Zábori Balázs, a magyar űrhajósprogram projektvezetője szerint nem kizárt, hogy 1-2 évtizeden belül belül magyar űrhajós lép a Hold felszínére. A Magyar Tudomány Ünnepén még arra is vállalkozott, hogy megmondja, ez reálisan melyik évben fog bekövetkezni – írja az RTL.hu.
A beszámoló szerint addig is a magyar kutatók vezetésével fejlesztett műszerek kulcsszerepet játszanak a NASA nemzetközi együttműködésben készülő, Hold körül keringő űrállomásának megvalósításában.
We’re going back to the Moon – TOGETHER!
Built with international and commercial partners, the Gateway space station will use next-generation technology to advance science and push the boundaries of deep space exploration during future @NASAArtemis missions. pic.twitter.com/oSCii9pln6
A 33 éves fizikus a magyar űrkutatás egyik kulcsfigurája. Az űrkutatási rendszermérnök az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen végzett hazai fejlesztések műszaki vezetője. Emellett tagja a magyar ESA-delegációnak és űripari szaktanácsadóként segíti a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatási tevékenységét. Az ESA emberes Hold-programját előkészítő szakmai tanácsadó testületnek is tagja, valamint a HUNOR – a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző magyar űrhajósprogram – projektvezetője is.
Az esemény arról beszélt, hogy az emberek visszatérnek a Holdra. Az utazáshoz pedig egy olyan rakétát használnak majd, amelynek fedélzetén magyar műszerek is lesznek.
Szóba került az is, hogy az Európai Űrügynökség most választja ki azokat, akik eljuthatnak majd a Holdra. A programba 149 magyr jelentkezett, közülük 8 jutott tovább a második körbe. A tervek szerint 2030-ig legalább egy, de akár három európai űrhajós is a Holdra léphet.
Arra, hogy mikorra várható ez, azt felelte:
„Én azt gondolom, hogy 2036 jelenleg most a legreálisabb dátum”.
VIDEÓ: Az előadásról
Zábori Balázs, a magyar űrhajósprogram projektvezetője szerint nem kizárt, hogy 1-2 évtizeden belül belül magyar űrhajós lép a Hold felszínére. A Magyar Tudomány Ünnepén még arra is vállalkozott, hogy megmondja, ez reálisan melyik évben fog bekövetkezni – írja az RTL.hu.
A beszámoló szerint addig is a magyar kutatók vezetésével fejlesztett műszerek kulcsszerepet játszanak a NASA nemzetközi együttműködésben készülő, Hold körül keringő űrállomásának megvalósításában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai a helyzet a NASA-nál: leállt a műhold, miközben a Naprendszerből távozó 3I/ATLAS-t követte
A NASA TESS műholdja épp egy történelmi küldetést teljesített, amikor váratlanul elnémult. A 3I/ATLAS távozik, de vajon a hiba miatt a legfontosabb titkait is magával viszi?
Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.
A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.
Január 15-én azonban a műhold „safe mode” üzemmódba kapcsolt egy napelemtábla-probléma miatt, és csak 18-án tudta folytatni a munkát.
Az adatokból Daniel Muthukrishna, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója egy 28 órás videót állított össze. „A felvétel látványosan mutatja be az üstökös útját a csillagok között, még az adatkimaradást is beleértve, ami a technikai hiba miatt következett be” – nyilatkozta a tudós.
A kutatók most azt remélik, hogy a felvételek elemzésével megfejthetik az üstökös forgásának titkát. „Ezekből a fényességváltozásokból tudjuk megbecsülni, milyen hevesen bocsátja ki a port és a gázt, és ami a legfontosabb: milyen gyorsan forog a magja” – magyarázta Muthukrishna. Az üstökös körülbelül 11,5-es magnitúdójú fényességgel ragyog, ami azt jelenti, hogy bár szabad szemmel láthatatlan, egy komolyabb amatőr távcsővel már megfigyelhető.
Bár a TESS fő feladata távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése, széles látómezeje és folyamatos megfigyelései tökéletessé teszik üstökösök és kisbolygók követésére is – írta a Space.com.
A képességeit bizonyítja, hogy a műhold már 2025 májusában rögzítette a 3I/ATLAS-t, két hónappal azelőtt, hogy a csillagászok hivatalosan felfedezték volna.
A 3I/ATLAS üstököst 2025 júliusában azonosította az ATLAS program. Pályája hiperbolikus, ami azt jelenti, hogy csak átutazóban van nálunk, és többé nem tér vissza. Októberben járt a legközelebb a Naphoz, de a Földre nem jelentett veszélyt.
A különleges égi vándor akkora érdeklődést váltott ki, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség több szondája, köztük a Hubble, a JUICE és a Mars Express is ráfordult, sőt, még a kínai Tianwen–1 Mars-szonda is készített róla felvételeket. A korábbi földi megfigyelések alapján a tudósok egy körülbelül 15 és fél órás forgási periódusra gyanakodnak, amit a TESS adatai most megerősíthetnek vagy pontosíthatnak.
