„Orbán Viktor magyar kormányfő mindenkinél gyorsabb volt”. - így kommentálta cikkében a Die Welt, hogy Magyarország az átoltottsági mutatóban lakosságarányosan élre került az Európai Unióban. Egyedül Málta előz meg bennünket.

A nyugati vakcinákból ugyanis egyelőre nincs elég a piacon. A kínai oltások már a múlt héten is a teljes hazai oltáskészlet 32 százalékát tették ki, és ez az arány csak még tovább tolódott a most megérkezett újabb, csaknem félmillió adagot is beszámítva.

Igaz, mivel a kínai oltóanyag nem esett át az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezési eljárásán, a kormánynak magának kell vállalnia a felelősséget, ha később bármilyen probléma merülne fel.

Magyarország mellett Bahrein, Kambodzsa, Egyiptom, Jordánia, Makaó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Szenegál, Szerbia, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Arab Emírségek és Zimbabwe kapott belőle.

Többen adományként, így érkezett például 500.000 adag Pakisztánba, 600.000 Kambodzsába, 300.000 Peruba, valamint Laoszba. De az afrikai országok is nagyon várják már a kínai szállítmányokat, nekik ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy a nyugati oltóanyagokból rövid időn belül érdemi mennyiséget kapjanak.

Peking olyannyira komolyan veszi a nemzetközi piacot, hogy a Financial Times szerint oltóanyagával jelentkezett a Covax rendszerbe, ami arra hivatott, hogy a gazdag országok segítsék a szegény nemzetek lakosságának minél gyorsabb átoltását.

Kína pedig valóságos propagandahadjáratot folytat, amelyben felhasználja Orbán Viktor nevét is, mint az első olyan uniós vezetőét, aki a kínai vakcinával oltatta be magát. Sőt, már Rusvai Miklós is megjelent egy kínai csatornán, arról beszélt, mennyire biztonságos és hatásos a Sinopharm gyártmánya.

VIDEÓ: Rusvai Miklós a kínai New China TV adásában

Az tény, hogy a kínai oltóanyaggal kapcsolatban eddig nem láttak napvilágot olyan esetek, amikor súlyos mellékhatások jelentkeztek volna, annak ellenére, hogy a Global Times szerint már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak.

A közel 10 milliós Egyesült Arab Emírségek 6 millió oltásnál tart. Az oltási kampányt decemberben kezdték, és az egyik helyi lap, a National News azt írja, a vakcina hatékonynak bizonyult.

A beoltottak csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak. Egyeseknek fájt a karjuk, és egy kisebb duzzanat keletkezett az oltás helyén, mások fáradtságot éreztek vagy fáztak, de ezek a tünetek is elmúltak néhány nap alatt.

A portálnak nyilatkozó Dr. Naval al-Kaabi azt mondta, azok, akik mindkét adagot megkapták, többségükben tünetmentesek maradtak vagy csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk.

Az Egyesült Arab Emírségek hatóságainak vizsgálatai szerint a kínai oltás 86%-os hatékonysággal előzi meg a fertőzést. Ezt 31 ezer eset feldolgozására alapozták. Maga a gyártó, az eddig még nem publikált 3. fázisú vizsgálatok eredményeként először 79,34%-os adatot közölt. Legutóbb pedig a South China Morning Post a Sinopharm wuhani leányvállalatára hivatkozva azt írta, hogy az oltóanyag hatékonysági aránya 72,5 százalékos volt a 3. fázisú klinikai vizsgálatok adatainak időközi elemzése alapján.

Jelenleg kérdés, meddig véd a kínai oltás. Az Emírségek kormánya két beadott dózis esetén legalább 4-6 hónapra teszi ezt az időszakot, de ez lehet ennél lényegesen hosszabb idő is. Dr. Sally Mahmoud, az Abu Dzabi-beli Biogenix laboratórium vezetője szerint egyes megfigyelt személyekben még nyolc hónappal a fertőzés után is találtak antitesteket. Másoknál viszont ezek néhány hónap alatt eltűntek.

Ha sok is a bizonytalanság, a teljes inaktivált vírust tartalmazó Sinpharm vakcináról a tudósok többsége mégis azt gondolja, megfelelő immunválaszt generálhat, és a mutációk ellen is védelmet nyújthat, még ha nem is akkorát, mint az eredeti vírusváltozat esetében.

