Mérgezéssel került kórházba az egyik legismertebb orosz ellenzéki politikus

Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.

A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.

– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.

Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.

– állapította meg a bejegyzésében.

Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.

A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.

Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.

Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.

– mondta Kaja Kallas a kettős magyar vétó után.

A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása áll, ezzel indokolja álláspontját a magyar és a szlovák kormány. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hétfő éjjel újabb dróntámadás érte a vezetéket, amely tüzet okozott az egyik, az orosz-ukrán határtól több mint 1200 kilométerre található szivattyútelepen. A támadásért Kijev vállalta a felelősséget, ami tovább rontja a vezeték gyors újraindításának esélyét.

A felelősség kérdésében a felek álláspontja a Reuters szerint szögesen eltér. Kijev azt hangsúlyozza, hogy a vezeték egy hónappal ezelőtt egy orosz dróntámadásban sérült meg, és jelezték, hogy a lehető leggyorsabban javítják a hibát. Ezzel szemben a vezetéktől továbbra is nagyban függő Magyarország és Szlovákia Ukrajnát okolja az ellátás leállásáért.

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy Ukrajnán múlik az olajszállítások újraindítása, és szerinte nyílt politikai zsarolással kell szembenézni. „A magyar kormány nem enged semmilyen zsarolásnak” – jelentette ki.

Az ukrán és az uniós oldal is élesen reagált. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében konstruktív együttműködésre szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, és közölte, nem szabad, hogy „túszul ejtsék az egész EU-t”. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke egy, a Reuters által kiszivárogtatott magánlevélben sürgette Orbán Viktort, hogy tartsa tiszteletben az EU-megállapodást a 90 milliárd eurós Ukrajna-hitelről. „Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű számukra. Ezen kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti” – írta Costa, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács által kollektíven hozott döntések hitelességét.

A 90 milliárd eurós programot az állam- és kormányfők már decemberben politikailag jóváhagyták, de a jogi csomag egyik eleme, egy költségvetési módosítás, egyhangú támogatást igényel, ezt akasztotta meg a magyar vétó. A kialakult helyzet miatt a 20. szankciós csomag elfogadása is késik, az EU pedig már vizsgálja a horvát adriai és az Odessza–Brodi útvonalakat mint lehetséges alternatívákat az olajellátás biztosítására.

„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.

A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.

– mondta Kocsis, aki a poszt leírásában egy célzást is tett: „Peti, a kis amsterdami kalandjaidat most nem is hoznám ide.”

A Fidesz-politikus videójának előzménye, hogy Magyar Péter hétfőn a Telexnek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy mivel kormányzati szereplők egyre többször sugallják, hogy korábban kábítószert fogyasztott, kész elmenni egy közös drogtesztre Deutsch Tamással, Rogán Antallal, Nagy Mártonnal, Szájer Józseffel vagy Kocsis Mátéval.

Magyar 2024 nyarán már csináltatott egy toxikológiai vizsgálatot, amelynek eredménye negatív lett a gyógyszerekre, kábító- és pszichotróp szerekre. A szakvélemény szerint a vérében mindössze koffeint találtak. A kormánypárti kommunikációban ennek ellenére visszatérő elem a droghasználat vádja, Kocsis Máté korábban a parlamentben úgy fogalmazott, Magyar Péter „a drogbuli miatt” zsarolható.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.

Vitézy posztja szerint

A frakcióvezető arról számolt be, hogy a bizottsági ülésen az okokra vonatkozó kérdéseire az érintettek „össze-vissza beszéltek és hárították a felelősséget”. Azt írja, a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek, a cég vezetése hol költségcsökkentésre hivatkozott számok nélkül, hol azt állította, hogy a felügyelőbizottság döntését hajtotta végre. Hozzáteszi, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek.

Vitézy Dávid posztjában azt is leírja, hogy a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, a főpolgármester emberei ülnek. Szerinte erről Karácsony Gergely a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött, azzal indokolva, hogy a pártok nem delegáltak tagokat.

„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni.

– idézi fel a történteket a politikus.

Vitézy szerint a fővárosi cégeknél sok esetben „a káosz, az elvárások, az ellenőrzések és a teljesítmény hiánya” jellemző, a működésük egy „posztszocialista állami vállalatot” idéz. Úgy véli, a cégvezetők és a főpolgármester zokon veszik a kritikát, és „áldozati pózba vágják magukat”. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cégvezető ignorálja a bizottsági üléseket, a helyettese pedig nem tud érdemi magyarázatot adni egy ilyen súlyú döntésre.