A januári megfigyelések adatai már nyilvánosak, így bárki hozzáférhet a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázisában. A kutatók most ezekben az adatokban keresik azokat az ismétlődő fényességmintákat, amelyek végleg felfedhetik a csillagközi vándor titkait.
Avi Loeb szerint a 3I/ATLAS valószínűleg csak egy csillagközi üstökös, de azt határozottan rossz ötletnek tartja, hogy ezt előre, vita nélkül eldöntsük. A Harvard csillagásza évek óta ugyanazt mondja:
ha egy objektum pályája, fényessége, mérete vagy viselkedése akár csak kicsit is kilóg a megszokott mintázatokból, akkor nem tudomány, hanem öncenzúra az, ha bizonyos magyarázatokat tabusítunk.
Loeb szerint a 3I/ATLAS esetében több ilyen furcsaság is van – statisztikai ritkaság, nehezen értelmezhető aktivitás, bizonytalan nem-gravitációs hatások –, amelyek önmagukban nem bizonyítanak semmit, együtt viszont indokolják, hogy az idegen technológia lehetőségét se söpörjük le az asztalról. Közben
a hangsúly nála nem a szenzáción, hanem az adatokon van: több megfigyelést, jobb felbontást, több hullámhosszt akar.
Legutóbb pedig már nem is ufózott: azt vetette fel, hogy ha az üstökös pora mikrobákat hordoz, akkor a 3I/ATLAS akár az intersztelláris panspermia első valódi tesztje is lehet. Tudományos jackpot, nem sci-fi – feltéve, hogy megnézzük.
Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.
A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Világtörténelmi műtét: először végeztek arcátültetést élő donorról
A barcelonai Vall d’Hebron Kórház orvosai hajtottak végre részleges arcátültetést egy középkorú nőn. A beavatkozás után a nő újra tud enni, beszélni és lélegezni.
Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.
A transzplantációs központ közlése szerint az a különleges helyzet, hogy a donor még életében döntött szervei – köztük az arca – felajánlásáról, rendkívül alapos előkészítést tett lehetővé.
Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.
„Nemcsak egyszerűen behelyezni kell a lágy szöveteket, hanem gondoskodni kell a működésükről és érzékelőképességükről is, különben csak egy maszk lenne az új arc”
– mondta Joan-Pere Barret, a kórház plasztikai sebészeti és égési osztályának vezetője.
A sajtótájékoztatón maga a páciens, Carme is részt vett.
A nő egy rovarcsípést követő fertőzés miatt kapott vérmérgezést, ami súlyos szövetelhalást okozott az arcán, a szájában és a nyelvében.
A szervfelajánlás a spanyol jogszabályoknak megfelelően, teljesen anonim módon történt: a donor és a recipiens nem ismerték egymást, a donor személyazonosságát pedig nem hozzák nyilvánosságra. A transzplantáció feltétele volt a vércsoport, a nem és az arc fizikai jellemzőinek egyezése. A beavatkozásra azért kerülhetett sor, mert Spanyolországban 2021 óta legális a törvényileg szabályozott, orvosilag segített halál.
Spanyolországban ez volt a hatodik arcátültetés 2010 óta, ezek közül hármat a Vall d’Hebron kórházban végeztek. Világszerte eddig összesen 54 ilyen beavatkozás történt. A dél-európai ország több mint harminc éve világelső a szervátültetések területén: 2025-ben az ottani egészségügyi intézményekben több mint hatezer transzplantációs műtétet hajtottak végre.
A műtétről ebben a videóban számolt be maga az arcátültetésen átesett beteg és az orvosai:
Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.
A transzplantációs központ közlése szerint az a különleges helyzet, hogy a donor még életében döntött szervei – köztük az arca – felajánlásáról, rendkívül alapos előkészítést tett lehetővé.
Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elállt a szavam” – videóra vette egy youtuber, mi kel életre pár hét alatt egy üvegnyi szennyvízben
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe. Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát.
Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.
A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.
„Még az én szavam is elállt a látványtól, pedig már sok mindent láttam”
– mesélte videójában Nestor, miután meglátta, mivé alakult a szennyvízminta.
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe.
Pár hét leforgása alatt a zavaros keverék valóságos „apró, élő akváriummá” változott. Az üvegben hamarosan nyüzsögni kezdett az élet: megjelentek benne tömzsi hólyagcsigák, planáriák, csővájóférgek és más, a szélsőséges körülményeket is jól tűrő mikro-gerinctelenek.
Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát, bizonyítva, milyen elképesztően ellenálló a természet.
Bármennyire is lenyűgöző a látvány, a szakértők óva intenek mindenkit a kísérlet utánzásától, a szennyvíz megivása pedig egyenesen életveszélyes. Súlyos betegségeket, például E. coli-fertőzést, szalmonellát vagy Hepatitis A-t okozhat.