A vakcina „széles spektrumú védelmet nyújt, és jó keresztsemlegesítő hatása van a világ különböző régióiból származó törzsekre” - állította a cég elnöke, Liu Jingzhen is nemrég. A legújabb kísérletek a Sinopharm szerint azt mutatták, hogy oltásuk 10 féle koronavírus-variáció fertőzését képes megelőzni.

A jövőben Peking és Vuhan mellett Csangcsunban, Sanghajban, Lancsouban és Csengtuban is gyárthatják és csomagolhatják majd a covid-oltást. Az ugyanakkor még nem világos, hogy mikorra érhetik el ezt a gyártási kapacitást, ahogy az sem, hogy melyik oltóanyag-típusból mennyit gyártanának. A Sinopharmnak ugyanis két vakcina-változata is van, és a pekingi Sinovac Biotexh, valamint a tiencsini CanSinoBIO készítményei egyaránt megkapták a feltételes forgalmazási engedélyt.

Kínában ráadásul több másik oltóanyag is elért a gyártási fázisba, például a Sinovac biotechnológiai vállalat készítménye, amit szintén sikerrel exportálnak.

Ezt Aleksandar Vucic szerb elnök jelentette be Abu-Dzabiban. Szerbia Kínával és az Egyesült Arab Emírségekkel közösen építi fel az üzemet, amely várhatóan október közepén kezdi meg a működését.

Peking eddig már félmilliárd adagot ígért oda 45 országnak - írja a Politico, hozzátéve, hogy már jelenleg is a világ legalább 25 országában használják valamelyik kínai vakcinát.

Ez nemcsak azokat aggasztja, akik maguk is megvizsgálnák a vakcinák hatékonyságát alátámasztó adatokat, hanem azokat is, akik attól tartanak, hogy Peking befolyásszerzésre használhatja fel az oltóanyag-készleteit. Afrikában korábban már az egészségügy más területein is megfigyelhető volt a tudatos kínai terjeszkedés, és sok nyugati országban most attól tartanak, hogy Kína még jobb pozícióba kerül a szuperhatalmi státuszért folyó küzdelemben.

Mint arról beszámoltunk, megjelent a WHO jelentése a kínai Sinopharm vakcináról, amelyben a szervezet erős kétségeket fogalmazott meg: szerintük nincs elég bizonyíték az oltóanyag hatásosságára.

Igaz, hozzátették azt is: nem állítják, hogy a vakcina hatástalan lenne, csupán azt, hogy ennek ellenkezője sincs egyelőre alátámasztva tudományos bizonyítékokkal, tehát további kutatásokra van szükség.

De vajon van-e oka aggodalomra annak a több százezer magyarnak, aki az elmúlt hónapokban ezt az oltóanyagot kapta?

„Mindenképp indokoltnak tartom, hogy akinél nem alakult ki mérhető immunválasz a második vakcina beadását követő harmadik hétig, azok egy harmadik adag vakcinát is kapjanak, mégpedig lehetőleg más típusúból, mint az első kettő” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rusvai Miklós víruskutató, hozzátéve: nemcsak a Sinopharmra gondol, hanem bármelyik másik oltóanyagra, amelyikre igaz a fenti állítás.

A dolgot nehezíti, hogy az antitest-vizsgálatok jelenleg önköltségesek, nem zajlik olyan állami felmérés, ami ismert lenne a közvélemény előtt, és ez a szakember szerint politikai döntés.

Ami a kínai vakcina hatásosságát illeti: a Rusvai által látott szerológiai tesztek között is van több olyan, ami magas ellenanyag-szintet mutat Sinopharmmal oltottak esetén is. Emiatt szerinte nem lehet azt mondani róla, hogy nem hatékony, legfeljebb annyit, hogy bizonyos személyek esetében nem váltja ki a megfelelő immunválaszt.

„De mindaddig, amíg nem készül átfogó, reprezentatív vizsgálat minimum 1000 ember bevonásával, olyat ne állítsunk, hogy hatástalan” – fogalmaz.

