Vitézy Dávid: Súlyos visszaélés gyanúja a BKM-nél, kirúgták a teljes belső ellenőrzési osztályt

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.

– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.

A miniszter a múlt héten egy Facebook-bejegyzésben már jelezte a kormány szándékát.

– írta akkor. A bankpiaci átalakításról szóló közléseket feszült politikai légkör előzte meg. Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédében az Erstét és a Shellt „a halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte. Az Erste Bank erre reagálva közleményt adott ki. „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot… [és] semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban” – közölte a Telexszel az Erste Bank.

A pénzintézeti szektor és a kormány viszonyát az adópolitika is befolyásolja. 2026-tól emelkedik a banki extraprofitadó: az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalékkal, az a feletti rész pedig 30 százalékkal adózik. A Magyar Bankszövetség szerint a túladóztatás fékezi a gazdasági növekedést. A kiszámíthatatlan környezetről egy név nélkül nyilatkozó bankvezető beszélt a Telexnek. „Jó lenne, ha a másik oldalon is lenne egy szavahihető partner, mert ha az állam soha sem tartja be az ígéreteit, ráadásul egyik napról a másikra duplájára emel egy óriási terhet, úgy nem lehet dolgozni, tervezni” – mondta.

Nagy Márton kedden egy Facebook-posztban fejtette ki, miért lenne jó döntés öt nagybankra szűkíteni a magyar piacot:

„Én egy olyan városban élek, ahol ha megtudják az emberről, hogy fideszes, akkor megtámadják és kiközösítik” – ezzel a személyes példával magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Hajdúböszörményben, miért gondolja, hogy sok kormánypárti szavazó nem meri nyíltan felvállalni, kire voksol. A miniszter a helyi fórumon arról beszélt, hogy

– írta a Telex.

A miniszter azért látogatott a Hajdú-Bihar 6-os választókerület központjába, mert szerinte az „nem egy lefutott körzet”. Bár 2022-ben a fideszes Tiba István 58 százalékkal nyert itt, Lázár szerint az új helyzet és a Fidesz új jelöltje miatt „nincs a mérkőzés lefutva”. A Fidesz–KDNP jelöltje a körzetben Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, akit a miniszter a bevezetőjében „gyüttmentnek” nevezett. A Tisza Párt jelöltje a város polgármestere, Göröghné Bocskai Éva, aki korábban óvodavezető volt.

Lázár János szerint a Fidesz országosan és helyben is győzhet annak ellenére, hogy „az ellenfél sokkal agresszívebb, sokkal hangosabb, verik a dobokat, és hangerőben vezetnek”. Úgy látja, ez csak a látszat, mert azt, hogy a „csendes, normális többség” mit akar, „egyelőre senki nem tudja”. A győzelem receptjét is felvázolta: meg kell találni és szólítani azokat, akik 2018-ban és 2022-ben a Fideszre szavaztak, különösen az elbizonytalanodottakat. A kritikákra utalva hozzátette: „Az, hogy a világ tele van irigy emberekkel, az más kérdés”, és szerinte attól, hogy valaki rá vagy Orbán Viktorra irigy, még nem lesz jobb az élete.

A miniszter nem részletezte, mire alapozza a rejtőzködő szavazókról szóló elméletét. A 21 Kutatóközpont február eleji felmérése ezzel szemben azt mutatja, hogy a Tisza Párt 7 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a teljes népesség körében, a pártnélküli, bizonytalan szavazók aránya pedig csökken.

Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.

A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.

– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.

Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.

– állapította meg a bejegyzésében.

Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.

A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.

Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.

Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.

– mondta Kaja Kallas a kettős magyar vétó után.

A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása áll, ezzel indokolja álláspontját a magyar és a szlovák kormány. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hétfő éjjel újabb dróntámadás érte a vezetéket, amely tüzet okozott az egyik, az orosz-ukrán határtól több mint 1200 kilométerre található szivattyútelepen. A támadásért Kijev vállalta a felelősséget, ami tovább rontja a vezeték gyors újraindításának esélyét.

A felelősség kérdésében a felek álláspontja a Reuters szerint szögesen eltér. Kijev azt hangsúlyozza, hogy a vezeték egy hónappal ezelőtt egy orosz dróntámadásban sérült meg, és jelezték, hogy a lehető leggyorsabban javítják a hibát. Ezzel szemben a vezetéktől továbbra is nagyban függő Magyarország és Szlovákia Ukrajnát okolja az ellátás leállásáért.

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy Ukrajnán múlik az olajszállítások újraindítása, és szerinte nyílt politikai zsarolással kell szembenézni. „A magyar kormány nem enged semmilyen zsarolásnak” – jelentette ki.

Az ukrán és az uniós oldal is élesen reagált. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében konstruktív együttműködésre szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, és közölte, nem szabad, hogy „túszul ejtsék az egész EU-t”. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke egy, a Reuters által kiszivárogtatott magánlevélben sürgette Orbán Viktort, hogy tartsa tiszteletben az EU-megállapodást a 90 milliárd eurós Ukrajna-hitelről. „Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű számukra. Ezen kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti” – írta Costa, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács által kollektíven hozott döntések hitelességét.

A 90 milliárd eurós programot az állam- és kormányfők már decemberben politikailag jóváhagyták, de a jogi csomag egyik eleme, egy költségvetési módosítás, egyhangú támogatást igényel, ezt akasztotta meg a magyar vétó. A kialakult helyzet miatt a 20. szankciós csomag elfogadása is késik, az EU pedig már vizsgálja a horvát adriai és az Odessza–Brodi útvonalakat mint lehetséges alternatívákat az olajellátás biztosítására.