Nestor, aki a YouTube-on több százezres követőtáborral rendelkezik, videóiban gyakran hangsúlyozza a tudományos megközelítést. Kísérleteit részletesen dokumentálja, mikroszkópos felvételekkel mutatja be a parányi élőlényeket, amelyek a laikus szem számára láthatatlanok maradnának. A szennyvizes üveg az egyik legismertebb projektje lett, amely bejárta a világsajtót, rávilágítva, hogy a természet még a legváratlanabb helyeken is utat tör magának.
Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.
A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A következmények jelentősek és azonnaliak” – riadót fújtak a tudósok, miután rájöttek, mi köti össze a depressziót és a csontritkulást
Neurológusok áttörést értek el, ami megváltoztathatja két gyakori betegség kezelését. Egy közvetlen biológiai „autópályát” azonosítottak az agy és a csontok között, ami milliók életére lehet hatással.
A depresszió nemcsak a lelket, de a csontokat is megviseli – és a dolog oda-vissza működik: a csontok is üzeneteket küldenek az agynak. Egy új, neurológusok által jegyzett áttekintő tanulmány szerint a korábban csak elméletinek tartott „csont–agy tengely” valójában egy „legitim élettani hálózatot képvisel”.
Ez a kétirányú kommunikációs csatorna kulcsfontosságú lehet a depresszió és a csontritkulás együttes kezelésében, különösen az idősebb korosztálynál.
Mindkét betegség rendkívül gyakori, és a kutatások régóta mutatják, hogy gyakran kéz a kézben járnak. A depressziós betegeknél gyakori a csökkent csontsűrűség, míg a csontritkulásban szenvedők körében magasabb a depresszió aránya. A friss, a Biomolecules szaklapban januárban publikált kutatás szerint
a kapcsolat nem véletlen, hanem valós molekuláris és sejtszintű összeköttetéseken alapul,
a ScienceAlert cikke szerint. „A klinikai következmények jelentősek és azonnaliak” – hangsúlyozzák a szerzők, Pengpeng Li, Yangyang Gao és Xudong Zhao.
A csontjaink nem csupán élettelen tartóoszlopok, hanem hormontermelő szervek, amelyek távoli szervekre, így az agyra is hatással vannak. Az osteocalcin nevű, csontok által termelt hormon például átjut a vér-agy gáton, és befolyásolja a kognitív funkciókat. Akut depressziós betegek vérében magasabb a szintje, ami a kezelés hatására csökken. Egy másik csont-eredetű fehérje, az osteopontin gyulladáscsökkentő hatású az agyban, és bizonyos génvariánsai hajlamosíthatnak a depresszió kialakulására.
Az utca másik iránya is forgalmas: a depresszió is hat a csontok egészségére.
A betegséggel gyakran együtt járó krónikus stressz olyan agyi hormonok, mint a kortizol termelődését fokozza, ami gyulladásos folyamatokkal karöltve csontvesztéshez vezethet.
A két állapot súlyossága tehát a csont-agy tengelyen keresztül egymást erősítheti.
A kapcsolatot más nagyszabású vizsgálatok is alátámasztják. Egy több mint 9700 főt vizsgáló amerikai felmérés már korábban kimutatta, hogy
a depresszió alacsonyabb csontsűrűséggel és gyakoribb törésekkel jár együtt.
Állatkísérletekben pedig bizonyították, hogy a krónikus stressz egerekben csontvesztést okoz, amit az antidepresszáns kezelés képes volt megelőzni.
A kutatók szerint a tengely további feltárása új kezelési lehetőségeket nyithat meg, például személyre szabott edzésprogramokat, neuromodulációt vagy olyan gyógyszereket, amelyek a csontok által küldött jeleket célozzák.
Egy tavalyi áttekintés már rámutatott, hogy a testmozgás képes aktiválni a csont-agy tengelyt, ami enyhítheti a hangulatzavarokat és a csontritkulást is.
„A jövőbeli vizsgálatoknak szigorú klinikai tesztekkel kell igazolniuk a tengelyre irányuló beavatkozásokat, de a jelenlegi tudás már most is támogatja ezen elméleti keret beépítését a betegkezelési stratégiákba” – írják a kínai kutatók.
A depresszió nemcsak a lelket, de a csontokat is megviseli – és a dolog oda-vissza működik: a csontok is üzeneteket küldenek az agynak. Egy új, neurológusok által jegyzett áttekintő tanulmány szerint a korábban csak elméletinek tartott „csont–agy tengely” valójában egy „legitim élettani hálózatot képvisel”.
Ez a kétirányú kommunikációs csatorna kulcsfontosságú lehet a depresszió és a csontritkulás együttes kezelésében, különösen az idősebb korosztálynál.
Mindkét betegség rendkívül gyakori, és a kutatások régóta mutatják, hogy gyakran kéz a kézben járnak. A depressziós betegeknél gyakori a csökkent csontsűrűség, míg a csontritkulásban szenvedők körében magasabb a depresszió aránya. A friss, a Biomolecules szaklapban januárban publikált kutatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