A WHO aggályait persze meg kell vizsgálni Rusvai szerint is, ettől függetlenül a vakcina alkalmazását továbbra sem függesztené fel, mivel a hatékonyságával szemben ugyan merültek fel kételyek, az ártalmatlanságához azonban nem fér kétség.

„A járványhullám megfékezésében biztosan szerepet játszottak az eddig beadott Sinopharm-vakcinák is, de a továbbiakban, ha már megfelelő bőséggel áll rendelkezésre más típusú oltóanyag is, el kell fogadni a szabad választás lehetőségét” – mondta, többek között arra utalva, mekkora tülekedés volt Pfizerért múlt pénteken.

„Ne ragaszkodjunk a Sinopharmhoz csak azért, mert rengeteg van belőle raktáron: ha közben már érkezett másfajta is, adjuk a döntést az emberek kezébe! Az influenza elleni évente változó oltóanyagnak is jelentős részét ki kell dobni minden évben, ez sajnos benne van a pakliban” – foglalja össze.

A Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca-vakcina első adagja a beadás után 3 héttel 38-49%-kal csökkentette a SARS-CoV-2 vírus továbbadásának kockázatát az egy háztartásban élő, nem oltott kontaktszemélyek felé, azok életkorától függetlenül Angliában – áll a Public Health of England ellenőrzés előtt álló tanulmányában, amit a "Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó" Facebook-csoportban összegeztek magyarul.

A kutatásban 552 984 háztartást vizsgáltak. A kutatók azok arányát vizsgálták, akik közös háztartásban éltek, és pozitív lett a PCR-tesztjük 2-14 nappal a beoltott személy megbetegedése után. Ezt vetették össze annak a gyakoriságával, amikor a megbetegedett személy nem volt beoltva, és úgy adta tovább a fertőzést a háztartáson belüli kontaktszemélyeknek.

Egy újfajta vérvizsgálat segítségével a várandós nők akár már egy hónappal a kiírt dátum előtt megtudhatják, mikor fog beindulni náluk a szülés - írja a Sun.

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, az orvosok pedig az utolsó menstruációtól számított 40. hétre írják ki a kismamákat. Ez a dátum azonban ritkán pontos. Egy felmérés alapján a csecsemők körülbelül öt százaléka születik a várt időpontban.

A Stanford Orvosi Egyetem kutatói szerint azonban az anya vérét megvizsgálva ki lehet következtetni, hogy mikor fog eljönni a szülés ideje.

Kutatásuk során 63 nőt figyeltek meg, akik két vagy három vérmintát adtak a terhességük utolsó 100 napjában. Ezeket számos elemzésnek vetették alá, például vizsgálták az immunsejteket, a hormonokat és a fehérjéket is.

Minden vizsgált nő spontán kezdett el vajúdni, öten viszont a vártnál korábban szültek, ám még az ő vérükben is észlelhetőek voltak a változások hetekkel korábban.

Dr. Ina Stelzer, a tanulmány vezető szerzője szerint végre megtalálták azt az átmeneti szakaszt, amely az előrehaladott terhesség és a szülés előtti fázisban történik a várandós nőknél, ez két-négy héttel a vajúdás előtt megy végbe.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy még több vizsgálatra van szükség megállapításaik alátámasztására.

Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - írja a hvg.hu a Nature cikke alapján.

A sírt a kenyai partvidéken, Panga ya Saidi régészeti helyszínen egy karsztbarlangban találták meg.

A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták, ami szuahéli nyelven gyermeket jelent.

„A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami arra utal, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára” - mondta el a tanulmány vezető szerzője, María Martinón-Torres.

A kutatók megállapították, hogy a gyereket - akinek nemét nem sikerült megállapítani - a kör alakú sírba úgy temették el, hogy testét behajlították, jobb oldalára fektették, térdeit a mellkasához húzták. A koponya és három nyakcsont a párna lebomlása után a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont és két borda helyzete pedig arra utalt, hogy a felsőtestet szintén lebomló anyagba burkolták.

Nicole Boivin archeológus, a német Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója szerint a temetés csoportos aktus lehetett, valószínűleg a gyermek családjának tagjai vettek benne részt.

A Homo sapiens először több mint 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és később onnan népesítette be a világot.