbb jelölt egy ázsiai elefánt lenne, ami béranyaként adna életet a mamutborjúnak. Ez a helyzet rendkívül traumatikus lehet mind az anyaállat, mind a borjú számára, hiszen egy teljesen más fajt kellene felnevelnie – a cikk érzékletes példája szerint ez olyan, mintha egy ember lombikprogram után egy csimpánzt szülne.

A másik probléma egy életképes populáció létrehozása. Az első klónozott egyedek genetikailag azonosak lennének, így nem jönne létre valódi génállomány, csupán egy szűk „génpocsolya”. Ez a genetikai változatosság hiánya hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a fajt.

A cikk szerzője felveti azt a szempontot is, hogy miközben a tudósok egy kihalt faj feltámasztásán dolgoznak, rengeteg ma is élő állatfaj van a kihalás szélén az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, amelyek megmentésére szintén lehetne fordítani az erőforrásokat.

A gyapjas mamut visszahozása nem új ötlet; a terület legismertebb szereplője a Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is: érvelésük szerint a mamutok mint nagytestű növényevők visszatelepítése a szibériai tundrára segíthetne helyreállítani az ottani füves pusztát, ami lassíthatná az örök fagy olvadását és az üvegházhatású gázok felszabadulását.

A Colossal által kidolgozott módszer valójában nem a klasszikus értelemben vett klónozás, hanem génszerkesztés. A terv az, hogy legközelebbi élő rokonuk, az ázsiai elefánt DNS-ét módosítják a CRISPR technológiával.

Beillesztenék azokat a mamutgéneket, amelyek a hidegtűrésért, a sűrű szőrzetért és a vastag zsírrétegért felelősek, így létrehozva egy hideghez alkalmazkodott, mamutszerű elefánthibridet, amely betölthetné a kihalt faj ökológiai szerepét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk